Extrahepatikus tünetek gyógyítása az új hármas kombinációval

A hepatitisz C vírus fertőzés a szervezetben autoimmun folyamatok beindulását okozza a fertőzöttek 20-50 százalékában. Ennek következtében kialakulhatnak auto-antitestek, cryoglobulinok, és extrahepatikus tünetek. A cryoglobulinok olyan fehérjék, amelyek a normális testhőmérsékletnél alacsonyabb hőmérsékleten kicsapódnak. Bár a HCV-fertőzöttek kb. felében jelen vannak keringő cryoglobulinok, vasculitis csak a betegek 5 százalékában alakul ki, amely a bőrproblémáktól a veseelégtelenségig terjedő széles skálájú tünetek kialakulásáért felelős.

A cryoglobulinok feltehetőleg a krónikus infekció folyamán naponta jelentős mennyiségben termelődő virionok elleni védekezőmechanizmus részeként jönnek létre. A kezelésésben ezért lehetőség van az oki terápiára: a vírusszint csökkentésére. 

A PEG-INFα / Ribavirin / proteáz-inhibitor kombinációs kezelés igen hatékony a HCV okozta kevert cryoglobulinaemiás vasculitisben

A kevert cryoglobulinaemia a kis és középnagy erek ritka vasculitisét okozza, mely magába foglalhatja a bőr, az ízületek, a vesék és az idegrendszer érintettségét, s legtöbb esetben HCV-fertőzéssel függ össze. A HCV-infekcióhoz társuló kevert cryoglobulinaemiás (HCV-MC) betegek standard kezelését a PEG-INFα / Ribavirin jelenti, melyet olykor rituximabbal kombinálnak, de így is a betegek 20-30 százaléka nonreszponder vagy relapszer erre a kezelési módra, illetve az SVR elérése után is detektálható marad a cryoglobulin.

A francia szerzők a PEG-INFα / Ribavirin / proteáz-inhibitor kombinációs kezelés hatékonyságát és biztonságosságát vizsgálták HCV-infekcióhoz társuló kevert cryoglobulinaemiás vasculitises betegeken (D. Saadoun és munkatársai, PEG-IFNα / Ribavirin / Protease Inhibitor combination is highly effective in HCV-mixed cryoglobulinaemia vasculitis).

Az egy centrumot érintő, nyílt, prospektív, kohort tanulmányba 22 HCV-MC vasculitises beteget vontak be. A betegek egyik részét telaprevirrel kombinált, másik részét boceprevirrel kombinált PEG-IFNα / Ribavirin kezelésben részesítették a szerek alkalmazási előiratában szereplő adagokkal és alkalmazási-adagolási sémákkal. A betegek a nehezen kezelhető (idősebb, magasabb vírusszámú, magasabb fibrosis-stádiumú, korábbi PEG-IFNα / Ribavirin kezelésre relapszer és nonreszponder) csoportba tartoztak. A cryoglobulinaemia okozta tünetek közül sokuknál purpura, polyneuropathia, ízületi fájdalom és veseérintettség is mutatkozott. A kezelés alatt a standard vérkémiai és vérkép-paraméterek, valamint HCV RNS-szint mellett a kevert cryoglobulin, rheuma-faktor és C4 komplement-szinteket is követték. A vasculitis klinikumát tekintve 56 százalékuk komplett, 45 százalékuk parciális választ adott. A kezelés ideje alatt az immunológiai válasz jeleként a kevert cryoglobulin-szint csökkenését és ezzel szinkron a C4-komplement-szint emelkedését észlelték. A vírusszám csökkenése mellett 46 százalékuk komplett, 41 százalékuk parciális immunológiai választ adott, míg 13 százalék nem reagált a kezelésre immunológiai szempontból. A kezeléssel együtt járó mellékhatásokat is elemezték, melyek között a fogyás (92%), az anaemia (84%), a neutropenia és a bakteriális infekciók (53%) voltak a leggyakoribbak. Émelygés és enyhe bőrelváltozások a telaprevirrel kezelt betegek 30 százalékánál előfordultak, míg thrombocytopenia csak az összes beteg 15 százalékában.

A francia szerzők szerint a PEG-INFα / Ribavirin / proteáz-inhibitor hármas kombinációs kezelés igen hatékony a HCV-vel összefüggő kevert cryoglobulinaemiás vasculitisben, de ez a kezelési regimen alkalmazása óvatosságot igényel a mellékhatások gyakorisága miatt.

Kommentár

Véleményem szerint a kevert cryoglobulinaemiával szövődött chr. hepatitis C-ben szenvedő betegek kezelése még a kettős kombinációs antiviralis kezelés alatt is sokszor nehezített a jelentkező komplex immunológiai folyamatok által közvetített, szerteágazó panaszok és tünetek miatt. Az alig egy éve törzskönyvezett két proteázgátló, a telaprevir és a boceprevir által lehetségessé vált hármas kombinációs antiviralis kezelés a korábbi kettős kombinációs kezelésnél látott mellékhatások (anaemia, fogyás) gyakoriságát növelik, s mindemellett spektrumát is szélesítik (bőrkiütések, viszketés, analis panaszok). Így ezen komplikált betegek kezelése még bonyolultabb lesz, még több figyelmet igényel a várható mellékhatások miatt. Mégis e betegcsoportban is új lehetőséget is jelent a kezelési palettánk bővülése, melynek jelen tanulmányban szereplő kis betegszámon mutatkozó előzetes eredményei bíztatóak, s melynek hatékonyságát és biztonságosságát a későbbiekben reményeim szerint nagy betegszámon elvégzett, kontrollált, randomizált tanulmányok is igazolják.

(A közlemény megjelenését az MSD Pharma Hungary Kft. tette lehetővé az orvostudomány szolgálatában. A közölt információk külföldi publikáción alapulnak, valamint a szerzô véleményét tükrözik, amely eltérhet az MSD Pharma Hungary Kft. álláspontjától. A megemlített termékek használatakor az érvényes alkalmazási előírás az irányadó.)