Miért hal korán a magyar?

A magyarországi népességfogyás részben a magas halálozás következménye, az unió ötödik legkedvezőtlenebb halálozási rátája a magyar – írta a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Magyarország 2015 című kiadványában. Magyarországon például 2013-ban 127 ezren haltak meg, míg Portugáliában és Csehországban, vagyis két, nálunk félmillióval nagyobb lélekszámú országban 107 ezren, illetve 109 ezren, a háromszázezerrel kevesebb lakosú Svédországban pedig ugyancsak 107 ezren.     

Az előzetes adatok szerint Magyarországon 2015-ben 4,2 százalékkal többen (131 600-an) haltak meg, mint egy évvel korábban. Míg a január-februári jelentős, 22 százalékos halálozási többletben az influenzajárvány és az előző évi alacsony bázis, addig a nyári (július-augusztus) 7,2 százalékos emelkedésben a hőhullámok kedvezőtlen hatása játszhatott elsődleges szerepet. Ezer lakosra 13,4 halálozás jutott, az előző évinél 0,6 ezrelékponttal több, ugyanakkor a csecsemőhalálozások ezer élveszületésre jutó 4,1-es mutatója az eddig mért legalacsonyabb, 0,5 ezrelékponttal csökkent az előző évihez viszonyítva – közölte a KSH.
Magyarországon – a 2014-es adatok szerint – a Budapesten élők számíthatnak a leghosszabb életre. Az alapfokú végzettséggel rendelkező férfiak esetében a születéskor várható átlagos élettartam 65,3, a nők esetében 75,7 év, a felsőfokú végzettségűeknél a várható átlagos élettartam magasabb mind férfiaknál, mind a nőknél. Előbbi csoportnál 77,2, míg utóbbinál 81,3 év.

A budapesti férfiak az átlagnál két évvel, a nők egy évvel, az Észak-Magyarországon élőknél pedig 4,4, illetve 2,5 évvel élnek tovább. Hasonló különbség van a falusi - különösen az ezernél kisebb lélekszámú települések esetében - és a fővárosi életkilátások között. Az élet várható hosszát a lakóhelynél is sokkal erősebben befolyásolja azonban a legmagasabb iskolai végzettség. 2013-ban az alapfokú és a felsőfokú végzettségűek várható élettartamának különbsége átlagosan 8,4 év volt: a férfiak esetében 11,9, míg a nőknél 5,6 év. Az olló valamelyest zárult 2007 óta a férfiaknál, hiszen akkor a különbség még elérte a 14 évet.
A végzettség élettartamot befolyásoló hatása a volt szocialista országokban a legerőteljesebb – összegezte a KSH.

A legtöbb rokkantságot a stroke okozza, a 2014-ben meghalt 126 ezer ember felének keringési betegség okozta a halálát. A keringési halálozások ötöde (12 390 eset) agyi érbetegség miatt következett be. A háziorvosi rendelőkben 2013-ban több mint 550 ezer esetet tartottak nyilván az agyi érbetegségek csoportjában, a betegek kilenctizede 55 év feletti volt, és a betegség gyakoribb a nők között (61 százalék). Az agyi érbetegségek miatt bekövetkezett halálozásban az uniós rangsor utolsó negyedének elején állunk.

A magyar halálozás az uniós átlagnál 70 százalékkal magasabb, a legkevésbé érintett franciákénak több mint háromszorosa, a sereghajtó bolgárnál viszont 56 százalékkal alacsonyabb. Az agyi érkatasztrófa után a betegek egyik harmada meghal, másik harmada a súlyos maradványtünetek miatt rehabilitációra vagy állandó ellátásra szorul, ez az emberi vonatkozások mellett nagy anyagi terhet rak az egyénre, a családokra és a társadalomra is.

A KSH megjegyezte, hogy a betegség elsődleges rizikófaktorai közé tartozik a magas vérnyomás, a magas vérzsírszint és a dohányzás. Az adatok szerint a magyar háziorvosi rendelőkbe 2013-ban mintegy 3 millióan magas vérnyomás, 1,3 millióan pedig koleszterinproblémák miatt jártak, míg a 2014-es európai lakossági egészségfelmérés szerint a lakosság 29 százaléka dohányzott.

Az adatok szerint nő az állandó orvos nélküli háziorvosi praxisok száma Magyarországon. Míg a háziorvosi és házi gyermekorvosi praxisok száma 2008 és 2014 között alig változott (0,9 százalékkal csökkent), 2014-ben 6665 volt a számuk, ezek 95 százaléka saját tulajdonú praxis.

A háziorvosok a rendelőikben 2014-ben átlagosan 11 309 beteget láttak el, 29 százalékkal többet, mint 1990-ben. Egy napra 45 beteg jutott, az egy betegre jutó átlagos idő 5 perc volt – írta a KSH.

A praxisok leterheltsége között régiós szinten nincs nagy különbség, átlagosan 1479 embert láttak el. Az egy praxisra jutó lakosok száma a Közép-Dunántúlon és a Nyugat-Dunántúlon volt a legmagasabb, 4,8, illetve 4,2 százalékkal az átlag fölött, míg a Dél-Dunántúlon a legalacsonyabb, 9,8 százalékkal az átlag alatt.

A külföldre távozó egészségügyi dolgozók száma 2009-ben kezdett meredeken emelkedni, 2012-ben meghaladta a kétezret, azóta enyhén csökken. 2009 és 2012 között az adott évben az orvosi oklevelet szerzettek száma alacsonyabb volt, mint ahány kollégájuk távozott. A diplomázók száma a 2009-es mélypont után 2014-ig a másfélszeresére (1429) emelkedett.

Az egészségügyben a kisegítő, fizikai munkakörökben van a legtöbb betöltetlen állás (6,1 százalék), az orvosi állások 4,5, a szakdolgozói állások 3,5 százaléka vár jelentkezőre. 2014-ben a humán egészségügyben teljes munkaidőben foglalkoztatott fizikai dolgozók havi bruttó átlagkeresete 146 ezer, a szellemi foglalkozásúaké 235 ezer forint volt. A fizikai dolgozók átlagkeresete a nemzetgazdasági átlag 84, a szellemi foglalkozásúaké 72 százalékát tette ki. Az egészségügyben dolgozók bruttó átlagkeresete 1,7 százalékkal volt több 2014-ben az előző évinél – adta közre a KSH.