hirdetés
2017. június. 26., hétfő - János, Pál.
hirdetés

Már születés előtt kódolt az allergia?

A népbetegségnek – egyesek szerint a XX–XXI. század pestisének – tartott allergia öröklődő jellege régóta ismert. Egyre több bizonyíték áll rendelkezésünkre arról, hogy a környezeti hatások akár már az intrauterin életben is epigenetikai változásokat okozhatnak, és ezzel allergiás tüneteket válthatnak ki – írja a PharmaOnline.

hirdetés

Az allergiás betegségek – asztma, allergiás nátha, atópiás dermatitis, krónikus urticaria, ételallergia – genetikailag heterogén, krónikus, immunmediált kórképek. A genetikai rendellenességgel – betegséget okozó mutációval vagy betegségre hajlamosító variánssal – született egyén betegsége jelentős részben a környezettől függően alakul ki – derül ki a PharmaOnline összeállításából. Előfordulása gyakoribb gyermekek, mint felnőttek körében, és az utóbbi évtizedekben prevalenciája folyamatosan növekszik, például az asztma a leggyakoribb gyermekkori, nem fertőzéses eredetű, krónikus betegséggé vált. Az atópiás betegségek epidemiológiai adatainak felmérésére indult nagy nemzetközi vizsgálat, az ISAAC (International Study of Asthma and Allergies in Childhood) adatai alapján az asztma gyakorisága 20 év (1990–2010) alatt egyes országokban több mint kétszeresére nőtt (3,4%–8,5%) (1).

Öröklődés, epigenetika

Régóta ismert, hogy az allergiás betegségek egyes családokban halmozottan fordulnak elő, igazolva a genetikai faktorok szerepét az érzékenység kialakításában. Hogy ezt az egyéni érzékenységet milyen jellegű genetikai variációk okozzák, számos vizsgálatban igazolták (2). Az utóbbi időben fordult a figyelem az epigenetikai hatások szerepének kutatása felé. Az epigenetikai hatások: kovalens változások a DNS-en a nukleotidsorrend változása nélkül. Ez a kovalens változás lehet DNS-metiláció vagy hisztonacetiláció. Az epigenom megváltozása reverzibilis folyamat is lehet, tehát nemcsak metiláció, hanem demetiláció is bekövetkezhet, és ezek a válaszok környezeti hatásokra alakulnak ki. Ilyen hatások lehetnek: táplálkozás, mozgás, fertőzések, toxinok, gyógyszerek, de akár stressz és pszichoszociális hatások is.

Viszonylag újabb bizonyítékok szerint, a genetikai faktorok már a méhen belüli környezeti faktorokkal mint epigenetikai módosító hatásokkal együtt vezetnek allergiás betegségek kialakulásához, az immunrendszer átprogramozásán és a különböző szervek megváltozott fejlődésén keresztül. Ezeknek a korai faktoroknak a megismerése rendkívül fontos a rizikócsoportba tartozó gyermekek kiválasztásában és az allergiás betegségek kialakulásának megelőzésében. Az allergiaprevenciónakhárom lépcsőfokát szokás említeni. A primer prevenció célja az allergiás szenzitizáció kialakulásának megakadályozása, míg a szekunder prevenció a már szenzitizált egyén esetében csökkenti a tünetek kialakulásának vagy újabb allergiás manifesztációk fellépésének az esélyét. A tercier prevenciócélja akialakult betegségben a betegség súlyosságának enyhítése, a remisszió esélyének növelése, az akut fellángolások megelőzése, a beteg életminőségének javítása.

Az újszülött allergiakockázatát befolyásoló anyai hatások

Az intrauterin hatásokat tekintve az anya terhesség alatti dohányzása az egyik leggyakrabban vizsgált körülmény. Kétséget kizáróan igazolódott, hogy ez 7% légzésfunkciós deficitet okoz újszülöttkorban és zihálást az első életévben, növeli valamennyi allergiás betegség rizikóját (3). Azt is kimutatták, hogy már a nagymama dohányzása is, amikor az édesanyával volt terhes, növelte az unoka asztmarizikóját (4). Ennek megfelelően az anyai dohányzás terhesség alatt, de a passzív dohányzás minden formája kerülendő az allergiaprevenció szempontjából is. Az anya túlsúlya (body mass index legalább 35), valamint jelentős súlygyarapodása a terhesség alatt (legalább 25 kg) nagyban növeli az újszülött asztmarizikóját, ugyanakkor nincs hatása a szénanátha és ekzema kialakulására a későbbi életkorban (5). A szülés módja, valamint időpontja szintén befolyásolja az allergia kockázatát: császármetszéssel születettek, illetve koraszülöttek esetében az allergiás betegségek kialakulásának a veszélye nő, az utóbbi esetben függetlenül a születési súlytól (6, 7).

Fontos tényező az anya táplálkozása a terhesség és szoptatás alatt. Az Amerikai Allergia Akadémia korábbi ajánlásai szerint az anyák terhesség alatti diétája megakadályozhatja a magzat korai szenzitizációját. Ezt arra a megfigyelésre alapozták, amely szerint a humán magzat a 20. terhességi héttől már képes IgE-termelésre és a korai intrauterin szenzitizációt a köldökzsinórvér emelkedett IgE-szintje jelzi. A koppenhágai asztmavizsgálat (COPSAC) részeként 243 gyermeket követtek a születésüktől. Ennek eredménye azt igazolta, hogy bár teoretikusan az intrauterin szenzitizáció bekövetkezhetne, de a valóságban nem történik meg, és az emelkedett köldökzsinórvér-IgE-érték maternofoetalis transzfúzió eredménye (8). Egyértelműen nincs olyan bizonyíték, amely az anyák terhesség alatti diétájának bármilyen preventív hatást tulajdonítana. Hasonlóan nincs egyértelmű bizonyíték arra sem, hogy a szoptatás alatti anyai diéta csökkentené a későbbi allergiás tüneteket. Néhány olyan közlemény látott napvilágot az utóbbi években, amelyben az anya a szoptatás alatt halat, halolajat fogyasztott, és ennek preventív szerepet tulajdonítottak.

