Tízszeres eséllyel kapnak agyhártyagyulladást a túlzsúfolt lakásokban élő gyermekek, de más fertőzések veszélye is nagyobb az átlagosnál – hívja fel a figyelmet egy, a lakáskörülmények jobbításáért küzdő angol egyesület, a Shelter. Becsléseik szerint jelenleg több mint egymillió gyermek lakik nem megfelelő körülmények között – átmeneti szálláson vagy túlzsúfolt, nyirkos, hideg épületekben. Ezek a körülmények kedveznek a vírusos és bakteriális fertőzések – így a bakteriális eredetű meningitisz vagy a tuberkulózis –, valamint az asztma kialakulásának. Kimutatták azt is, hogy a 7 éves korukban túlzsúfolt lakásban élők egyharmada 33 éves korára krónikus légzőszervi betegségben szenved. BBC News A barna hínár (wakame) fogyasztó és antidiabetikus hatású – legalábbis japán állatkísérletek eredményei szerint. A növényben, amely az ázsiai konyhában levesek és saláták gyakori ízesítője, fucoxantin nevű vegyület található. Az ezzel táplált elhízott patkányok és egerek zsírszövetének menynyisége jelentősen csökkent. A pontosabb mérések arra utalnak, hogy a vegyület a zsírsavak oxidációjában szerepet játszó UCP1 fehérje expresszióját indítja be. Antidiabetikus hatását pedig a – halolajokban is nagy mennyiségben található – dekozahexénsav májbeli szintézésnek fokozása révén fejti ki. Reuters Health A hasnyálmirigyrák kockázata a felére csökken, ha D-vitamin tablettát szedünk – állítják amerikai kutatók. Két hosszú távú vizsgálat összesen több mint 46 000 résztvevőjének adatait elemezve kiderült: a nemzetközi ajánlásoknak megfelelő napi 400 nemzetközi egység (IU) D-vitamin fogyasztásakor 43 százalékkal, de még 150 IU bevitele esetén is 22 százalékkal kisebb eséllyel alakul ki hasnyálmirigyrák ahhoz képest, mintha egyáltalán nem gondoskodnánk a vitamin pótlásáról. A napfény hatására képződött D-vitamin ilyen irányú hatásait még vizsgálják. Reuters Health Másodpercek alatt csillapítja a vérzést az a biológiailag lebomló fehérjerészecskékből álló folyadék, amelyet hörcsög- és patkánykísérletek során teszteltek a Massachusetts Institute of Technology és a hongkongi egyetem kutatói. A különféle – agy, máj, bőr, gerincvelő, bél – szöveteken kipróbált anyag szinte minden esetben hatásosnak bizonyult. A folyadékban levő peptidek nanométernyi védőréteget képeznek, amely lezárja a sebet és elállítja a vérzést. Ahogy a seb begyógyul, a gél molekuláira bomlik le, és ezeket a sejtek a szövetek kijavításához építőkövekként felhasználják. Így az operáció időtartamát akár felére le lehet csökkenteni, jelenleg ugyanis a vérzéscsillapítás jelentős hányada a műtéti időnek. Informed/Reuters Health

Őssejtet – magzatvízből Újabb lökést adtak az őssejtkutatásnak a magzatvíz sejtjeivel végzett kutatások. A többi őssejtnél számos szempontból előnyösebbek a magzatvízben lévők. Több tudományos központban is gőzerővel kutatják az őssejtek terápiás felhasználási lehetőségét, mivel ettől számos betegség kezelése kapcsán megoldást remélnek. A vizsgálatok kiterjednek a Parkinson-kór, a cukorbetegség, a cerebrovaszkuláris betegségek, a gerincvelő-sérülések és az égések őssejtterápiájára. Az egyik legnagyobb nehézséget a megfelelő őssejtek felkutatása és izolálása jelenti. A magzatvíz sejtjeit régóta használják a prenatális diagnosztikában, eredetükről és tulajdonságaikról azonban még keveset tudunk. A legújabb eredmények azt bizonyítják, hogy a magzatvízben mindhárom csíralemezből származó multipotens sejtcsoport megtalálható, és ezekből számos szövettípus tenyészthető. A sejtek izolálása és szaporítása ugyanakkor nem egyszerű feladat, mivel 1 mikroliternyi folyadékban csupán 10–1000 sejt található, ráadásul nagy részük csak különleges, a prenatális diagnosztikában használt táptalajtól jócskán eltérő, szövetspecifikus közegben tenyészthető. A magzatvíz közelmúltban felfedezett összetevői olyan, az amnionburok belső rétegéből származó sejtek, amelyek expresszálják a neuronális és a glia őssejtek markereit.