Az inhalációs kezelés sikeréhez a helyesen megválasztott gyógyszerbeviteli eszköz mellett megfelelően együttműködő betegre is szükség van, hiszen a C. Everett Koop amerikai tiszti főorvostól származó, sokat idézett mondás szerint „a gyógyszerek nem hatnak azokban a betegekben, akik nem szedik be őket” (1).
A célzott terápiák, így a biologikumok (bDMARD) és a szintetikus célzott betegségmódosító gyógyszerek (tsDMARD) nagy áttörést hoztak a gyulladásos reumatológiai kórképekben, így rheumatoid arthritisben (RA) szenvedő betegek kezelésében. Új dimenziók nyíltak meg a betegek és kezelőorvosaik előtt.
A ritka betegség tárgyalásakor érintjük az epidemiológiai adatokat, a kóroktanban elért előrelépéseket, a tünettant, illetve a diagnosztikát, végezetül pedig a kimenetelt érdemben befolyásoló legújabb (mint például IL-6 elleni, anti-CD20 antitestek) terápiás lehetőségeket.
A fejfájás a mindennapi orvosi gyakorlatban az egyik leggyakrabban előforduló panasz. A Nemzetközi Fejfájás Társaság klasszifikációja alapján megkülönböztetünk elsődleges és másodlagos fejfájásbetegségeket, valamint a neuropátiák és az arcfájdalmak csoportját (1. táblázat). A jó orvoslás első lépcsője a korrekt diagnózis felállítása, melyhez elengedhetetlen a kórelőzmény pontos felvétele, a diagnosztikus kritériumrendszer ismerete és a differenciáldiagnosztikai szempontok követése.
A savfüggő betegségek – mint amilyen a gasztroduodenális fekélybetegség is – kezelésében az elmúlt két évtizedben szinte egyeduralkodóvá váltak a protonpumpagátló szerek. A fent említett betegség egyik legfontosabb kóroki tényezője a Helicobacter pylori nevű baktérium, így a fekélybetegség gyógyítása és szövődményeinek megelőzése szempontjából a legfontosabb teendő a Helicobacter eradikációja, melynek két legfontosabb pillére az adekvát savszekréció-gátlás, illetve a baktérium ellen hatékony antibiotikumok adása. Jelen tanulmányban a savszekréció-gátlás jelentőségét tekintjük át, elemezve az alkalmazott gyógyszercsoport hatásosságát és biztonságosságát.
Jelen cikk a CLL/SLL elkülönítésének szempontjait veszi sorra más indolens lymphomáktól, különös tekintettel a follicularis lymphomára, a marginális zóna B-sejtes lymphomára, a limfoplazmocitás lymphomára és a köpenysejtes lymphomára.
A JAK2V617F-mutáció jelentőségének felismerése a JAK-gátló gyógyszerek fejlesztéséhez vezetett, amelyekkel kapcsolatban az első tapasztalatok a BCR-ABL1-negatív myeloproliferativ betegségekben (MPN) történő alkalmazásról vannak. A JAK-gátlók antiinflammatorikus hatásuk miatt autoimmun kórképekben és graft-versus-host betegségben is bevezetésre kerültek. A hematológiai kórképekben elsősorban a ruxolitinib hatékonyságával kapcsolatban állnak rendelkezésre tapasztalatok az elmúlt 10 évből. A szerző a JAK-gátlók hematológiai alkalmazásának lehetőségeit foglalja össze.
Both mortality and morbidity is reduced in patients with chronic heart failure if they receive supplemental Coenzyme Q10 daily – said István Édes M.D., Professor of the Department of Cardiology and Cardiac Surgery, University of Debrecen.
Svédországban is radikálisan megnőtt a jodidtabletták vásárlása a csernobili harcok nyomán megemelkedett sugárzás miatt, de a nukleáris biztonságért felelős hatóság nem ajánlja a jodid szedését, mert nincs értelme.
Az amerikai Oregon Health and Science University kutatóinak legújabb vizsgálata szerint, amely a Science Immunology január 25-i számában jelent meg, a legnagyobb ellenanyagszintek az oltott és COVID-19-en átesett emberekben alakulnak ki.