hirdetés
hirdetés
Keresés
Rendezés:
Találatok száma: 6
#1
Medical Online >> Rovatok >> eü-gazdaság
2015-02-19

Miután Carrie Hammer dizájner egy Down-szindrómás modellt küldött ki a kifutóra, az FTL Moda divatház kerekes székes és végtaghiányos embereket bújtatott kollekciójába a New York-i divathéten – írja a NOL.

#2
Medical Online >> Rovatok >> gyógyítás
2013-08-15

Augusztus 24-25. között immár tizenhetedik alkalommal rendezik meg a Vegetáriánus Fesztivált. 

#3
Medical Online >> Rovatok >> tudomány >> táplálkozás
2012-03-25

A csontsovány modellek jelenléte a médiában és a divatbemutatókon hozzájárul ahhoz, hogy más nőkben evészavarok alakuljanak ki, és hogy irreális és egészségtelen legyen a vágyott testképük.

#4
Medical Online >> Rovatok >> gyógyítás
2011-05-27

A Semmelweis Egyetem mellrákos betegeknek és túlélőknek szervez találkozót május 28-ára, annak érdekében hogy ott nyíltan beszélhessenek kérdéseikről és problémáikról.

#5
Medical Online >> Rovatok >> gyógyítás
2010-10-02

Idén immár kilencedik alkalommal sétál majd át több ezer ember a rózsaszínre világított Lánchídon - kampány a mellrák ellen az Egészség Hídja Összefogás Egyesület szervezésében. 

