A thrombectomia eredményessége
Az OTSZ Online szerint az ischaemiás stroke-on átesett betegeken a thrombectomia idejének megnyúlása rosszabb végső kimenetellel jár.
A Journal of the American College of Cardiology-ban március 5-én nyomtatásban is megjelent tanulmány szerzői arról számoltak be, hogy „a 30-60 percet meghaladó beavatkozás, vagy a háromnál több aspirációs próbálkozás kedvezőtlen, mert emelkedik a beavatkozás utáni intracerebrális vérzés és az egyéb komplikációk kockázata.” Nem annyira a beavatkozás teljes ideje, hanem leginkább az intracraniális hozzáféréstől a trombectomiáig eltelt idő befolyásolja az eredményt.
2013 és 2018 között hét amerikai centrumban stenttel, vagy direkt aspirációval végzett endovascularis trombectomián átesett 1359 beteg adatait értékelték. Az eredmények szerint a direkt aspiráció gyorsabb, mint a „stent retriever” (SR) használata, de a direkt aspiráció érzékenyebb az időre, lehetőleg 30 percen belül végre kell hajtani, utána már romlik a várható funkcionális eredmény. Stent retriever használatakor pedig 60 perc elteltéig nem várható az eredmény romlása. A posterior stroke-ok még érzékenyebbek a beavatkozás időtartamára. Jónéhány elzáródást viszonylag könnyű rekanalizálni, de a kicsi, proximális erekkel nehezebb a helyzet, ezek elérésére sok idő mehet el, viszont a thrombectomia után jobbak a kilátások. A posterior fossa-t érintő stroke mechanikus thrombectomiája hosszabb időt vesz igénybe, ezekben az esetekben a rekanalizáció sebessége jelentősebb mértékben befolyásolja a kimenetelt, mint az anterior elváltozásoké: a 90 napos mRS 0-2 érték esélye (OR): 5,61 a posterior keringés mechanikus thrombectomiával történő helyreállítása esetén, míg az anterior thrombectomiánál az OR: 1,72. Tehát „a posterior keringési elzáródások megoldása nehezebb, és ezek jobban érzékenyek a beavatkozás időtartamára.” A továbbiakban a kutatók adatokat kívánnak gyűjteni a különböző eszközök és technikák, valamint a rekanalizációs eljárások sikere közötti összefüggések vizsgálatára.
