hirdetés
2019. december. 10., kedd - Judit.
hirdetés

Orvos 3.0

Anamnézis-felvétel, orvosok, nővérek képzése, a szükséges közegészségügyi beavatkozások helyszínének megtalálása, azok hatékonyságának mérése: néhány terület, amelyen a számítógépek jobbak, mint az ember, ezért kiegészíthetik a hagyományos orvosi tevékenységeket.

hirdetés

Egy számítógépes rendszer az orvosoknál hatékonyabban gyűjti az információt a betegek tüneteivel kapcsolatban, teljesebb, strukturáltabb és hasznosabb anamnézis összeállítására képes, mint az emberek.

Brennan Spiegel vezető szerző és munkatársainak tanulmánya szerint a számítógépek javíthatják az orvosi ellátás minőségét, azonban nem helyettesíthetik az embert a vizsgálatok kivitelezése során. A komputerek azáltal is megkönnyíthetik az orvos dolgát, hogy az anamnézis felvételével időt spórolnak meg számára, így a szakemberek a vizit során jobban fókuszálhatnak magára a betegre, és elkaphatják azokat a nonverbális jelzéseket, amelyek felismerésére a számítógépek nem képesek. Az American Journal of Gastroenterology-ban megjelent vizsgálat - Computer-Generated Vs. Physician-Documented History of Present Illness (HPI): Results of a Blinded Comparison során 75 ambuláns beteg tüneteit kérdezte ki és rögzítette először orvos, majd a betegek ellátogattak egy honlapra - My GI Health -, ahol egy kérdőívet töltöttek ki. A kérdőív adatait aztán egy algoritmussal az anamnézisnek megfelelő formába alakították. Az orvosok és a számítógép által generált anamnéziseket aztán egy független orvosokból álló csoport értékelte, akik nem tudták, hogy milyen módon létrejött szövegekről van szó. A független szakértők véleménye szerint a komputer által készített összefoglalók jobb minőségűek, szabatosabbak, teljesebbek és hasznosabbak voltak. A tanulmány írói kifejtik: úgy tűnik, a betegek számára kényelmes az Internet alapú információ-megosztás, aminek következtében lehetőség nyílik arra, hogy az adatok összegyűjtésének és elemzésének a terhét levegyük az orvosok válláról.

 

eLearninggel a szakemberhiány ellen

Az előzőekben ismertetett tanulmány részben a National Institutes of Health megbízásából készült, míg a Josip Car által vezetett vizsgálatot a WHO finanszírozta. Az Imperial College Londonkutatói arra a következtetésre jutottak, hogy az egészségügyi szakemberek képzésében a számítógépes tanulás (eLearning) legalább olyan hatékony, mint a hagyományos módszer (eLearning for undergraduate health professional education: A systematic review informing a radical transformation of health workforce development).

A WHO szerint jelenleg világszerte 7,2 millió egészségügyi szakember hiányzik, és a hiány évről évre nő – az eLearning valószínűleg segíthetne a trend megváltoztatásában. Car és munkatársai 108 tanulmány áttekintése alapján jutottak arra a következtetésre, hogy hatékonyságban mind az internetes kapcsolatot igénylő online tanulás, mind az offline módszer, amikor CD-ROM-ot és USB-adathordozót használnak az eLearning során, eléri, sőt meg is haladja a hagyományos orvosképzés eredményességét. A szerzők azonban azt is nyomatékosítják, hogy a legjobb a hagyományos módszer és az eLearning kombinálása, hiszen az egészségügyi szakemberek képzése során gyakorlati tapasztalatok megszerzésére is szükség van.

 

Új közegészségügyi eszköz

A University of Pennsylvania kutatói a közösségi médiához fordultak a koronáriabetegségek és a szívinfarktus olcsóbb epidemiológiai vizsgálata érdekében. A Twitter-bejegyzések adatbányászatán alapuló módszer nemcsak arra alkalmas, hogy feltárja egy közösség mentális állapotát, és ebből előre jelezze a szívbetegséggel kapcsolatos mortalitást, így megmutassa, hol van szükség közegészségügyi beavatkozásra, de ezen beavatkozások hatásosságát is fel tudja mérni.

A Johannes Eichstaedt által vezetett vizsgálat, amelynek eredményei a Psychological Science című folyóiratban jelentek meg (Psychological Language on Twitter Predicts County-Level Heart Disease Mortality), feltárta, hogy a Twitter-bejegyzésekben megjelenő, negatív érzelmeket tükröző bejegyzések arányosak az adott megye lakosságára jellemző kardiovaszkuláris kockázattal. A pozitív érzelmekre utaló kifejezések ezzel ellentétben alacsonyabb kardiovaszkuláris kockázatra utalnak. Mint a kutatók megjegyzik: mivel naponta milliárdnyi ember ír Twitter-bejegyzést napi élményeiről, gondolatairól és érzelmeiről, a szociális média igen alkalmas terep a pszichológiai vizsgálatokhoz. Ezeket az adatokat kérdőíveken és felméréseken keresztül is megszerezhetnénk, azonban az jóval drágább és időrablóbb módszer lenne. Ráadásul a konkrét kérdéseket alkalmazó kérdőívek segítségével nem lehet azt a végtelen gazdagságot figyelembe venni, amit egyébként a nyelv biztosít - a szöveges bejegyzések elemzése azonban ezt lehetővé teszi.

A Twitter-bejegyzések egészségügyi szempontú elemzése egyébként nem újdonság, korábban pl. a Johns Hopkins Orvosegyetem számítógépes központjának kutatói az influenza terjedését követték nyomon ezzel a módszerrel, illetve pszichiátriai betegségek elterjedtségével kapcsolatos adatokat generáltak. A Twitter-bejegyzések elemzése a Johns Hopkins kutatói szerint is hasonló eredményeket ad, mint a jóval költség- és időigényesebb felmérések, azaz a közösségi média szövegeinek elemzésével egy új, hatékony közegészségügyi eszköz került a kezünkbe.

Dr. Kazai Anita
a szerző cikkei

hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés
hirdetés

Könyveink