hirdetés
2017. május. 27., szombat - Hella.
hirdetés

Jelentés a végstádiumú betegek fájdalomcsillapításáról

Elkészült annak az ad hoc bizottságnak a jelentése, amelyet az úgynevezett Uzsoki-ügy kippattanását követően a nemzeti erőforrás miniszter kért fel a haldokló betegek kezelésének áttekintésére, különös tekintettel a fájdalomcsillapítók, azon belül is a kábító fájdalomcsillapítók alkalmazására. 

hirdetés

A 2011. november végén felkért háromtagú – majd egy további szakértővel kiegészült – ad hoc szakértői bizottság tagjai: prof. dr. Sótonyi Péter akadémikus, az Országos Igazságügyi Orvostani Intézet igazgatója; prof. dr. Kovács József bioetikus; dr. Embey-Isztin Dezső, az Országos Onkológiai Intézet főorvosa, aneszteziológusa és dr. Muszbek Katalin, a Hospice Társaság elnöke.

A palliatív medicina fogalma a WHO szerint (1990): A palliatív orvoslás a progrediált igen előrehaladott megbetegedésben szenvedő és korlátozott várható élettartamú beteg aktív, holisztikus kezelése abban a szakaszban, amelyben a betegség már nem igényel kuratív (gyógyító) kezelést, és a fájdalom, az egyéb betegségi panaszok, pszichológiai, szociális és spirituális problémák leküzdésének van a legfőbb prioritása.

A palliatív gondozás:

  • · csillapítja a fájdalmat és az egyéb kínzó tüneteket
  • · az életet és a halált normális folyamatnak tartja
  • · integrálja a betegellátásba a pszichológiai és spirituális tényezőket
  • · támogató rendszert kínál, hogy a beteg a lehető legaktívabban élhessen a halálig
  • · támogató rendszert kínál a család számára a betegség ideje alatt és a gyász időszakában
  • · team-munkát alkalmaz, amely a beteg és családja szükségleteire irányul, beleértve a gyász-tanácsadást, ha az javasolt

Fontos tehát annak leszögezése, hogy a palliatív ellátás nem az eutanázia aktív vagy passzív formája, célja nem az élet meghosszabbítása vagy megrövidítése, hanem a haldokló szenvedéseinek csökkentése olyan formában, amelyet az önrendelkezés birtokában levő haldokló kíván.

A bizottság megállapította, hogy a terminális állapotú betegek jogai (az emberi méltósághoz, az önrendelkezéshez, kezeléshez és annak visszautasításához való jogok) jogrendszerünkben megfelelően vannak rendezve, noha bizonyos esetekben a jogérvényesítést nehezítően, túl bürokratikusan. Jogi szempontból a kábítószerek alkalmazása is rendezettnek tekinthető.

Ugyanakkor a hétköznapokban a fenti jogok érvényesítése nehézségekbe ütközik:

  • a társadalmi köztudat nem mer a halál kérdésével foglalkozni, ezért az ilyen helyzetben érvényesíthető jogok ismerete is hiányos;
  • a betegeket ellátó egészségügyi személyzet is hasonlóan hiányos ismeretekkel rendelkezik, nincsenek kialakult magatartásformák, s hiányosak az ismeretek az ilyenkor helyes klinikai gyakorlatról (palliatív medicina),
  • hiányos a halál közelében jutott embertársaink ellátására szakosodott intézményrendszer (hospice ellátás).

A bizottság az alábbi javaslatokat fogalmazta meg a helyzet javítása érdekében:

  • javítani kell a terminális állapotú (elsősorban daganatos betegek) betegek fájdalomcsillapításának jelenlegi gyakorlatán (az ellátóhelyek kapacitásának növelése, szakszemélyzet képzése és számának növelése, és a kezelés színvonalának emelése-szakmai és etikai irányelvek révén)
  • a társadalom egészét megismertetni szükséges halál közeli állapot kezelésének lehetőségeivel, hogy az ebbe az állapotba kerülők választási lehetőségeiket ismerjék, a halál közeli ellátásokhoz kapcsolódó félelmek és félreértések eloszlathatók legyenek, a társadalom a halállal kapcsolatban „közfelfogást” alakítson ki, az etikai elvek tisztázódjanak

A fenti javaslatok megvalósításához a NEFMI Egészségügyért Felelős Államtitkársága a szakértői anyagról állásfoglalást alakít ki és cselekvési tervet készít el, mely döntéseket tartalmaz az ad hoc bizottság javaslatairól az alábbiakra vonatkozóan:

  • az orvosképzésben, a szakorvosképzésben a palliatív medicina oktatása
  • „palliatív medicina” szakorvosi képesítés létrehozása
  • a házi szakápolás felkészítése a palliatív ellátásra
  • a terminális állapotú betegek intézményi ellátásának fejlesztése (hospice osztályok számának és kapacitásának növelése, a hospice hálózat fehér foltjainak megszüntetése)
  • a palliatív ellátás irányelveinek, standardjainak kidolgozása és széles körben (elsősorban szakmai) történő megismertetése
A Magyar Hírlap november végén írt arról, hogy információi szerint az Uzsoki utcai kórházban morfintúladagolásban meghalt betegek ügyében vizsgálódik a rendőrség. A lapban megjelentek szerint végstádiumban lévő daganatos betegeknek a fájdalomcsillapításhoz szükséges morfiumadag négyszeresét-ötszörösét adták be, s ennek következtében az érintettek néhány napon belül meghaltak. A Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) életvédelmi osztálya az ügyben ismeretlen tettes ellen, emberölés bűntett elkövetésének gyanúja miatt folytat nyomozást.
 
Az MTI megkeresésére szerdán a BRFK annyit közölt: a nyomozással kapcsolatban továbbra is a rendőrség hivatalos, tavaly november végén kiadott közleményét lehet "irányadónak" tekinteni. Az ügyben jelenleg szakértői vizsgálatok zajlanak.

Réthelyi Miklós miniszter szerdai sajtótájékoztatóján leszögezte: a szakértői bizottság nem az Uzsoki üggyel kapcsolatban, hanem azt követően alakult. A kórházban történtekkel kapcsolatos kérdésekre sem a miniszter, sem Embey-Isztin Dezső nem kívánt érdemben reagálni, mivel a rendőrségi, igazságügyi vizsgálat jelenleg is zajlik. Embey-Isztin Dezső ugyanakkor bírálta az ügy alapjául szolgáló orvosi szaklapban megjelenteket, amelyek véleménye szerint nem lettek kellőképpen ellenőrizve. Azt javasolta, hogy ezen "cikk" szerzője jöjjön vissza külföldről és személyesen vállalja az általa megfogalmazottakat.
MedicalOnline
a szerző cikkei

hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés