Új keretszámokat kénytelen kihirdetni a miniszter (FRISSÍTVE: sok számmal...)

A Semmelweis Egyetemen 469 végzőst avattak orvosdoktorrá idén. Ennyien léphetnének be a szakképzésbe, ám Budapesten mindössze 330 rezidensi helyet írt ki még tavaly az emberi erőforrások minisztere (a következő évi keretszámokat az előző év végén határozzák meg az egyetemi régiók szerint). Nemcsak a jelöltek vannak többen, mint a keretszám, de a kórházak is szívesen alkalmaznák őket, hiszen július 1-jétől hatályos az új rezidensrendelet, amelynek értelmében a szakképzésbe lépő fiatal orvosok munkáltatója az Egészségügyi Nyilvántartási és Képzési Központ (ENKK), fizetésüket a szakképzés ideje alatt már nem a kórházaknak kell kigazdálkodniuk, mint eddig, hanem központi büdzséből finanszírozzák azt. Lapunknak több budapesti kórházból is jelezték, hogy nem, vagy csak különféle munkaügyi trükkökkel tudják felvenni azokat a rezidenseket, akik munkára jelentkeznek az intézménybe, mert ellenkező esetben nagy rizikót vállal a kórház – ha mégsem kap kellő számú rezidensi státuszt, akkor neki kell kifizetnie a jelölt munkabérét, ráadásul csak általános orvosként tudja alkalmazni.

A kórházvezetők megoldásért az ENKK-hoz fordultak, ahonnan azonban azt a választ kapták, hogy a központ nem, csak az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) növelheti a keretszámokat. A MedicalOnline úgy értesült, hogy átcsoportosítják a régiók közötti rezidensi helyeket, és új keretszámokat hirdet ki a miniszter, így orvosolva a helyzetet.

Ilyen még nem volt

A túljelentkezés az új rendszert dicséri, még sosem fordult elő, hogy kimerült a keret – mondta lapunknak dr. Dénes Tamás, a Magyar Rezidens Szövetség (MRSZ) elnöke. Hangsúlyozta: már most látszik, hogy az új rezidensrendelet segíti az itthon maradást, bíznak abban, hogy gyors és hathatós megoldás születik a minisztériumban annak érdekében, hogy minden egyes rezidensnek, aki itthon szeretne belépni a szakképzésbe, helyet tudjanak biztosítani, és senkit nem utasítanak el azért, mert nincs rá keret. Hozzátette azonban azt is, hogy a jövőben előre fel kell mérni, hogy hol, mennyi rezidensre van szükség, ami azt feltételezi, hogy végre a döntéshozó meghatározza, mekkora ellátórendszert kíván fenntartani, és abban hány orvost kíván foglalkoztatni.

Hogy ezt megtehessék, elsőként a statisztikákat kellene rendbe szedni, hiszen jelenleg nincsenek arra vonatkozó pontos adatok, hogy hány orvos gyógyít. A MRSZ régóta igyekszik kideríteni, hogy hány orvos dolgozik ma Magyarországon, de ez eddig nem sikerült.

A most fennálló túljelentkezési problémát minőségi szűrővel kezelnék a rezidensek. Ha egy adott régióban túljelentkezés van, központi vizsgát kell bevezetni, és az azon legjobban teljesítők tölthetnék be a gyakornoki helyeket. A MRSZ egyébként azt is javasolta, hogy a képzőhelyek esetében is legyenek mérőszámok, és csak annyi jelöltet vehessenek fel az intézmények, amennyit az ott rendelkezésre álló ágyszám, tutorszám és/vagy beavatkozásszám elbír – ám ez az indítvány nem került be a rendeletbe. Mint fogalmazott, az új rezidensrendeletnek köszönhetően a mennyiségi igények most teljesültek, de a minőségi elvárások, amit a MRSZ régóta szorgalmaz, egyelőre még nem. A MRSZ továbbra is fenntartja azt a korábbi álláspontját, hogy akkor sem lesz elegendő szakorvos tízéves távlatban a magyar kórházakban, ha hathatós intézkedések történnének, és valamennyi végzős orvostanhallgató itthon maradna – fejtette ki kérdésünkre az elnök. Mint mondta, a biztonságos betegellátás szükséges, de nem elégséges feltétele a rezidensek itthon tartása, az őket oktató szakorvosokra is kiemelt figyelmet kell szentelni, és egyelőre ezzel még adós a döntéshozó.

