Üzent a kórházszövetség: az ágazat kimerült, a tartalékok elfogytak (FRISSÍTVE: második nap...)
Az első napon új vezetőket választott és állásfoglalást adott ki az ágazat helyzetéről a Magyar Kórházszövetség péntekig tartó kongressszusa.
| Az MKSZ elnökségének tagjai |
| Rácz Jenő (volt elnök) Velkey György (elnök) Svébis Mihály (jelölt elnök) Tótth Árpád Sásdi Antal Antal Gabriella Gál János Csidei Irén Ficere Andrea Tóth Gábor Szabó Géza Mészáros Magdolna Hegedűs Iván Rudner Ervin |
Velkey Györgyöt, a Bethesda Gyermekkórház főigazgatóját választotta elnökké a szövetség. Svébis Mihály, a Bács-Kiskun Megyei Kórház főigazgatója lett a „jelölt elnök”, ő három év múlva lép hivatalba. Rácz Jenő, a kórházszövetség eddig elnöke továbbra is részt vesz a szervezet munkájában.
Az egybegyűltek egy elkeseredett hangú állásfoglalásban értékelték a szféra helyzetét, így írtak:
„A Magyar Kórházszövetség Közgyűlése hazánk kórházainak helyzetével kapcsolatosan az alábbi kérdéseket tartja kiemelt fontosságúnak:
- Az egészségügyben az elmúlt évtizedek alatt felhalmozódott problémák jelentős része az ágazat szereplőinek erőfeszítései ellenére is változatlanul fennáll.
- Az alulfinanszírozottság, az intézmények állandósult likviditási gondjai olyan mértéket öltöttek, hogy akadályozzák az egészségügyi szakmai szempontok érvényesülését. Ezeket a gondokat az évenként ismétlődő adósságkonszolidáció önmagában, a díjtételek emelése nélkül nem képes megoldani.
- A humánerőforrás krízis helyzetén enyhítettek a béremelések, az ösztöndíj programok és a pályázatok, ugyanakkor a nyugdíjasok foglalkoztatásával kapcsolatos intézkedések jelentősen rontották a pozitív lépések eredményét. Tekintettel arra, hogy a gazdasági és műszaki területen dolgozók az egészségügyi ellátás szerves részét képezik, ezért nem hagyhatók ki a béremelésből.
- A kórházak állami kézbe vétele rengeteg feladatot rótt az ágazat vezetésére és az intézményekre egyaránt, A várt eredmények hatásfokát rontja, hogy a tulajdonosi feladatok ellátásához szükséges erőforrásokkal a GYEMSZI egyelőre nem rendelkezik, ami tovább növeli a kórházak terheit. Az államháztartási törvényben ma még meglévő - az intézmények hatékony működését gátló - kötöttségek fokozatos megszüntetése szükséges.
- A központosított beszerzések, a struktúra átalakítása és az egyes intézmények funkcióváltása nem hozott, és nem is hozhatott olyan mértékű megtakarítást, amely ellensúlyozta volna a nem ellentételezett többlet kiadásokat az intézményeknek.
- Az új minimum feltételek teljesítése a szükséges fejlesztési források hiányában változatlanul illúzió, így az ezekkel kapcsolatos progresszivitási szintek meghatározása, működési engedélyek megújítása, területi ellátási kötelezettségek módosítása sem hozhatott átütő változásokat a betegek ellátásában.
- A gazdasági társaságok költségvetési intézménnyé való átalakítása hozzájárult az egységes működés kialakításához, de ez önmagában az alapproblémák megoldására nem alkalmas. Az átalakulás rendkívül gyors végrehajtása felesleges kockázatot jelent.
- A nagyobb intézetekbe integrálódó kórházak adósságállományának konszolidációja a sikeres végrehajtás feltétele.
- Az elmúlt évek válságmenedzselése és az elhúzódó vezetőváltások kimerítették az ágazat valamennyi szereplőjét, felemésztették a belső tartalékokat, miközben az ellátástól elvárt igények nincsenek összhangban az egészségügy számára nyújtott gazdasági lehetőségekkel.
A Magyar Kórházszövetség hagyományainak megfelelően a továbbiakban is igyekszik összegyűjteni tagkórházai és az egészségügyi ágazat problémáit, és szakemberei segítségével próbál azokra a realitás talaján álló konstruktív megoldásokat javasolni. Továbbra is fenntartjuk azon véleményünket, hogy a gazdaság fellendülése és a társadalom stabilizálódása nem képzelhető el egy biztos alapokon álló egészségügy és a jelenleginél egészségesebb lakosság nélkül – ezen célok eléréséhez Szövetségünk partnerséget ajánl fel.”
FRISSÍTÉS (2013.04.18.):
Csütörtökön szakmai előadásokkal folytatódott a kongresszus.
Ezek egyikében Páva Hanna helyettes-államtitkár arról beszélt, hogy a humán tárcánál egy felmérés alapján 2000-re teszik azon egészségügyi szakdolgozók száma, akik az elmúlt másfél-két évben – elsősorban a béremelés hatására – visszatértek az ágazatba. A tárca további 1800 potenciális visszatérő orvossal számol. Béremelés idén is lesz – jelentette be a helyettes-államtitkár –, aki biztosra vehető intézkedésként nevezte meg az intézeti gyógyszerészek, a diplomás ápolók és a szakdolgozói bértábla alján ragadtak bérének emelését. Kormánydöntés szükséges még azonban az ügyeleti díjak és a nem egészségügyi szakképesítésű egészségügyi dolgozók fizetésének esetleges emeléséhez – tette hozzá az EMMI helyettes-államtitkára.
Belicza Éva, a GYEMSZI szakmai vezetője szerint 2015 januárjától működik majd élesben a kórház-akkreditációs rendszer, az egységes standardok kidolgozására egy 25 tagú, gyakorló szakemberekből álló csapatot kértek fel. A rendszer alapjainak kialakítása már idén június végére megtörténik.
