Fordulat a nyugdíj melletti munka ügyében (Frissítve!)
2026-tól mentesülnek a nyugdíj és nyugdíjszerű ellátások szüneteltetése alól az egészségügyi dolgozók is, írja a 24.hu.
Megjelent a Magyar Közlönyben a kormány rendelete a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény végrehajtásáról, valamint a közszférában alkalmazandó nyugdíjpolitikai elveknek az egészségügyi dolgozók vonatkozásában történő érvényesítéséről és végrehajtásáról szóló rendelet módosításáról, írja a lap, jelezve: annek lényege, hogy az Orbán-kormány az egészségügyi és az egészségügyben dolgozókat az öregségi nyugdíjuknak, a korhatár előtti nyugdíjszerű ellátásuknak a jogviszonytípusára tekintettel fennálló szüneteltetése alól mentesíti.
A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló kormányrendelet módosítása után:
„(1) A nyugdíjfolyósító szerv nem szünetelteti az öregségi nyugdíj folyósítását a Tny. 83/C § (1) bekezdése szerinti jogviszony fennállására tekintettel, ha a jogviszony
- a) szociális, gyermekjóléti vagy gyermekvédelmi szolgáltatónál, intézményben, hálózatnál,
- b) köznevelési intézményben,
- c) szakképző intézményben vagy
- d) egészségügyi szolgáltatónál, illetve egészségügyi dolgozóként más költségvetési szervnél
áll fenn. Ezt a döntést a 2025. december 31-ét követő időszakra folyósítandó öregségi nyugdíjra kell alkalmazni. Az egészségügyért felelős belügyminiszternek december 5-ig megküldött megkeresésben feltüntetett egészségügyi dolgozóknak a 2025 decemberében szünetelő öregségi nyugdíját január 1-jétől hivatalból folyósítják.
Akinél idén a nyugdíj folyósítása a korábbi szabályozás miatt szünetelt, azt úgy kell tekinteni, mintha legalább egy napra öregségi nyugdíjat kapott volna. A kormányfő által jegyzett módosítás január 1-jén lép hatályba.
*
Egyszerűsödnek a nyugdíj melletti továbbfoglalkoztatás szabályai az egészségügyi és az egészségügyben dolgozóknál, jelentette be a Belügyminisztérium egészségügyi államtitkára sajtótájékoztatón Budapesten pénteken. Azt mondta: így az egészségügyi dolgozókra ugyanazok a szabályok fognak vonatkozni, mint a pedagógusokra és a gondoskodáspolitikában dolgozókra. A kérvényezés menete egyszerűsödik: a szakdolgozók esetében munkáltatói, az orvosoknál belügyminisztériumi döntés lesz, a folyamat ezután."
Az államtitkár kitért arra, hogy a Magyarországi Munkavállalók Szociális és Egészségügyi Ágazatban Dolgozók Demokratikus Szakszervezete (MSZ EDDSZ), valamint a Mentődolgozók Önálló Szakszervezete (MÖSZ) már régóta jelezte a nyugdíj melletti foglalkoztatás szabályainak átgondolását. Azt mondta, az érdekvédelmi szervezetek rávilágítottak arra, hogy a korábbi rendszer, amelyben nem nyugdíjat, hanem nyugdíjpótló ellátást kaptak azok, akik továbbdolgoztak, nehézkes, bürokratikus, és a hibalehetőséget is magában hordozza.
Megköszönve az érdekvédelmi szervezetek eddigi javaslatait, Takács Péter jelezte: a kormány továbbra is számít az együttműködésre.
Cser Ágnes, az MSZ EDDSZ elnöke úgy fogalmazott: az érdemi tárgyalás 2013-ban kezdődött az érdekképviselet és a kormány között, aminek köszönhetően 2016-ban "nemzetközi szinten is példátlan bérfelzárkózási program indult el". "Ez azt eredményezte, hogy a nemzetgazdasági 20-21. helyről az egészségügyben dolgozók a 4. helyre jöttek fel", emelte ki.
Kitért arra: az egészségügyi közszolgáltatás az egyik legfontosabb terület, ezért nem mindegy, hogy elegendő munkavállaló áll-e rendelkezésre. Ezt csak úgy tudják biztosítani, ha lehetőséget adnak a nyugdíjaskorúak foglalkoztatására. Úgy fogalmazott: lehetőség eddig is volt a továbbfoglalkoztatásra, csak kicsit bonyolultan, mostantól azonban az egészségügyben dolgozók is megkapják a nyugdíjukat és a keresetüket is. Az MSZ EDDSZ a választási kampányban nem vesz részt, az érdekképviselet továbbra is a munkavállalók élet- és munkakörülményeit vizsgálva tesz javaslatokat.
Toma Lajos, a MÖSZ elnöke arról beszélt, hogy "egy hosszabb út egyik állomásához érkeztek most", hiszen 2013 óta kezdeményezik az egészségügyi dolgozókat érintő úgynevezett kényszernyugdíjazás megszüntetését. Eredménynek nevezte a megszüntetését a dupla ellátás tilalmának, amelynek értelmében az egészségügyi dolgozó nem kaphatott egyszerre nyugdíjat és munkabért.
