A Stanford University School of Medicine kutatói újraszámolták a lakosság különböző csoportjaira jellemző szívinfarktus- és agyvérzéskockázatot, és kiderült: sok millió ember sztatin- aszpirin- és vérnyomáscsökkentő kezelésén kell módosítani, írja az Annals of Internal Medicine tanulmánya.

A felnőtt magyar lakosság 80 százaléka érintett valamilyen fogágybetegségben, ez hazánkban a fogak elvesztésének elsődleges okozója.

Pitvarfibrilláció és szívelégtelenség együttes fennállása esetén különösen magas a tromboemboliás szövődmények kockázata, amelynek a tünetei súlyosabbak, és a prognózisa is rosszabb. Az új orális alvadásgátló szerek K-vitamin antagonistákkal szembeni előnyei, mint a fix dózis, széles terápiás ablak, tartósabb alvadásgátlás, egyre inkább arra késztetik a klinikusokat, hogy ezeket a szereket válasszák elsőként, szívelégtelenség és pitvarfibrilláció együttes fennállása esetén is.

Az adatok szerint az akut kardiovaszkuláris eseményen átesett betegek közül kevesen vesznek részt szekunder prevenciós programban.

Az omega-3 zsírsavak szedését széles körben javasolják nagy szív-érrendszeri betegségkockázat esetén, de hasznuk ismét megkérdőjeleződött, írja az OTSZ Online.

A menarche és a menopauza időpontja is döntő a később szív- és érrendszeri rizikó becslése szempontjából, írja a PharmaOnline.

A szívbetegek számára különösen fontos az influenza elleni védekezés, mert számukra sokkal veszélyesebb a vírus.

A véralvadás az érbetegségek kialakulásában alapvető és egyben végzetes szerepet játszik. A kóros véralvadás jelentőségét az orvostudományi kutatások viszonylag hamar felismerték. A pitvarfibilláció, a stroke és a véralvadás kapcsolatára, ezek klinikai jelentőségére, azonban csak 90-es évek közepe táján derült fény. Ekkor tisztázódott, hogy a pitvafibrilláló betegek biztonságos stroke prevenciója ASA-val nem lehetséges, antikoagulálni (VKA) kell őket. A VKA kezelés korlátait évtizedek óta ismertük, de az ún. NOAC terápiára, az alternatívát jelentő véralvadásgátló - nem K-vitamin antagonista- kezelés bevezetésére 2009-ig várni kellett. A RE LY vizsgálat eredményei paradigmaváltáshoz vezettek, az új pitvarfibrillációs ESC guideline (2016) már teljes egészében ezt tükrözi.

Barna István Kardiovaszkuláris prevenció címmel írt könyve kapcsán a hvg.hu arról ír: a szív- és érrendszeri betegségek esetében (is) hajlamosak vagyunk megfeledkezni a megelőzésről.

A Clinical Journal of the American Society of Nephrology tanulmánya szerint a vesefunkció romlásával párhuzamosan nő a pitvarfibrilláció kockázata; a csökkent vesefunkciójú személyek esetében valószínűleg hasznos lenne a normál szívritmus fenntartását célzó prevenció.