A stroke-vizsgálatok a trendet figyelmen kívül hagyva rendszerint nem vagy csak csekély számban randomizáltak idős személyeket, ezért a rájuk vonatkozó adatok hiányosak.

Az ezredforduló környékén kifejlesztett, majd gyorsan bővülő genomikai és egyéb omikai, valamint más molekuláris biomedicinális megoldások a klinikai medicina és az egészségügy más területein is új korszakot nyitottak.

Az OTSZ Online szerint az ischaemiás stroke-on átesett betegeken a thrombectomia idejének megnyúlása rosszabb végső kimenetellel jár.

Kanadai kutatók felfedezték, hogy a stroke-ot okozó vérrögök különböző szerkezetűek, eltérő struktúrájuk és elhelyezkedésük pedig támpontot adhat a kezelés módjának megválasztására.

Amikor kardiovaszkuláris halálozásról beszélünk, hajlamosak vagyunk elsősorban az artériás rendszer betegségeire gondolni, holott a vénás rendszer trombotikus megbetegedése következtében kialakuló pulmonális embólia a harmadik leggyakoribb kardiovaszkuláris halálok. A halálozást – amely kezelés nélkül 30 százalék, de megfelelő antikoaguláns kezeléssel 2-8 százalékra csökkenthető –, alapvetően befolyásolja a korai felismerés.