hirdetés
hirdetés
Keresés
Rendezés:
Találatok száma: 9
#1
Medical Online >> Rovatok >> eü-gazdaság
2023-01-20

A nehézfémek és halogénezett anyagok megfelelő kezelés nélkül a talajba, később az ivóvízbe és az élelmiszerekbe jutnak, írja a Magyar Nemzet.

#2
Medical Online >> Rovatok >> eü-gazdaság
2019-06-12

A magyar szabályozási határérték 16-szorosan haladja meg egészségkárosítás szintjét, írja a Szakszervezetek.hu az olajködről.

#3
Medical Online >> Rovatok >> informatika
2019-03-20

Tudósok figyelmeztetnek az 5G-s mobiltechnológia egészségi veszélyeire, írja a Die Welt nyomán a Piac és Profit.

#4
Medical Online >> Rovatok >> kitekintő
2018-06-15

Nem mértek veszélyes károsanyag-koncentrációt a levegőben a XIII. kerületi, Frangepán utcai, szerdán történt raktártűz után.

#5
Medical Online >> Rovatok >> kitekintő
2018-05-04

Az emberi károsanyag-kibocsátás fontos tényező a légszennyezettség tekintetében, mondta az M1-en a Pulmonológiai Klinika igazgatóhelyettese.

#6
Medical Online >> Rovatok >> tudomány
2017-12-14

Való élet vizsgálat keretében mutatták ki a mágneses mezőből származó nem-ionizáló sugárzás egészségkárosító voltát, írja a Scientific Reports tanulmánya. A nem-ionizáló sugárzás számos környezeti forrásból eredhet, így elektromos vezetékekből, transzformátorokból, drótnélküli eszközökből és hálózatokból.

#7
Medical Online >> Rovatok >> eü-gazdaság
2015-02-21

Stresszpótlékért küzdenek a mentősök – írja a Népszabadság. A kormány is szoronghat, ha mindenkinek fizetni kell az sokba kerülhet. 

#8
Medical Online >> Rovatok >> eü-gazdaság
2011-12-30

Hepatitis C vírussal fertőzött rokkantnyugdíjasnak tettek ajánlatot többen is, hogy egy-egy ampulla vért vásárolnának tőle 150 ezer forintért, így indulva nagyobb eséllyel a rokkantosításban.

#9
Medical Tribune V. évf.8. szám
Medical Online
2007-04-01
Az Egyesült Államokban régi téma a dohányzás elleni küzdelem, amely a propaganda mellett a nemdohányzó területek növelésével, illetve a dohánygyárak elleni jogi szankciókkal, valamint a piacszerzési próbálkozások korlátozásával igyekeznek elérni a dohányzás visszaszorítását.   Bár a dohányzástól való eltántorítás folyamatos és eredményes népegészségügyi program az USA-ban, még mindig évi 400-500 ezer főre becsülik a nikotinizmus okozta betegségek halálos áldozatainak számát. Ezért a kutatók figyelme sem lanyhul: legutóbb az Archives of Internal Medicine című szaklapban jelent meg az a hat kutatóintézet részvételével készült tanulmány, amely szerint a mentolos ízesítésű cigaretta fokozottan veszélyes, mert nehezebb róla leszokni. Fontos tény, hogy a közvéleménykutatások szerint az amerikaiak megközelítőleg 30 százaléka hajlik arra, hogy a dohánygyárakat és forgalmazókat tegye felelőssé ebben a kérdésben, 55 százalék pedig inkább a füstölőkre hárítja az egészségkárosodásokért viselt felelősséget.   A dohányipar elleni jogi fellépés a közvélemény befolyásolásával segít a dohányzás és elfogadottságának csökkentésében. Néhány fejlett országban, főként az Egyesült Államokban és Ausztráliában a dohányipar ellen indított pereknek már régi hagyománya van.   Kárpótlás  Mostanáig 15 európai országban indítottak dohányzás miatt megbetegedett egyének jogi eljárást, kárpótlást követelve a dohányzás ártalmai miatt. Más esetekben a fogyasztóvédelmi hatóságok kérnek elégtételt a dohányipar reklám- és marketinggyakorlatáért. Egyéni munkavállalók veszélyességi pótlékot várnak munkaadóiktól, mivel passzív dohányzásnak voltak kitéve munkahelyükön.   A jogászok az USA-ban már 1954-ben ráirányították a figyelmet a dohányiparban tapasztalható anomáliákra – ekkor indult az első kártérítési per egy tüdőrákos beteg érdekében. A 13 évig tartó vitában végül a felperes maradt alul, hiszen megelőzte a korát: az amerikai tiszti főorvos csak 1964-ben tette közhírré azóta is sokat idézett beszédében, hogy a dohányzás tüdőrákot okozhat. Az 1954–1978 időszak alatt 125 pert indítottak a cigarettagyártók ellen az Egyesült Államokban. Ezekből csak kilenc ügy került ténylegesen a bíróság elé, és mindegyikből kivétel nélkül az alperes vállalatok kerültek ki győztesként. A fenti időszak ügyei nagyon hasonlóak voltak, és a döntések a törvény hagyományos értelmezésein alapultak.   Az első változások az 1970-es években jelentkeztek, mégpedig a Cipollone-ügyben. A Legfelsőbb Bíróság ebben az esetben megállapította a dohányipari konszern, a Liggett Group felelősségét és 400 ezer dollárt ítélt meg a felperesnek. A döntés nyomán megháromszorozódott a hasonló perek száma.   A folyamat egyik további fontos állomásaként 1998-ban egyezség született a legnagyobb gyártók és 46 szövetségi állam között, amelynek értelmében a konszernek 25 éven át összesen 246 milliárd dollárt folyósítanak gyógyításra és a dohányzás elleni propagandára. A Master Settlement Agreement néven elhíresült megegyezés lehetővé tette az egykor titkos, belső dohányipari dokumentumok kutatását, ezáltal a gyártók tevékenységének és félrevezető magatartásának megismerését.   Természetesen a perek továbbra is folytatódtak. A New York-i egészségbiztosító 2001- ben a Blue Cross Blue Shield-ügyben összesen közel 17,8 millió dollár kártérítést nyert a Philip Morris, a R. J. Reynolds, a Brown and Williamson, Lorillar és a Ligget cégek ellen. Kalifornia államban pedig 2005-ben a bíróság arra kötelezte a Philip Morrist, hogy Richard Boeken rákbetegnek 50 millió dollár kártérítést fizessen. A beteg azt állította, hogy 40 évig szívta a cég termékeit, napi két dobozzal, és a hiányos tájékoztatás okozta a daganatos elváltozást a szervezetében.   A fordulópontként emlegetett Amerikai Egyesült Államok kontra Philip Morris USA Inc., és mások ügyben az eljárás 1999 szeptemberében indult, maga a konkrét per azonban 2004. szeptember 21-én kezdődött és 2005. június 9-én fejeződött be. Az eljárás a washingtoni szövetségi bíróság előtt zajlott. Az alperesek között említhetőek többek között a British American Tobacco (Investments) Limited; a Brown & Williamson Tobacco Corporation; a Liggett Group, Inc.; Lorillard Tobacco Company; Philip Morris USA Inc., az Altria Group, Inc.; illetve a R. J. Reynolds Tobacco Company Inc. dohányipari cégek.   A felperes kormány álláspontja alapján az alperes vállalatok megsértették az Influenced and Corrupt Organization Act (RICO, a befolyással üzérkedésre és korrupcióra vonatkozó norma) vonatkozó előírásait. A felperes azt állította, hogy az érintett cégek 1953 óta szisztematikusan becsapják az amerikai nyilvánosságot. A fenti állítást az alperesek egységesen tagadták.    Alantas összeesküvés  Gladys Kessler szövetségi bíró 2006. augusztus 17-én született ítéletében megállapította, hogy a dohányipari cégek megszegték a RICO vonatkozó szabályait. Az ítélet szerint „alantas, évtizedekre visszamenő összeesküvést” szőtt a dohányipar a dohányzás halálos mellékhatásainak eltitkolására. A szövetségi bíró 2007. január 1-jei hatállyal megtiltotta a dohánygyáraknak, hogy termékeik megjelölésénél a „light”, a „low tar” (alacsony kátránytartalmú) vagy a „mild” (enyhe) jelzőket használják, és összesen 14 milliárd dolláros kártérítésre kötelezte az alpereseket.   „Történelmi fordulatként” értékelte az amerikai sajtó, hogy a fenti esetben nem egészségkárosítás, személyisérelemokozás, hanem csalás vádjával citálták bíróság elé az amerikai cigarettagyártó óriáscégeket. A vásárlókat egyszerűen megtévesztették, amikor – elsőként a Philip Morris 1971-ben – „light” és „low tar”, vagyis könnyű és alacsony kátránytartalmú termékeket kezdtek forgalmazni a dohányipari multik. Ezzel nemcsak sugalmazták, hanem ténylegesen ki is mondták, hogy aki nem akar lemondani a dohányzás szenvedélyéről, egészsége védelmében jobban teszi, ha ezeket a „kevésbé káros”, kisebb nikotintartalmú cigarettákat választja. Az amerikai dohányosok 45 százaléka meg is fogadta ezt a tanácsot, így most 50 millióra tehető azoknak a száma, akik potenciálisan perbe szállhatnának a gyártókkal. Mintegy 100-120 millió dolláros kártérítési összeg forog kockán.
hirdetés
hirdetés
hirdetés

Ha egyetlen egészséges növényi olajat kellene megnevezni, a többség valószínűleg az olívaolajat említené. De mitől különleges – ha egyáltalán az – az olívaolaj?