hirdetés
2019. november. 22., péntek - Cecília.
hirdetés

Itt a vége! (FRISSÍTVE: rektorok, hallgatók, dolgozók...)

Átalakítják a felsőoktatás irányítási rendszerét, a gazdasági ügyeket a kormány által kinevezett kancellárok vezérlik majd. A kormány tegnapi ülésén jóváhagyta az egész- és részösztöndíjas helyek - napokkal korábban megismert - számát, s az is kiderült: az új rendszerben sokkal többen kezdhetik el felsőfokú tanulmányaikat, mint bármikor korábban.

hirdetés

Tíz pontos felsőoktatási intézkedési tervet fogadott el tegnapi ülésén a kormány, közölte ma délelőtti sajtótájékoztatóján Gíró-Száz András kormányszóvivő. Ezek szerint azoknak a diákhitel II. konstrukciót igénybe vevő hallgatóknak, akik végzésük után az államigazgatásban – s ebbe beleértik a pedagógusokat és az egészségügyieket is! – helyezkednek el, átvállalja a hiteltörlesztését az állam. Azok a cégek pedig adókedvezményt kapnak, amelyek ugyanezt megteszik a náluk munkát vállaló, részösztöndíjas friss diplomásokkal. A fenti konstrukciók kimunkálása a nemzetgazdasági tárca feladata, amelynek – a kormányszóvivő közlése szerint – közel négy éve van erre a munkára, hiszen akkor kerülnek ki az első, az új finanszírozási konstrukcióban alapképzést végző diákok.

Három területre bizottságot küld ki a kormány. A Naszvadi György által vezetet testület a felsőoktatás adósságrendezéséről, a Lázár János által irányított az uniós programok önrészének átvállalásáról, míg Varga Mihály és csapata a PPP konstrukciók kiváltásával foglalkozik majd.

Döntöttek arról is, hogy 2014-2020 között az uniós pénzekből 1000 milliárd forintot fordítanak a felsőoktatás fejlesztésére, két területen pedig ösztöndíjat hoznak létre. Ezek címzettjei az élsportolók illetve a pedagógusok lesznek.

Átalakítják továbbá a felsőoktatás irányítási rendszerét. Az oktatás-kutatás a rektorok vezérlete alatt marad, ám a gazdasági irányítást kancellárok veszik át, akiknek személyére az Emberi Erőforrások Minisztériumi és a Nemzetgazdasági Minisztérium közösen tesz javaslatot, a kinevezés joga azonban a kormányt illeti. „A szabad tér a gazdálkodásban megszűnik” – hangzott el.

S végül maradnak a korábban megismert egész- és részösztöndíjas keretszámok. Ennek egyik okaként többek között a 18 éves korosztály számának drasztikus csökkentését jelölték meg. Míg 2010-ben a létszám 126 ezer volt, 2014-re 105 ezerre csökken.

A bekerülés egyetlen kritériuma az adott ponthatár elérése, hangsúlyozta Gíró-Szász András, aki szerint olyan felsőoktatásra, amelyik csak munkanélkülieket termel nincs szükség. Döntő az oktatás minősége lesz, hiszen a hallgatók a lábukkal szavaznak, oda jelentkeznek, amely végzettség iránt van kereslet a piacon.

Változás az is, hogy míg tavaly azoknak ajánlották fel a részösztöndíjas helyeket, akik nem érték el az állami ösztöndíjhoz elegendő pontszámot, a jövőben erre a finanszírozási formára már jelentkezni lehet. Ez utóbbi azzal kapcsolatban hangzott el, hogy a rektori konferencia elnökhelyettese szerint első nekifutásra nem volt túl sikeres a részösztöndíjas konstrukció, hiszen a meghatározott 15 500 helyből 5 500-at ajánlottak fel, de csupán 1960-an kezdték meg ily módon tanulmányaikat. A kormány célja, hangzott el, hogy a hallgatók nagyobb felelősséget viseljenek tanulmányaik, az egyetem elvégzése iránt. A rendelkezésre álló statisztikák szerint ugyanis a felvetteknek 46-47 százaléka menetközben lemorzsolódott.

A felsőoktatásért és tudománypolitikáért felelős helyettes államtitkár cáfolta azokat a sajtóértesüléseket, amely szerint csökken a mester illetve doktori képzés keretszáma. A korábban meghirdetett 19 600 mesterképzési helyre csak 16 600-an jelentkeztek, a most megállapított keretszám 16 000.

