hirdetés
2017. november. 21., kedd - Olivér.

A HPV-altípusok kimutatása tömegspektrometriával FFPE szövetmintákból: a rutin diagnosztika megbízható eszköze

Annak ellenére, hogy a citológiai szűrővizsgálat több mint fél évszázada rendelkezésre áll, továbbra is a méhnyakrák áll a gyakorisági sorrend negyedik helyén a nők rosszindulatú daganatai között. Egyebek mellett a nagy kockázatú HPV-altípusokkal történt fertőződést tekintik a méhnyakrák legfontosabb kockázati tényezőjének.

Az onkogén humán papillómavírus (HPV) törzsek a méhnyakrák csaknem minden esetében (100%), illetve az anális (88%), hüvely- (70%), hímvessző- (50%) és vulvarákok többségében (43%), továbbá a fej-nyaki rákok bizonyos hányadában (∼50%) kimutathatók. A 2008-as statisztikák szerint a 12,7 millió új rákos eset közül körülbelül 610000 eset volt HPV-fertőzéssel összefüggésbe hozható, ezen belül 570000 esetet diagnosztizáltak nők és 39000 esetet férfiak körében.

Annak ellenére, hogy a citológiai szűrővizsgálat több mint fél évszázada rendelkezésre áll, továbbra is a méhnyakrák áll a gyakorisági sorrend negyedik helyén a nők rosszindulatú daganatai között. Egyebek mellett a nagy kockázatú HPV-altípusokkal történt fertőződést tekintik a méhnyakrák legfontosabb kockázati tényezőjének. A laphámnak a körülbelül 15 HPV-genotípus egyikével történő fertőződése több lépcsőfokon keresztül vezet el a koraitól az előrehaladott szövettani stádiumú (high-grade) intraepithelisalis léziók/intraepithelialis neoplázián keresztül az invazív carcinomáig. A HPV összes genotípusa független infektív tényezőként játszik szerepet, melyek különböző karcinogén rizikót hordoznak.

A fej-nyaki régió laphámrákjai a hetedik leggyakoribb tumortípusnak számítanak világszerte, és érinthetik a szájüreget, az oropharynxot, az orrüreget, az orrmelléküregeket, a nasopharynxot, a hypophyarynxot és a gégét. Az etiológia két elsődleges karcinogén út valamelyikére vezethető vissza: a) kémiai karcinogenezis dohány- vagy alkoholexpozíció révén; és b) nagy kockázatú HPV. Miközben a kémiai expozíciónak tulajdonítható fej-nyaki rákok incidenciája csökkenő tendenciát mutat, a HPV-vel összefüggő oropharyngealis rosszindulatú daganatok incidenciája jelenleg is emelkedik, különösen a fiatalabb korosztályban.

A HPV-pozitív és HPV-negatív fej-nyaki rákok elkülönítésének prognosztikai jelentősége van, mivel a HPV-pozitív esetek általában kedvezőbb kilátásokat ígérnek, mint a HPV-negatív fej-nyaki rákok. Érdekes adat, hogy az előrejelzések szerint az oropharyngealis rákok incidenciája 2020-ra meghaladja a méhnyakrák előfordulási arányát az Egyesült Államokban.

A bőrön, a genitális traktuson és a fej-nyaki régión kívül a HPV számos egyéb szervben is kimutatható lehet, például a tüdőben, a prosztatában, az emlőben, a húgyhólyagban és a gyomorban. Utóbbi szervek vonatkozásában még további vizsgálatok szükségesek, mielőtt az ajánlásokba bekerülnének a HPV-tesztek.

Az azonban előre látható, hogy a patológusok és más egészségügyi szakemberek egyre nagyobb számban találkoznak majd HPV-tesztekkel a jövőben. A vizsgálómódszerektől azt várjuk, hogy ne csak a nagy kockázatú, de a kis kockázatú HPV-altípusokat is nagy specificitással és nagy szenzitivitással mutassák ki idő- és költséghatékony módon. Nemrégiben kiderült, hogy a tömegspektrometrián (MS, mass spectrometry) módszerek helyet kaphatnak a rutin diagnosztikában, így az orvosok és a betegek gyors és megbízható vizsgálati eredményekhez juthatnak.

Jelen vizsgálatban a szerzők az általuk alkalmazott MS-alapú HPV-tesztet használták a HPV-fertőzés kimutatásában formalinnal fixált, paraffinba ágyazott (FFPE, formalin-fixed

paraffin-embedded) szövetmintákon alkalmazva. Az így kapott eredményeket a rutin diagnosztikában használt két, hibridizáción alapuló tesztrendszer – a LCD-array kit és a EuroArrayHPV − eredményeivel hasonlították össze.

Betegek és módszerek

A MS-alapú tesztmódszert 19 HPV-altípus genotipizálására alkalmazták FFPE szövetmintákon (n = 46). A MS-alapú vizsgálattal kapott eredményeket két hibridizációs módszer (HPV 3.5 LCD-array kit és EuroArrayHPV rendszer) eredményeivel vetették össze.

Eredmények

A 46 szövetminta közül 36-ból (78%) tudtak HPV-infekciót kimutatni a MS HPV-teszttel. Tizenhat mintában (44%) csak egyfajta HPV-altípus volt azonosítható, a többi 20 mintában (56%) két vagy több (2−6) HPV-altípus. A szövetminták az alábbi lokalizációból származtak: perianális régió (18/21), vulva (6/9), cervix (7/8), oropharynx (4/4), vagina (2/2) a testis bőre (1/2).

Az elemzés során csak azokat a HPV-altípusokat vették figyelembe, melyek mindhárom tesztrendszerrel kimutathatók voltak. A MS-alapú assay, a LCD-array kit és a EuroArrayHPV eredményei teljes egyezést mutattak.

Következtetések

A jelen tanulmány szerzői 46 betegtől származó FFPE szövetmintákon hasonlították össze a MS-alapú HPV-teszt eredményeit két hibridizációs teszt − a LCD-array és a EuroArrayHPV rendszer − adataival. A MS-alapú módszer megbízhatóan kimutatta a HPV-altípusok jelenlétét, ezért megfelelő technikaként kínálkozik a mindennapi diagnosztikai gyakorlatban. A korábbi vizsgálatok tapasztalataival összhangban a szerzők azt igazolták, hogy a MS igen szenzitív, megbízható és költséghatékony módszer azokban az intézményekben, ahol nagy számban fordulnak elő ilyen esetek.

 

Forrás: Kriegsmann M, et al. Detection of HPV subtypes by mass spectrometry in FFPE tissue specimens: a reliable tool for routine diagnostics. J Clin Pathol

2017;70:417–423.

Dr. Patócs Attila
a szerző cikkei

cimkék

Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 

A háziorvostan rovat szerkesztői

Háziorvos rovat szerkesztői

Aktuális rovatszerkesztő


 

 

 

Dr. Patócs Attila

egyetemi docens

Semmelweis Egyetem Laboratóriumi Medicina Intézet

Szakmai önléletrajz

"Pharyngolaryngeal symptoms associated with thyroid disease" címmel jelent meg egy cikk a Current Opinion in Otolaryngology & Head and Neck Surgery-ben.

Az Alzheimer-kórban szenvedő betegek negyedénél epilepsziás rohamok, míg a páciensek felénél epilepsziás működészavar mutatható ki – erre a fontos felfedezésre jutott nemrég az Országos Klinikai Idegtudományi Intézetben működő Alzheimer–Epilepszia kutatócsoport.