Az anya D-vitamin-szintjének hatását szintén vizsgálták. Igazolták, hogy az anyai D-vitamin-szintek fordítottan arányosak a korai gyermekkorban jelentkező allergiás szenzitizációval, illetve atópiás betegségekkel. A vizsgálatban 164 anyát és gyermeküket négy éven át, a gyermekek 0–4 éves koráig követve vizsgálták a szérum 25-hidroxi-vitamin – 25(OH)D – szintjét az anyánál szülés előtt, köldökzsinórvérből, másfél, három- és négyéves korban, valamint specifikus-IgE-szinteket hat hónapos, egy-, másfél, három- és négyéves életkorban. Azt találták, hogy az alacsony anyai 25(OH)D-szint az allergiás szenzitizáció fokozódásával és ekzema, valamint asztma előfordulásának rizikójával járt (9).

Az anyatejes táplálás védő hatása

A születés utáni allergiaprevenció egyik leggyakrabban vizsgált kérdése, hogy a kizárólag anyatejes táplálás mennyire képes megelőzni a későbbi allergiás tünetek kialakulását. Saarinen 1995-ben publikált tanulmánya, amelyet később számos szerző megerősített, olyan újszülöttekről számolt be, akiket az élet első 6 hónapjában kizárólag anyatejjel tápláltak. A gyermekeket 17 éves korukig követték. A nem anyatejjel táplált gyermekekhez képest az ekzema, a táplálékallergia megjelenése 1–3 éves korban, a légúti allergia még 17 éves korban is ritkább volt az anyatejes csoportban. Egy 2009-ben megjelent tanulmányban 18, olyan, jól megtervezett vizsgálat metaanalízisét végezték el, amelyben az anyatej preventív szerepét tanulmányozták. Ez a metaanalízis igen erősen bizonyítottnak találta az anyatejes táplálás kedvező hatását a későbbi allergiás manifesztációk megelőzésében (10). Ennek alapján jelenlegi tudásunk szerint feltétlen javasolt az anyatejes táplálás előnyben részesítése az allergiás prevenció szempontjából is. 

Összegzés

Az utóbbi évek bizonyítékai alapján elmondható, hogy az öröklött genetikai adottságok mellett bizonyos anyai tényezők epigenetikai változásokon keresztül már a magzati és korai életkorban hatnak, és nagy valószínűséggel eldöntik, hogy a születendő újszülöttnek lesz-e allergiás betegsége a későbbi életkorban. A befolyásoló faktorok minél jobb megismerése lehetőséget adhat különböző támadáspontú beavatkozások elvégzésére, és ezzel primer prevencióként, a későbbi allergiás szenzitizáció megelőzésére.

Irodalom

  1. Ait-Khaled N, Pearce N, Anderson HR, et al. and the ISAAC Phase Three Study Group. (Study group includes Novák Z.) Global map of the prevalence of symptoms of rhinoconjunctivitis in children: The International Study of Asthma and Allergies in Childhood (ISAAC) Phase Three. Allergy 2009;64:123–48.
  2. Lockett GA, Holloway JW. Genome-wide association studies in asthma; perhaps, the end of the beginning. Curr Opin Allergy Clin Immunol 2013;13:463–9.
  3. Burke H, Leonardi-Bee J, Hashim A, et al. Prenatal and passive smoke exposure and incidence of asthma and wheeze: systematic review and meta-analysis. Pediatrics 2012;129:735–44.
  4. Magnus MC, Haberg SE, Karlstad Ø, et al. Grandmother’s smoking when pregnant with the mother and asthma in the grandchild: the Norwegian Mother and Child Cohort Study. Thorax 2015;70:237–43
  5. Harpsøe MC, Basit S, Bager P, et al. Maternal obesity, gestational weight gain, and risk of asthma and atopic disease in offspring: a study within the Danish National Birth Cohort. J Allergy Clin Immunol 2013;131:1033–40.
  6. Penders J, Gerhold K, Thijs C, et al. New insights into the hygiene hypothesis in allergic diseases. Gut Microbes 2014;5:239–44.
  7. Sonnenschein-van der Voort AMM, Arends LR, de Jongste JC, et al. Preterm birth, infant weight gain, and childhood asthma risk: a meta-analysis of 147,000 European children. J Allergy Clin Immunol 2014;133:1317-29.
  8. Bønnelykke K, Pipper CB, Bisgaard H. Sensitization does not develop in utero. J Allergy Clin Immunol. 2008 Mar;121(3):646–51
  9. Chih-Yung Chiu. Maternal vitamin D levels are inversely related to allergic sensitization and atopic diseases in early childhood. Pediatric Allergy and Immunology 2015;26:337–43.
  10. ESPGHAN Committee on Nutrition. J Pediatr Gastroenterol Nutr 2006;42:352–61.

 

(forrás: PharmaOnline )
hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés