Nagyok az eltérések a csecsemőhalálozásban
2017-ben történelmi mélypontra csökkent a csecsemőhalálozás, az ország egyes részei között azonban nagyok a különbségek, írja a Portfolio.
A KSH legújabb elemzése szerint ebben véletlenszerű tényezők mellett a társadalmi rétegek közötti iskolázottsági és életszínvonalbeli szakadék, illetve ezek halálozási rátára gyakorolt hatása játszott fontos szerepet. Országos átlag alapján régiós viszonylatban jól állunk, de az EU-n belül még mindig lenne hova fejlődnünk.
A lap szerint az évszázad elején még átlagosan 5 gyerekből 1 nem élte meg az 1 éves kort, vagyis bőven 200 feletti halálozás jutott 1000 gyerekre, 2017-ben az országos átlag már csak 3,6 volt. Ez mintegy 75%-os csökkenést jelentett a rendszerváltás évéhez képest.
2017-ben a legmagasabb halandósággal rendelkező megyék közé Bács-Kiskun és Nógrád megye tartozott, és az elmúlt évtizedekben változatlan maradt Szabolcs-Szatmár-Bereg mint a csecsemőhalandóság szempontjából a legkedvezőtlenebb területi egységek közé tartozó megye relatív helyzete.
Hektikusan alakult a három legjobb helyzetben lévő megye sorrendje. A 2017. évi adatok szerint Veszprém és Baranya megye, valamint Budapest helyzete volt a legjobb. A 2017. évi országos rekordalacsony csecsemőhalandóságot tekintve feltűnő Veszprém megye 1,0 ezrelékes és Baranya megye 1,6 ezrelékes halandósága, ami történelmi minimumot jelent mindkét megye tekintetében.
