Nincs minimumrendelet és NNSR-jelentés sem (Frissítve a 2015-ös adatokkal!)

Úgy tűnik, hiába reménykedett Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyért felelős államtitkár abban, hogy a szakma nem akasztja meg az új, kompetenciaalapú minimumrendelet elkészítésének folyamatát, a rendelet – amelyet először nyárra, majd szeptemberre ígérték – még mindig nem jelent meg. Szentes Tamás országos tisztifőorvos egy keddi háttérbeszélgetésen a MedicalOnline kérdésére válaszolva ismét csak azt mondta: az Egészségügyi Szakmai Kollégium tagozataira várnak. Mint kifejtette, a testületek egyelőre nem készítették el azokat a beavatkozási listákat, amelyek progresszivitási szintenként lefedik az egyes intézmények portfólióját. A minimumfeltételeket ugyan már definiálták a tagozatok szakmánként és progresszivitási szintenként az OTH által megadott keretrendszer mentén, de a beavatkozási listák még hiányosak. Arra a kérdésünkre, hogy hány kollégiumi tagozat készült el a beavatkozási listával, a tisztifőorvos úgy reflektált, hogy „a lista egyik tagozat vonatkozásában sem komplett”. Mivel a feladat elvégzése nem az OTH-n múlik, így a tisztifőorvos nem tudott válaszolni arra a kérdésünkre, hogy mikorra készül el az új, kompetenciaalapú minimumrendelet, ami egyébként az egészségügyért felelős államtitkár hivatalba lépése után felvázolt öt pontjának egyike volt a kancelláriák felállítása, a szociális ágyak átadása, az alapellátás megerősítése és a budapesti ellátórendszer átalakítása mellett.

Elérheti az alapellátást a minőségellenőrzés

Az alapellátás megerősítésére az OTH is nagyon számít, különösen az opportunisztikus szűrések esetében, amelyeket az EFOP 1.8.1. pályázat segítségével tennének társadalmi szinten elérhetővé. Mint azt Szentes Tamás kifejtette, a szervezett szűrővizsgálatok nem mindig olcsóbbak, mint a kezelések. Ha a teljes populációt érintené, a tüdődaganat alacsony dózisú spirál CT-s szűrésének bevezetése sem lenne gazdaságos, ezért azonosítani kell a kockázati csoportba tartozókat, és csak számukra biztosítani a szűréseket. Az érintett populáció identifikálásában, kiemelésében és a velük való folyamatos kapcsolattartásban az alapellátásnak lesz kiemelkedő szerepe – folytatta a tisztifőorvos, hozzátéve, ugyanez vonatkozik a szájüregi daganatok szűrésére, amiben az alapellátó fogorvosokra számítanak. Hangsúlyozta, ezeket a szolgáltatásokat az állami ellátórendszeren belül kell biztosítani a lakosságnak. Kérdésünkre, hogy ki ellenőrzi majd, hogy a háziorvosok elvégezték-e a rájuk rótt feladatokat, Szentes Tamás úgy reagált, minden rendszer alapvető feladata a megfelelő szabályozás és kontroll gyakorlása, ahogyan arról is tudni kell, hogy a háziorvos megfelelő minőségben végezte-e el a feladatot. Valamilyen szintű visszacsatolás az indikátorrendszeren keresztül most is van, hogy a jövőben hogyan ellenőrzik majd az alapellátók munkáját, az jelenleg még nem egyértelmű, de az új minimumrendelet kidolgozásakor már szóba került, hogy valamiféle akkreditációt és minőségellenőrzést be kell építeni a rendszerbe.

Kettő plusz egy

Egyelőre két kötelező szűrővizsgálat van Magyarországon, amely a teljes lakosságot érinti, a méhnyak- és az emlőszűrés, harmadikként a kétlépcsős vastagbélszűrést tervezik bevezetni 2017-től, egyelőre uniós forrásokra támaszkodva. Az EFOP 1.8.1. összesen 7 milliárd forintos keretéből mintegy 600-800 millió forintot költenének a kolonoszkópiás eszközökre, és jut pénz a szakemberek képzésére, és a kapacitások bővítésre is. Nemrégiben országosan felmérték a vizsgálóhelyeket, a szakember- és műszerellátottságot, ennek eredményei alapján a szűrés első fázisa biztonsággal elindítható. A szűréshez szükséges szakorvosi szövettani háttér a tisztifőorvos szerint úgy-ahogy adott, azonban nagyon kevés a szakasszisztens, akiknek a képzését szintén az EFOP projektből oldanák meg. Az első körben megyénként 2-3 kolonoszkópiás szűrőhelyet jelölnének ki, egyelőre azonban jelentős heterogenitás tapasztalható az országban a vizsgálóhelyeket tekintve. Mivel a kolonoszkópos vizsgálattól sokakat a fájdalomtól való félelem tart vissza, Szentes Tamás kifejtette azt is, most is rutinszerűen adott a lehetőség, hogy bódításban végezzék a beavatkozást, és az államtitkárság is amellett érvel, hogy aki narkózisban kívánja igénybe venni a szolgáltatást a szűréskor, annak erre lehetősége legyen külön díjfizetés nélkül is, a társadalombiztosítás terhére.

