2020. szeptember. 30., szerda - Jeromos.
hirdetés
hirdetés

Vese Világnap: Óvja veséit, mentse meg szívét!

Idén növelik a vese várólistán lévők számát

Bár a különféle vesepótló kezelésben részesülőknek csupán mintegy negyede alkalmas átültetésre, az idei évben 600-ról 900-ra tervezik növelni a várólistán lévő betegek számát Magyarországon. Mindez a Vese Világnapja alkalmából tartott sajtótájékoztatón hangzott el, amelyen a MedicalOnline megkérdezte: mi történt azóta, hogy az Állami Számvevőszék tavaly ősszel közzé tette: vannak még teendők a hazai vesebetegek ellátásában.

hirdetés

Miközben évről-évre nő a vesebetegek száma, és a felnőttek mintegy 5-10 százaléka érintett, ma a hazai vesebetegek fele-kétharmada olyan állapotban kerül valamely művese-centrumba, hogy azonnali, akut ellátást igényel. A betegek nagy része ugyanis mindmáig keveset tud betegségéről – mondta el egyebek között prof. dr. Reusz György, a Magyar Nephrologiai Társaság elnöke. Ezen a tényen igyekeznek változtatni a hatodik éve megrendezett, magyar kezdeményezésű Vese Világnappal, amelynek mottója 2011-ben: „Óvja veséit, mentse meg szívét!” A korán felismert krónikus vesebetegség hatékonyan kezelhető, és a későbbi vesekárosodás, a szívbetegség kialakulásának esélyei is nagymértékben csökkenthetők. A fel nem ismert betegség számos következménye közül az egyik, hogy a vese működésének folyamatos csökkenése veseelégtelenséghez vezet, ami vesepótló kezelést, dialízist vagy átültetést tehet szükségessé. (A professzorral a Medical Tribune következő, március 17-én megjelenő számában olvashatnak interjút.)

Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) vesepótló kezeléseket és a transzplantációt vizsgáló, 2010. szeptemberében nyilvánossá vált jelentése számos hazai problémára hívta fel a figyelmet. Kiderült belőle, hogy a művesekezeltek tájékoztatása az átültetés lehetőségéről sem nem egységes, sem nem elégséges, ám első alkalommal hoztak nyilvánosságra olyan adatokat, amelyből kiderült: aki Budapesten kap új vesét, annak csaknem 20 százalékkal nagyobb az esélye az öt évnél hosszabb túlélésre, mintha az átültetés az ország keleti szegletében történik. Korábban rendre az a vád érte a műveseállomásokat, hogy miattuk kevés a veseátültetés, ha úgy tetszik, nem teszik várólistára a betegeket, csak hogy kezelhessenek. Országos regiszter nélkül azonban a számvevők szerint nem értékelhetők megfelelően sem a dialízis, sem a transzplantáció hazai eredményei.

A jelentés kapcsán a többi közt az is világossá vált, hogy az egészségügyi adatkezelésről rendelkező jogszabályok elavultak, követhetetlenek a hazai szervátültetések eredményei; több ponton sérül az esélyegyenlőség, és jelentős lemaradásban vagyunk Európától a beavatkozások számát tekintve is.

A transzplantáció azonban csak a jéghegy csúcsa, hiszen évente mintegy hatezer ember kap művesekezelést Magyarországon, 600-an vannak a várólistán, s évente mintegy 300 veseátültetést végeznek a hazai centrumokban. Életkora, általános állapota, kísérő betegségei miatt nem mindenki alkalmas az átültetésre, ha azonban a beteget már muszáj kezelni, akkor dialízis helyett a transzplantáció, azon belül is az élő donoros átültetés lenne a legjobb eséllyel kecsegtető megoldás – közölte prof. dr. Langer Róbert, a Semmelweis Egyetem Transzplantációs és Sebészeti Klinikájának főigazgatója. Reusz professzor úgy fogalmazott: volt néhány nem szerencsés megfogalmazás az ÁSZ jelentésében, amely a hangsúlyokat nem feltétlenül tette jó helyre. Attól ugyanis, ha többen lesznek a várólistán, még nem fognak többet transzplantálni. A megoldás inkább a donációs aktivitás fokozásában keresendő – mondta, arra is utalva, hogy ma a donorok és főleg a szervet befogadó recipiensek kivizsgálása hosszú időt vesz igénybe, így esetenként, mire a végére érnének, újra kell azt kezdeni.

Prof. dr. Kiss István országos szakfelügyelő főorvos arra is felhívta a figyelmet, hogy 20-25 éve Magyarországon még csupán azokat lehetett dialízis programba venni, akik alkalmasak voltak a későbbi transzplantációra. Azaz: kapacitások híján sokan meghaltak. Ma gyakorlatilag minden rászoruló megfelelő minőségű művesekezelést kaphat az országban – ezt bizonyítja egy a közelmúltban zárult országos vizsgálat is. A cél ma is a transzplantáció, az addig tartó folyamatban a beteg gyógyítását a kezelés, gyógyulását a transzplantáció jelenti.

Addig azonban életben kell tartani a betegeket, akik körében gyakorta előfordul, hogy ők maguk nem akarnak várólistára kerülni. Vagy, mert jól érzik magukat, vagy, mert rossz tapasztalatokat hallottak a korábban új vesét kapó, s esetleg újra művesekezelésre szoruló betegtársaktól.

Mint a 17 éve maga is transzplantált beteg Szalamanov Zsuzsa, a transzplantációs alapítvány vezetője elmondta: a betegek általában két dologtól félnek: a művesekezeléstől és a veseátültetéstől; gyakori is, hogy nehezen lehet őket rábeszélni. Mindettől függetlenül, rengeteg plusz munkával, a korábbi elutasítók újra-megkérdezésével az idei évben igyekeznek majd a jelenlegi 600-as várólistát 900 nevet tartalmazóra bővíteni – ígérte Kiss professzor, akihez hasonlóan Langer Róbert is görbe tükörnek minősítette az ÁSZ-vizsgálatot. Sok tekintetben nem korrektnek, ám annak fényében mindenki átgondolja a maga mutatóit – fogalmazott, s immár nem először utalta arra, hogy a hazai gondokra az Eurotransplanthoz való csatlakozás nyújthat megoldást.

Köbli Anikó
a szerző cikkei

(forrás: MedicalOnline)
hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!

A metasztatizáló kolorektális daganattal küzdő betegek trifluridin+tipiracil-kezelése jobb adherencia mutatókkal írható le, mint a regorafenib-kezelés.