Hazai és nemzetközi felmérések alapján a kórházban, az ápolási otthonokban és az otthon kezelt, illetve ápolt betegek 15-30%-a kóros tápláltsági állapotú. A kezdetben normális tápláltsági állapotú betegek is gyógyulási esélyüket veszélyeztető helyzetbe kerülhetnek, ha kórállapotuk miatt elégtelenné válik a táplálkozásuk, és nem részesülnek megfelelő táplálásterápiában.

Az egészségügy finanszírozásáról, új „szerepek”, feladatok kialakításáról is beszélt az egészségügyért felelős államtitkár az InfoRádió Aréna című műsorában.

Az összes beutaló mindössze 20 százalékát állítják ki elektronikusan – derült ki a Háziorvosok Online Szervezetének (HAOSZ) V. Országos és I. Alapellátási Konferenciájának második napján. Elhangzott az is, hogy sürgősségi beutaló a digitális rendszerben nem létezik, és beszámoltak az intézményekben és a praxisokban végzett ellenőrzések tapasztalatairól is.

A hazai ellátórendszer digitális átállásának aktuális helyzetéről, az európai egészségügyi adattérről, a kórházak kiberbiztonságáról, és a magyar egészségügyi adatvagyon felhasználásáról is szó esett a XXIII. Adatvezérelt egészségügy és kiberbiztonság konferencián.

Csütörtökön délelőtt a Pécsi Tudományegyetemen (PTE) tett látogatást Palkovics László mesterséges intelligenciáért (MI) felelős kormánybiztos.

Megalakul a Központi Pertámogatási Rendszer. Ezzel egészségügyünk remélhetőleg egy több mint három évtizedes hiányt pótol, írja Weltner János sebész főorvos a Népszavában.

Az elmúlt hetekben megint elég sokat cikkeztek a betegjogokról, mármint azok minduntalan megsértéséről. Joggal. Az ElitMed.hu cikke.

Az alkalmasság megítélését szabályozó, sokszor módosított 13/1992. (VI.26.) NM rendelet szerint főszabályként elsőfokon az 1. alkalmassági csoportban („nem hivatásos”, azaz „úrvezető”) a háziorvos illetékes a vizsgálat elvégzésére – ideértve azt a háziorvost is, akihez nincs az illető bejelentkezve (ambuláns „beteg”), de az aktuális tartózkodási helye szerint területileg illetékes; vagy a foglalkozás-egészségügyi orvos is.

A Népszava szerint nem lenne meglepődve Hegedűs Zsolt ortopéd főorvos, csípő- és térd specialista, ha a magánegészségügyi intézmények hamarosan olyan hirdetéseket adnának fel, miszerint ők vállalják a kövér emberek csípőprotézis beültetését is.

A törvényi kötelezettség továbbra is fennáll, és annak elmulasztása komoly jogi és anyagi kockázatokat jelent a cégek számára.