Eddig nem sikerült kellő hatékonyságot elérni a méhnyakszűrésben, mivel a nők alacsony számban vesznek részt a vizsgálatokon, és így a méhnyakrákkal összefüggő halálozás sem csökkent az elvárt ütemben. Míg az emlőszűrésen 40-50 százalék körüli a részvételi arány, addig ugyanez a méhnyakszűrés esetében, országosan 30 százalék. A méhnyakszűrést igyekezték közelebb vinni az érintettekhez, ezért vonták be a tevékenységbe a védőnőket, azonban az első évek tapasztalatai alapján ezeken a területeken is csak 25 százalékos részvételi arányt sikerült elérni – bár volt, ahol ez csupán tíz százalék volt korábban. A mutatók javítása érdekében újabb 3600 védőnőnek lesz lehetősége arra, hogy elsajátítsa a mintavételi technikát, a tisztifőorvos azt ígérte, hogy a szolgáltatás nyújtásához szükséges infrastruktúrát is biztosítják a szolgálatoknak. Bár valid adatok az elmúlt két év tapasztalatai alapján még nem állnak rendelkezésre, az elmondható, hogy jelentős különbségek vannak a védőnői szolgálatok között a levett citológiai minták minőségét tekintve, azonban az egységes képzés éppen ennek javítását célozza, ahogyan a tervezett minőségbiztosítási rendszer kiépítése is azt szolgálja, hogy a védőnők is nagy biztonsággal tudják levenni a mintákat.

Évtizedes probléma, hogy a magán nőgyógyászati praxisokban elvégzett rákszűréseket egyelőre nem tudják összefésülni az állami nyilvántartásokkal, de ha élesben is elindul az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT), már ezeket az adatokat is ismerni fogják, ugyanis a tisztifőorvos szerint a magánszolgáltatóknak is kötelező lesz jelenteni az EESZT-be. Ez azért érdekes, mert bár az uniós projekt részeként kiépített felhőalapú infrastruktúrához 2018 januárjától a magánellátók is csatlakozhatnak, de tavaly év végén a projekt vezetője még úgy nyilatkozott, a magánszolgáltatóknak – egyelőre – nem lesz kötelező csatlakozniuk a rendszerhez, azonban ha informatikai felszereltségük megfelelő, akkor megtehetik.

És a kórházi fertőzések?

Augusztus végén, szeptember elején kellett volna felkerülnie a Nemzeti Nosocomialis Surveillance Rendszer (NNSR) éves jelentésének az Országos Epidemiológiai Központ (OEK) honlapjára, de a 2015. évre vonatkozó dokumentum egyelőre nem érhető el, bár az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések megelőzéséről, e tevékenységek szakmai minimumfeltételeiről és felügyeletéről szóló miniszteri rendelet előírja az éves eredmények nyilvános közlését. Érdeklődésünkre azt a választ kaptuk, hogy a jelentés nem az OEK, hanem az OTH honlapjára került fel, azonban ott sem található; bár ígéretet kaptunk, reggelig a hivatal nem küldte meg azt a linket, ahol a 2015. évi NNSR-jelentés elérhető.

Kórházi infekciókontroll (IC) szakemberektől egyébként azt a tájékoztatást kaptuk, hogy egyelőre az intézmények sem kapták meg a jelentést. Az elmúlt hétvégén, Debrecenben megtartott Kórházhigiénés Ankétnak sem volt témája a tavalyi év nosocomialis infekcióit összesítő NNSR jelentés, bár előzetes eredményeit idén májusban bemutatták egy (nem sajtónyilvános) munkaértekezleten.

Mint emlékezetes, az NNSR nyilvánosságra hozatalát 2012-ben megtiltotta az akkor hivatalban lévő egészségügyért felelős államtitkár, Szócska Miklós. Azután az éves NNSR jelentést mintegy másfél évig csak a kórházak IC felelősei kapták meg belső használatra, majd a sajtó nyomására a 2012-es és a 2013-as jelentés végül nyilvánossá vált az OEK honlapján, tavaly pedig rendben felkerültek a 2014-re vonatkozó adatok. Az NNSR kötelező modulba a kórházaknak jelenteniük kell a multirezisztens kórokozók (MRK) okozta nosocomiális infekciókat (NI), a Clostridium difficile fertőzéseket (Clostridium difficile infection CDI), a véráramfertőzéseket (VÁF, szepszis) és a nosocomiális járványokat. Kötelezően választható még a sebfertőzés, vagy az ITO/PIC eszközhasználattal összefüggő infekciók jelentése. A jelentés hiányában egyelőre nem tudni, hogy a kórházi ellátással összefüggő fertőzések és járványok arányaiban történt-e változás a korábbi évekhez viszonyítva. Míg egyesek szerint az NNSR jelentés azért késik, mert a vezetőváltás miatt elterelődött róla a figyelem (október 1-je óta ugyanis Oroszi Beatrix a központ új főigazgatója), mások úgy tudják, hogy az NNSR bár elkészült, de „politikailag kockázatosnak” tartották az OTH-ban, ezért nyilvánosságra hozatalára jóváhagyást várnak az államtitkárságtól.

Cikkünk megjelenését követően, néhány perccel 9 óra után az OEK honlapjára felkerült a 2015. évi NNSR jelentés, amelyet ide kattintva érhet el.