Így változott

A szakorvosképzés menete a mostani módosítást megelőzően 2010-ben változott legutóbb, amikor a szolgáltatókat is érdekeltté kívánták tenni a képzésben, így az intézményeknek kellett vállalniuk a rezidensek illetményének kifizetését. A kórházak ezt nehezen viselték, hiszen addig is fizetniük kellett a jelöltnek a munkabért, amíg gyakorlatát az anyaintézménytől távol töltötte. A szakképzés egyik állami ösztönzője a hiányszakmás támogatás, amelyet a szakorvosjelölt kap meg. A hiányszakmák körét 2010-ben határozta meg az Egészségügyi Szakképzési és Továbbképzési Tanács, a listán 2012-ben 17, a legutóbbi módosításakor, idén januárban pedig 19 szakterület szerepelt. A hiányszakmás rendszer felülvizsgálatán korábban az egészségügyért felelős államtitkárságon is gondolkodtak, mert úgy tűnt, az öt évig nyújtott támogatás a hazai rendszerben nem hasznosul, ha a szakorvos a képzést követően külföldre távozik. A kórházvezetők a hiányszakmák központi meghatározásával nem értenek egyet, mert azok nem mindig egyeznek az adott intézmény hiányszakmáival. Ezért azt szorgalmaznák, hogy az intézmények saját hatáskörben, a helyi viszonyok alapján határozhassák meg a hiányszakmákat és aszerint kapjon kiemelt bérezést a szakorvosjelölt.

A júliusban életbe lépett új rezidens rendelet szerint az ENKK a gyakornokok felett csak az alapvető munkáltatói jogköröket gyakorolja, a jelölt beosztására és az egyéb munkáltatói jogok gyakorlására az elsődleges képzőhelyként kijelölt intézmény jogosult. A képzőhelynek vállalnia kell a szakvizsgázott rezidens foglalkoztatását legalább annyi időre, mint amennyi ideig a jelölt a képzését ott töltötte, kivéve, ha ezt a rezidens nem vállalja. Július óta hatályos az a szabály is, hogy a Markusovszky-ösztöndíjrendszerből most kilépők és a frissen szakvizsgázók (akkor is, ha nem voltak ösztöndíjasok) havonta bruttó 151 ezer forint támogatást kapnak a vállalt röghöz kötés teljes idejére.

Az EMMI Egészségügyért Felelős Államtitkársága lapunk információit megerősítő válaszában úgy fogalmazott, a rezidensi keretszámok egyetemi régiónkénti megosztásának célja a vidéki munkavállalás ösztönzése, figyelemmel arra, hogy a rezidensek jelentős része a SE régiójában kíván elhelyezkedni. Budapesten a korábbi években is jelentkező többletigény a keretszám átcsoportosítással volt kezelhető -- a vidéki régiókban fel nem használt keretszámok terhére.

Az előzetesen meghirdetett keretszámok átcsoportosításáról a miniszter dönthet, ám a kormányzati szándék továbbra is az, hogy a központi költségvetési forrásokra is figyelemmel, lehetőség szerint valamennyi, a szakképzést Magyarországon megkezdeni szándékozó rezidens részére biztosítsák a belépés lehetőségét a szakorvosképzésbe - közölte érdeklődésünkre a szaktárca államtitkársága. Arra a kérdésünkre, hogy mikor írja ki a miniszter a bővített keretszámokat, nem kaptunk választ.

FRISSÍTÉS (2015.09.01. 10:35):
Cikkünk megjelenése után dr. Weltner Jánostól kaptunk kiegészítésként egy táblázatot, abban az egyes területekre jutó rezidensi keretszámokat veti össze az ott ellátandó népességgel, illetve kórházi kapacitással. Arra jut, hogy a Semmelweis Egyetem  - bár az abszolút számok tekintetében az első, de  - a lakosság- és ágyszám arányos sorrendben minden kategóriában az utolsó.
A számításokat köszönjük, a táblát innen tudják letölteni.