A University of Colorado Anschutz Medical Campus kutatói a Brain folyóiratban megjelent új cikkükben egy olyan jelátviteli útvonalat írtak le, amely alkalmas lehet a Parkinson-kór progresszióját megváltoztató betegségmódosító terápiák kidolgozására.

A La Jolla Immunológiai Intézet kutatói az NPJ Parkinson’s Disease folyóiratban közölt cikkükben arról számoltak be, hogy egy igen jellegzetes genetikai mintázatot találtak Parkinson-kóros betegek T-sejtjeiben, ami autoimmun kórképhez teszi hasonlatossá a betegséget.

A PharmaOnline szerint a rifampicin és a resveratrol kombinációja sikeresen akadályozta meg az agyban kialakuló oligomerek megjelenését.

A Northwestern University kutatócsoportjának eredményei szerint a lizoszómákban található zsírsavláncok hosszának szerepe van abban, hogy a GBA1 mutációval rendelkező betegek egy részénél miért nem alakul ki Parkinson- kór.

Az eljárás később alkalmas lehet például az Alzheimer-kór korai előrejelzésére, de más betegségek diagnosztikájában is használhatónak tűnik, írja a PNAS.

A demencia részben gyakorisága, részben krónikus volta mellett gondozói igénye miatt a XXI. század egyik legjelentősebb betegségcsoportja, „népbetegsége”. Prevalenciája a korral nő, 65 év felett 5 évente megduplázódik: 65 éves korban 1% körüli, 85 év felett 30%. Nőkben minden korcsoportban gyakoribb.

Tizenkilenc százalékkal kisebb valószínűséggel lépett fel Parkinson-kór azoknál, akiken fiatalon vakbélműtétet végeztek – közölte a KEMMA.

Bőrteszt segítségével már a tipikus mozgászavarok megjelenése előtt diagnosztizálható a Parkinson-kór – írja a PharmaOnline.

Az agyba beültetett embrionális őssejtek hosszútávon életben maradhatnak, legalábbis kutatók ezt tapasztalták 24 évvel a beültetés után egy Parkinson-kórban szenvedő betegnél, írja az OTSZ Online. 

A kolonoszkópiához hasonló vizsgálattal évekkel tünetei megjelenése előtt megállapítható lesz a Parkinson-kór amerikai kutatók szerint, mert a betegségre jellemző fehérjék kimutathatók a bélfalból is.