Ami az intézmények konszolidációját illeti, Maruzsa Zoltán elmondta, ezt a PPP konstrukcióval kapcsolatos eladósodottság teszi szükségessé, illetve a szegedi és a pécsi egyetemek esetében a klinikai központok alulfinanszírozottsága.

A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának tegnapi nyilatkozatával kapcsolatban, amely szerint az új keretszámok lényegében a tandíj bevezetését jelentik, Giró-Száz leszögezte: a korábbi rendszerrel szemben, amikor 50 ezren kezdhették meg mindenféle teher nélkül tanulmányaikat (mivel állami ösztöndíjban részesültek…. – a szerk. megjegyzése), most akár 100 ezren is megtehetik ugyan ezt. A 2008-as szociális népszavazás tandíjjal kapcsolatos korábbi Fidesz álláspontra emlékeztető kérdésre válaszolva az államtitkár helyettes leszögezte: „Annak nem volt se eleje, se vége, hogy mindenki fizessen be egy kicsit.”

Ma semmilyen pénzzel, saját felelősségre kezdhetik meg tanulmányaikat a fiatalok - tette hozzá Gíró-Szász, aki életszerűtlennek tartotta azt az újságírói felvetést – s a minősítésen kívül nem is válaszolt rá -,miszerint amikor valaki meghallja azt a szót, hogy hitel, kettőt hátralép, a szegényebb családok pedig legalább négyet. A beiratkozás pillanatában pedig hiába nem kell rendelkezésre állnia a tanuláshoz szükséges összegnek, semmi garancia nincs arra, hogy később lesz állása a hallgatónak, hiszen létszámstopok, visszalépések vannak a gazdasági életben.

Maruzsa Zoltán elismerte, a hitel szó valóban nem cseng túl jól, de a diákhitelt nem banki viszonylatban kell vizsgálni, ennek a mögöttes filozófiája teljesen más, itt nem kerül sor például egyoldalú szerződésmódosításra.

Kiderült továbbá az is, hogy a küszöbön álló törvénymódosítás során arra kap felhatalmazást az oktatásért felelős miniszter, hogy a képzési területek keretszámain túl meghatározza az egyes szakok keretszámait is.


FRISSÍTÉS (2012.12.06. 21:02):

A Magyar Rektori Konferencia (MRK) elutasítja a magyar felsőoktatásról egyeztetés nélkül hozott intézkedéseket, és nem ért egyet a területet alapjaiban érintő kormányhatározatokkal. Ezt a szervezet a honlapján tette közzé csütörtökön.

Álláspontjukat indokolva kifejtették: az intézkedések a fiatalok és az intézmények számára már a közeljövőt is kiszámíthatatlanná teszik, és az elsősorban fiskális szempontoknak alárendelt elképzelések a korábban közösen elfogadott alapelvekkel is ellentétesek. Nem szolgálják a felsőoktatás minőségi javítását, a munkaerőpiac által preferált szakterületek támogatását - rögzítették.

Az MRK szerint a döntések a családok anyagi teherbíró képességét figyelmen kívül hagyják, ezért szociális igazságtalansághoz és társadalmi szegregációhoz vezetnek. Az idei tapasztalatok szerint az adósságteherrel fenyegető Diákhitel2 nem tölti be a felsőoktatásban neki szánt szerepet.

A lehetséges következményekről szólva kitértek arra, hogy a továbbtanulni vágyó fiatalok közül éppen a legtehetségesebbeket késztetik az ország elhagyására.

***

Népszavazást kezdeményez a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) a minőségi, európai színvonalú és tandíjmentes magyar felsőoktatásért - jelentette be Nagy Dávid elnök csütörtökön Budapesten.

A hallgatói szervezet vezetője a Nemzetgazdasági Minisztérium előtti sajtótájékoztatón elmondta: további lépéseket is terveznek, az intézmények képviselőivel pénteken egyeztetnek, de jövő hétre már várhatóak megmozdulások. Nagy Dávid a lehetséges lépések között említette nagyobb demonstrációk tartását, és a kisebb egyetemfoglalásokat is. 

***

A Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete (FDSZ) csütörtökön tiltakozását fejezte ki a felsőoktatást érintő megszorító intézkedések és a teljes állami ösztöndíjas hallgatók keretszámának durva csökkentése miatt az MTI-hez eljuttatott közleményében. A tömörülés felkérte a rektori konferenciát, a HÖOK-ot és az érintett szülőket, hogy együttes erővel lépjenek fel a kormányzati intézkedés ellen.

Horváth Judit
a szerző cikkei

hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés
hirdetés

Könyveink