hirdetés
2017. november. 24., péntek - Emma.
hirdetés

A másodlagos hiperhidrózis kivizsgálása

A nagyfokú verejtékezést okozhatja a menopauza vagy valamilyen gyógyszer, de nemegyszer daganat, neurológiai betegség, endokrin- vagy anyagcserezavar áll a hátterében.

hirdetés

Az eset

Egy 52 éves nő azzal a panasszal jelentkezett háziorvosánál, hogy három hónapja erősen és kellemetlenül verejtékezik a mellkasa és az arca. A verejtékezés nappal is, éjjel is előfordul, és olykor arcának kipirulása kíséri. Egyébként jól volt, testsúlya nem változott és kórtörténetében nem szerepelt jelentősebb betegség. Három évvel azelőttig rendszeresen menstruált, majd vérzése rendetlenné vált, és egy éve teljesen megszűnt.

Három hónapja erősen verejtékezik a mellkasa és az arcaMiből álljon a vizsgálat?

A hiperhidrózis, azaz a nagyfokú verejtékezés a populáció 2,8 százalékában fordul elő. A másodlagos hiperhidrózis általában felnőttkorban alakul ki, és mind nappal, mind éjjel fennáll, szemben a primér (idiopátiás) hiperhidrózissal. Gyakran a menopauza vagy gyógyszer okozza, azonban betegség is lehet a hátterében. A differenciáldiagnózis során gondolni kell fertőző és lázas betegségekre, daganatra, neurológiai betegségre és endokrin zavarra vagy anyagcserezavarra. Gondosan át kell tekinteni az anamnézist, és a vizsgálatnak ki kell terjednie a pajzsmirigy állapotára, a lymphadenopathiára, a máj vagy a lép megnagyobbodására. Ha gyógyszerhatás jön szóba, meg kell próbálkozni a gyógyszer alkalmazásának felfüggesztésével vagy dózisának csökkentésével.

A hiperhidrózis, az arc forróságérzettel párosuló kipirulása és az éjszakai izzadás gyakran, a nők 51 százalékában kíséri a menopauzát: 35–50 százalékukban a perimenopauza alatt, és 30–80 százalékukban a menopauza után jelentkezik. Tudomásunk szerint termoregulációs diszfunkció okozza, amelyet a hipotalamuszra ható ösztrögén szintjének csökkenése vált ki.

Gyakorisága ellenére, az orvosnak nem szabad automatikusan a menopauzának tulajdonítania a hiperhidrózist. Mindenképpen helyes ilyen esetekben meghatározni a gonadotropinok (FSH, LH) és az ösztrogén szintjét: a magas FSH és LH szint alacsony ösztrogénszinttel párosulva igazolja a menopauza fennállását. Perimenopauzában még lehet vérzés, sőt előfordul, hogy csak az FSH-szint emelkedett és a többi hormon szintje normális, vagy akár egyik hormonszint sem mutat eltérést. Kétség esetén a vérvizsgálatokat a menstruációs vérzés kezdete után néhány nappal meg kell ismételni: perimenopauzában ilyenkor nagyon valószínű, hogy magas az FSH szintje.

Betegség is lehet a háttérbenA pajzsmirigyfunkció vizsgálata nagyon fontos, mivel a hipertireózis nemcsak verejtékezést, hanem menstruációs zavarokat, oligomenorrhoeát is okozhat. A hipertireózis diagnózisát a magas TSH-szint és az alacsony szabad tiroxin- és trijódtironinszint igazolja.

Szükséges a teljes vérkép vizsgálata is annak érdekében, hogy a hematológiai betegségek – elsősorban a limfoproliferatív és mieloproliferatív betegségek – kizárhatók legyenek. A rosszindulatú folyamatok közül a limfóma jár a leggyakrabban éjszakai verejtékezéssel; Hodgkin-kórban a betegek mintegy 25 százalékában extrém éjszakai izzadás és hőemelkedés tapasztalható. Hodgkin-kórban a teljes vérkép normális is lehet, ezért lymphadenopathia esetén szakorvoshoz kell küldeni a beteget. Az anémia szintén rosszindulatú folyamatot jelezhet. Malignus betegség vagy tuberkolózis gyanúja esetén mellkasi röntgenvizsgálatot kell végeztetni.

Az egyéb endokrin okok ritkák, azonban nem szabad elnézni ezeket sem, és gyanú esetén endokrinológushoz kell utalni a beteget. Ha akromegália jeleit látjuk, akkor meg kell határozni az inzulinszerű növekedési faktor I szintjét. Ki kell zárni a karcinoid szindrómát – ez rendszerint az 5-hidroxi-indolecetsav (5-HIAA) – a szerotonin-anyagcsere végterméke – mennyiségének meghatározásával történik a 24 órás gyűjtött vizeletből. A vizsgálat szenzitivitása 75, specificitása 100 százalékos. Ha a verejtékezés mellett állandó vagy paroxizmális hipertenziót is észlelünk, gondolni kell a phaeochromocytomára és a paragangliomára, bár ezek ritkán ritkán fordulnak elő. A legjobb vizsgálat ilyen esetben a metanefrinek meghatározása a a 24 órás gyűjtött vizeletben – ennek a módszernek szenzitivitása és specificitása is 98 százalékos.

Ha az anamnézis vagy a vizsgálat fertőzéses endokarditiszre utal, akkor azonnal transthoracalis echokardiográfiát kell végezni. Ha a kórelőzmény vagy a vérkép immunszuppressziót valószínűsít (leukopénia), fontolóra kell venni a HIV-tesztet.

És ismét az eset

Betegünkben a gonadotropin koncentrációk magasak, az ösztradiol koncentráció alacsony volt. Verejtékezésének erőssége miatt ki kellett zárni minden betegséget. Kórelőzményében nem volt semmi gyanús, és minden vizsgálat, köztük a pazsmirigyfunkcióé és teljes vérképé is normális eredményt adott. Fontos volt emlékeznünk arra, hogy a menopauzás tünetek jóval a menopauza után is jelentkezhetnek.

 

Forrás: Paisley, A. N., Buckler, H. M.: Investigating secondary hyperhidrosis. British Medical Journal, 2010, 341:c4475.

Dr. Weisz Júlia
a szerző cikkei

(forrás: MedicalOnline)
hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés