Üzent a kórházszövetség: az ágazat kimerült, a tartalékok elfogytak (FRISSÍTVE: második nap...)

Velkey Györgyöt, a Bethesda Gyermekkórház főigazgatóját választotta elnökké a szövetség. Svébis Mihály, a Bács-Kiskun Megyei Kórház főigazgatója lett a „jelölt elnök”, ő három év múlva lép hivatalba.  Rácz Jenő, a kórházszövetség eddig elnöke továbbra is részt vesz a szervezet munkájában.

Az egybegyűltek egy elkeseredett hangú állásfoglalásban értékelték a szféra helyzetét, így írtak:

 „A Magyar Kórházszövetség Közgyűlése hazánk kórházainak helyzetével kapcsolatosan az alábbi kérdéseket tartja kiemelt fontosságúnak:

• Az egészségügyben az elmúlt évtizedek alatt felhalmozódott problémák jelentős része az ágazat szereplőinek erőfeszítései ellenére is változatlanul fennáll.
• Az alulfinanszírozottság, az intézmények állandósult likviditási gondjai olyan mértéket öltöttek, hogy akadályozzák az egészségügyi szakmai szempontok érvényesülését. Ezeket a gondokat az évenként ismétlődő adósságkonszolidáció önmagában, a díjtételek emelése nélkül nem képes megoldani.
• A humánerőforrás krízis helyzetén enyhítettek a béremelések, az ösztöndíj programok és a pályázatok, ugyanakkor a nyugdíjasok foglalkoztatásával kapcsolatos intézkedések jelentősen rontották a pozitív lépések eredményét. Tekintettel arra, hogy a gazdasági és műszaki területen dolgozók az egészségügyi ellátás szerves részét képezik, ezért nem hagyhatók ki a béremelésből.
• A kórházak állami kézbe vétele rengeteg feladatot rótt az ágazat vezetésére és az intézményekre egyaránt, A várt eredmények hatásfokát rontja, hogy a tulajdonosi feladatok ellátásához szükséges erőforrásokkal a GYEMSZI egyelőre nem rendelkezik, ami tovább növeli a kórházak terheit. Az államháztartási törvényben ma még meglévő - az intézmények hatékony működését gátló - kötöttségek fokozatos megszüntetése szükséges.
• A központosított beszerzések, a struktúra átalakítása és az egyes intézmények funkcióváltása nem hozott, és nem is hozhatott olyan mértékű megtakarítást, amely ellensúlyozta volna a nem ellentételezett többlet kiadásokat az intézményeknek.
• Az új minimum feltételek teljesítése a szükséges fejlesztési források hiányában változatlanul illúzió, így az ezekkel kapcsolatos progresszivitási szintek meghatározása, működési engedélyek megújítása, területi ellátási kötelezettségek módosítása sem hozhatott átütő változásokat a betegek ellátásában.
• A gazdasági társaságok költségvetési intézménnyé való átalakítása hozzájárult az egységes működés kialakításához, de ez önmagában az alapproblémák megoldására nem alkalmas. Az átalakulás rendkívül gyors végrehajtása felesleges kockázatot jelent.
• A nagyobb intézetekbe integrálódó kórházak adósságállományának konszolidációja a sikeres végrehajtás feltétele.
• Az elmúlt évek válságmenedzselése és az elhúzódó vezetőváltások kimerítették az ágazat valamennyi szereplőjét, felemésztették a belső tartalékokat, miközben az ellátástól elvárt igények nincsenek összhangban az egészségügy számára nyújtott gazdasági lehetőségekkel.

 A Magyar Kórházszövetség hagyományainak megfelelően a továbbiakban is igyekszik összegyűjteni tagkórházai és az egészségügyi ágazat problémáit, és szakemberei segítségével próbál azokra a realitás talaján álló konstruktív megoldásokat javasolni.  Továbbra is fenntartjuk azon véleményünket, hogy a gazdaság fellendülése és a társadalom stabilizálódása nem képzelhető el egy biztos alapokon álló egészségügy és a jelenleginél egészségesebb lakosság nélkül – ezen célok eléréséhez Szövetségünk partnerséget ajánl fel.”

FRISSÍTÉS (2013.04.18.):

Csütörtökön szakmai előadásokkal folytatódott a kongresszus.

Ezek egyikében Páva Hanna helyettes-államtitkár arról beszélt, hogy a humán tárcánál egy felmérés alapján 2000-re teszik azon egészségügyi szakdolgozók száma, akik az elmúlt másfél-két évben – elsősorban a béremelés hatására – visszatértek az ágazatba. A tárca további 1800 potenciális visszatérő orvossal számol. Béremelés idén is lesz – jelentette be a helyettes-államtitkár –, aki biztosra vehető intézkedésként nevezte meg az intézeti gyógyszerészek, a diplomás ápolók és a szakdolgozói bértábla alján ragadtak bérének emelését. Kormánydöntés szükséges még azonban az ügyeleti díjak és a nem egészségügyi szakképesítésű egészségügyi dolgozók fizetésének esetleges emeléséhez – tette hozzá az EMMI helyettes-államtitkára.

Belicza Éva, a GYEMSZI szakmai vezetője szerint 2015 januárjától működik majd élesben a kórház-akkreditációs rendszer, az egységes standardok kidolgozására egy 25 tagú, gyakorló szakemberekből álló csapatot kértek fel. A rendszer alapjainak kialakítása már idén június végére megtörténik.