#6
Medical Tribune VI. évf.1. szám
Medical Online
2008-01-01
  A szereplők: C. H. Townes, a fizikai Nobel-díj 1964. évi kitüntetettje, N. Bloembergen, aki 1981-ben kapott Nobel-díjat és feleségeik. Időpont: valamikor 1964 és 1981 között. Egy alkalommal Mrs. Townest rubinkristállyal ajándékozták meg; a vérvörös színű mesterséges drágakővel férjének a rubinlézerekkel kapcsolatos eredményeire emlékeztették. A szintén jelen levő Bloembergenné asszony a férjéhez fordult: „Ez valóban szép. Én mit kaptam volna, ha neked sikerül?” Férje kapásból válaszolt: „Az én lézerem alapanyaga cián volt.”   Orvosok, gyógyszerészek könnyen készíthetnek ékszert gyógyszerből. Az ötlet szülője Louis Hohenstein San Franciscó-i hangmérnök, aki a fiókban talált felesleges tablettákból néhány mozdulattal fülbevalókat készített. A gyógyszerekre vékony átlátszó bevonat került, ez védelmet és némi fényt is adott a tablettáknak. Hohenstein ezután fémszállal egyszerűen keretbe fogta a pirulát és rácsatolta a szokásos felfüggesztő részt. Eddig a hölgyek a bizsu kiválasztásánál ruhájuk színét, jellegét, a sminkjüket, az alkalmat vették figyelembe. A szempontok sora most újabbal bővülhet. A gyógyszer szépségén (színén, méretén, formáján) túl annak is üzenet értéke van, hogy mire szolgált eredetileg az éppen viselt tabletta: fogamzásgátlásra, az emésztés segítésére vagy hangulatjavításra...   A nyakkendőkötésről   Az ékszerek mellett az öltözet több része is figyelmet érdemel. A mutatós és biztonságos nyakkendő- és cipőfűzőkötéshez fizikusok, matematikusok adtak segítséget. A nyakkendőkötés szigorú matematikai alapokon nyugvó elmélete alapján új, esztétikus csomózási módokat fedeztek fel, a rangos Nature hasábjain közölték „Nyakkendőcsomók tervezése bolyongással” című tanulmányukat. A bolyongás, a véletlen mozgás leírása ismert matematikai probléma.   Először a képletek nyelvére fordították a csomókötés egymást követő fázisait. Elemi alapvetésekből indultak ki: a nyakkendőnek két vége van, egy szélesebb (aktív) és egy keskenyebb (passzív). A nyakkendő keresztezett szárai négy részre osztják a teret, ebből a számításokhoz három térrész a fontos: a jobb, a bal és a középső. A szárak félfordulattal kerülnek át egyik térrészből a másikba. A matematikai probléma szépségét az adja, hogy a bolyongás mégsem lehet teljesen tetszőleges, ha a végén stabil nyakkendőcsomóhoz szeretnénk jutni. De már a kiindulás sem esetleges, és kötöttek a befejező lépések is. Ha csomóhoz akarunk jutni, akkor két egymást követő lépés nem vezethet ugyanabba az irányba, ugyanabba a térrészbe. A nyakkendő hossza véges, ezért a végrehajtható lépések száma sem lehet túl nagy. Három lépésnél kevesebből nem köthető csomó, a felső határt a kutatók 9 lépésnél húzták meg, efölött már aránytalanul nagy csomó keletkezne. Ezek után tényleg a matematikáé volt a szó. A megszorításokat figyelembe véve 85-féle bolyongás alakulhatott ki, 85-féle nyakkendő-csomózási lépéssorozat hajtható végre.   A kutatók még mindig szigorúan matematikai alapon és nem tükör előtt válogattak tovább a lehetőségek között. Az emberek szeretik a szimmetriát, ezért előírták, hogy a csomók legyenek szimmetrikusak, ez úgy érhető el, ha a balra, illetve jobbra vezető lépések száma egyenlő. Megfogalmazható az egyensúly követelménye is, vagyis a magára hagyott bog essen szét. Tanulmányukban a tíz legesztétikusabb csomó képletét, kötési módszertanát tették közzé. Természetesen a tíz között van az eddig a gyakorlatban alkalmazott négyféle kötésmód is. Divatlapok figyelmét is felkeltette az eredmény.   A cipőfűzésről   Az „A cipőfűzés legjobb módjáról” című értekezés is a Nature-ben jelent meg. A cipőfűzésben két megoldás uralkodik. Az egyszerű cikcakk a legnépszerűbb. Kedveltségben nem sokkal marad le mögötte az a mód, amikor csak a cipőfűző egyik szára halad cikcakkos úton, a másik az egyik oldal tetejéről egyenesen a másik oldal aljára vezet. A brit kutató a mindkét oldalon 6 lyukkal bíró cipők fűzési lehetőségeit vizsgálva arra az eredményre jutott, hogy a feladat 43 200 (!) különböző módon oldható meg. Valójában a lehetséges megoldások száma ennél is nagyobb, ő már praktikus, szigorító szempontot is bevezetett. Megkövetelte, hogy minden lyuk játsszon szerepet a cipő két felének összehúzásában. Megkereste azokat a megoldásokat, amelyek a legerősebb összehúzást biztosítják, illetve a legrövidebb cipőfűzőt igénylik. Kiderült, hogy a két hétköznapi megoldás adja a legerősebb kötést, de köztük is van különbség, erősségük ugyanis függ a lyukak távolságától.   Laborviselet   Hiába a tudós elemzés a cipőfűzés és a nyakkendőkötés szépségeiről, a tudósok, a laborbeli fiúk öltözködésben nem tudják felvenni a versenyt más hivatások, szakmák művelőivel. Ennek felismeréséhez elég beleolvasni azokba a tanácsokba, amelyekkel a British Medical Journal próbált meg segíteni a doktor urak, a férfi orvosok hátrányos helyzetén. Hátrányos helyzetben voltak ugyanis a doktornőkkel szemben, mert a férfiak korábban nem kaptak öltözködési tanácsokat. A cikk segítséget ad az ing, a nyakkendő, a mandzsettagomb stb. megválasztásához. Különösen figyelemreméltóak az öltönyről írottak: „Természetesen az öltönynek drágának kell lennie, de egy kicsit gyűröttnek is. Ne legyen túl gyűrött – ugyebár nem akarunk úgy kinézni, mint a tudósok... Tudományos konferencián egy pulóverrel elérhető, hogy a laborbeli fiúk ne húzzák össze szemöldöküket.”     A laborban sem lehet akárhogy öltözni. Konkoly-Thege Miklós az üstökösökről 1910-ben írt tanulmányában idézi munkatársai megfigyeléseit is. „Hogy az észlelőnek mennyire vigyáznia kell a ruhájának vasmentességére, azt minden mágneses megfigyelő tudja. Erre is hozhatok föl példát. Régebben itt, Ó-Gyallán egy pár főiskolai hallgató mágneses gyakorlatot szokott végezni a szünidőben. Egyszer szintén mérni akartunk, de teljesen ellentmondó adatokat nyertünk. Jó ideig nem tudtuk megfejteni a rejtélyt, hisz mindnyájan kiraktuk a vasakat a zsebünkből! Végre eszünkbe jutott, hogy közöttünk egy hölgy is van éspedig ... nem reformöltözetben. Amint ő eltávozott, rögtön minden rendben volt.” Ma, közel egy évszázaddal később már divattörténeti tanulmányokat kell folytatnunk a probléma megértéséhez. A hölgy nem „reformöltözetet” viselt kifejezés bizonyára arra utal, hogy fűzőt hord.   Fehérnemű emlékező fémből   A mai, igazán high-tech fehérneműk emlékező fémekből is készülhetnek. A fém persze nem úgy emlékezik, ahogy az ember idézi fel a szemével, kezével megtapasztalt szépséget. A tetszőleges alakúra hajlított fémdarab kellően felmelegítve elveszíti alakját, ebben egyformák a közönséges és az emlékező fémek. A kihűlés után viszont csak az emlékező fém nyeri vissza felmelegítés előtti alakját. Egy japán cég már húsz éve készített melltartókat emlékező fémből. Az emlékező fémes melltartó inkább technikai mutatvány, mintsem praktikus termék. Vitathatatlanul praktikus viszont az emlékező fémszálakkal, egy titánötvözet szálaival átszőtt férfiing. Bárhogy össze is gyűrődött a bőröndben, elég egy hajszárítóval felmelegíteni, és a fémszálak visszaemlékeznek eredeti alakjukra, máris sima az ing.    A Newsweek kis híre hívta fel a figyelmet arra, hogy már rakétakutatók is beszálltak melltartók tervezésébe. Az angliai Loughborough Egyetemen régóta foglalkoznak vibrációkutatással. Elsősorban rakéta-hajtómotorok és hidak rezgéseit vizsgálták, itt szerzett ismereteiket használták fel a melltartótervezésben. Lézerfénnyel követték nyomon a mell rezgéseit, mozgását. Ennek alapján olyan felfüggesztést (vállpántot) terveztek, amely állításuk szerint drámaian javít a nők alakján és egész életükre megőrzi mellük jó alakját. A tudományosan megtervezett felfüggesztés egyenletesen osztja el a terhet a felsőtesten, megszünteti a hátfájást és a rossz testtartást.      Színváltó ruhák    High-tech fehérnemű fölött nyilván a ruha sem hétköznapi. Fizikuskonferencián tárták a közönség elé a fantasztikus lehetőséget, a viselés közben színét váltó öltözéket. A manökenek mindannyian fekete ruhát vettek fel. Testük alig szokta még meg az új ruhák anyagának érintését, amikor meglepő változások sora kezdődött el. Anélkül, hogy valamit is tettek volna, a ruha színe néhány helyen feketéből vörösre változott. Míg csodálkozva nézegették egymást, a változások folytatódtak: ahol már vörös volt a ruha, ott kezdett kékre, majd sárgára váltani, aztán az addig fekete részek vörössé válása is megindult. Az átalakulás folyamatossá vált, a sárga után megjelent a zöld szín is, ugyanakkor visszaváltozások is történtek, az egyszer már sárga ruharész ismét vörös színt vett fel. Az ámuló manökenek megtapogatták egymás ruháját, s ha egy tenyér hosszabb ideig maradt egy helyen, ott kék színben megjelent a tenyér lenyomata, majd eltűnt, a kék szín pedig zöldre váltott. Jó megfigyelők felfigyeltek arra, hogy az első változás, a feketéből vörösre váltás azokon a részeken kezdődött, ahol a ruha a legszorosabban tapadt a testhez: a vállakon, a melleknél és a csípőn. Később ezek lettek a kék színű részek. Mire a manökenek bevonultak a nagyterembe, öltözetük már a szivárvány minden színében pompázott. Az egybegyűlt tudós közönségnek így konferálták be a divatbemutatót: hőre érzékeny folyadékkristályokat látnak.    A folyadékkristály megnevezés arra utal, hogy ez valamilyen átmenet a kristályok szigorú rendje és a folyadékok rendezetlensége között. A folyadékkristályos anyagokban a molekulák a megszokott gömbalak helyett rúd alakúak. A molekulák meghatározott rend szerint helyezkednek el a kristályban, magasabb hőmérsékleten, az olvadás után pedig elmozdulnak helyükről, mégis megtartanak egyféle rendezettséget. A helyükről kimozdult rudacskák továbbra is egy irányba mutatnak, egymással többé-kevésbé párhuzamosan. Elektromos vagy mágneses térrel változtatni lehet a molekulák irányát, ezzel az anyag optikai tulajdonságait. Így működnek a széles körben elterjedt folyadékkristályos kijelzők a karórákban, kalkulátorokban, mobiltelefonokban, a számítógépek és televíziók lapos képernyőjén.    Vannak olyan folyadékkristályok, amelyeknél a tulajdonságok hő hatására változnak meg, ezekből készültek a ruhaanyagok is. (Ilyenek az orvosi gyakorlatban hőmérséklet mérésére, hőmérséklet- különbségek kimutatására szolgáló tapaszok is.) A fekete anyag 28 Celsius-foknál változott vörösre, 33 foknál jelent meg a kék szín. A ruhaanyagoknál a festék tartalmazta a hőre érzékeny folyadékkristályt, melyet igen vékony, 35-40 mikrométeres rétegben filmnyomással vittek fel a fekete ruhaanyagra.    Kötelességünk figyelmeztetni a folyadékkristály ruhába öltöző hölgyeket a veszélyekre is. Jelentősen megnő a titkos légyottokra járók kockázata, mivel egy ölelő kéz színes nyoma jó ideig letagadhatatlanul megmutatkozik.
hirdetés
hirdetés
hirdetés

Ha egyetlen egészséges növényi olajat kellene megnevezni, a többség valószínűleg az olívaolajat említené. De mitől különleges – ha egyáltalán az – az olívaolaj?