A nagy reményektől a valóságig 3/3.

Erősen kezdődött a július: szeptember 30-ig adtak időt a kabinetnek a szakdolgozók arra, hogy számottevően javítson a helyzetükön és megadja a követelt béremelést. Bár a Semmelweis napot lekéste, megjelent az a kormányrendelet, amely a 2013-as egészségügyi alapbér-kiegészítés hatását ez év végéig a pótlékokra is kiterjesztette.

151 igen szavazattal, 38 nem ellenében fogadta el a parlament az alapellátási törvényt, amely egyebek mellett az alepellátók szakorvosi szolgáltatásainak finanszírozását, a praxisvásárlás megkönnyítését és szakmai felügyeletet illetőn hoz új szabályokat. Elkészült, és regisztrációt követőn használatba vehető a veleszületett fejlődési rendellenességek kötelező bejelentését szolgáló on-line felület, az eVRONY – közölte az ÁNTSZ, s megnyílt az út az elektonikus tébé-kártya magyarországi bevezetése előtt is, mivel a parlament elfogadta az e-kártya bevezetéséhez szükséges törvénymódosításokat.

Bár kilátásba helyezte, nem kezdeményezett etikai eljárást a vérellátó vezetője ellen  a Hemofíliások Baráti Köre – derült ki júliusban. Ugyanekkor a gyermekgyógyító intézményekre vonatkozó egységes és nyitott látogatási protokoll megfogalmazását javasolta az egészségügyi államtitkárságnak a Társaság a Szabadságjogokért. Megjelent az a miniszteri rendelet is, amely többletfinanszírozást rendelt a 14 napon belül elvégzett CT-, illetve MR-diagnosztikához, amennyiben igazolódik a rosszindulatú daganatos kórkép.

A 2015-ös Eurobarométer eredményei arra mutattak rá, hogy 2007 óta nem növekedett lényegesen a határon átívelő ellátás igénybevétele, viszont alaposan átrendezheti az egészségügyi magánszolgáltatók piacát az augusztus elején megnyitó Duna Medical Center (DMC), írtuk júliusban. Ekkor számoltunk be arról is, hogy a tervek szerint 2017-2018-ban megkezdődik az országos vastagbélrák-szűrés, valamint, hogy ideiglenesen, a jövő év végéig orvosokat is megbízhat a hatóság halottvizsgálati szaktanácsadói feladatokkal.

A kezdeti bizonytalanságok után tájékoztatót tett közzé honlapján az Országos Egészségbiztosítási Pénztár a menekültek orvosi ellátásáról, valamint a szolgáltatók költségei megtérítésének módjáról. Az OBDK az egészségügyi dokumentáció digitális archiválásáról szóló módszertani útmutatót készített, ezzel segítve az egységes gyakorlat kialakítását.

Július 28-án a kormány honlapján az egészségügyi államtitkárság vezető híre volt, hogy ezüstérmes lett a Magyar Orvosok Labdarúgó Válogatottja a long beachi orvosi labdarúgó világbajnokságon. Mindeközben „a miniszterelnök szokásos nyári, tusványosi kinyilatkoztatásának keretében  egységes kárpát-medencei magyar egészségügyi ellátásról vizionált” – idézte fel a hallottakat  Kökény Mihály exminiszter a Népszavában.

Ha nem is az augusztusi hónap legfőbb eseménye, hogy megoperálta magát egy nagyatádi rokkantnyugdíjas, mert nem bírta kivárni a kórházi várólistát, ám kétségtelenül nagyobb zajt keltett e hír, mint a háziorvosok letelepedését és praxisvásárlását segítő pályázatok  kiírása. Vagy annak közlése, hogy a budapesti Szent János Kórház felújítására akkor is szükség van, ha nem ott alakítják ki az új budai kórházat – ezt a nemzetgazdasági miniszter mondta, amikor maga is aláírt a  budai szuperkórházért. Mások, legalábbis a megkérdezett egészségügyiek hatvan százaléka arra panaszkodott, hogy a munkahelyén semmiféle beépített ösztönző mechanizmus nincs. Augusztusban meghalt Czeizel Endre, 11 magyar egyetem bejutott a legjobb 2 ezer közé a University Ranking by Academic Performance legfrissebb egyetemi rangsorában és etikai eljárás kezdeményeztek Sándor Mária, a fekete pólós mozgalmat elindító ápolónő ellen, amit később visszavont a kamara. A legfőbb dolog azonban Zombor Gábor lemondása volt; augusztus 31-ei hatállyal kérte felmentését egészségügyi és családi okokra hivatkozva.

Bár a hónapban még kiderült, hogy az újpesti kórháztól átveszi az aktív ellátást a Honvéd, a tárca helyettes államtitkára 11 ezer, a Szent János „szuperkórházzá” fejlesztését szorgalmazó aláírást vett át és az is nyilvánvalóvá vált, hogy elfelejtették az új rezidensrendelethez szabni a tavaly meghatározott keretszámokat, az államtitkárváltásra még sokáig várni kellett.

Szeptemberben előbb kihirdették, hogy mégsem lehet népszavazást tartani a várólisták rövidítéséről, mert a Kúria – megváltoztatva a Nemzeti Választási Bizottság korábbi határozatát – megtagadta a kérdés hitelesítését. Majd megtudtuk, hogy továbbra is bérleti megoldást alkalmaznak a mentőhelikopterek beszerzésére, miután jövő márciusban lejár a jelenleg használt hét mentőhelikopter bérleti szerződése, s hírek jöttek arról is, hogy az új menzaszabályok betartása nehéz helyzetbe hozza az intézmények élelmezésvezetőit. Kiderült, hogy a 60 milliárd forintos adósságkonszolidáció ellenére újra gyűlni kezdtek a kifizetetlen számlák a kórházakban, s a NOL sejtetni engedte, hogy több fővárosi kórháznak kell összeadnia az orvosait, betegeit, kapacitásait, hogy működhessen a Semmelweis Egyetemen az úgynevezett Korányi-projekt.

A szokásos őszi járóbeteg-konferencián már a kabinetfőnök is harcra buzdította a megjelenteket, ha el kívánnak érni valamit az ágazat érdekében, s a többi közt kimondatott: az elmúlt években sem sikerült változtatni azon, hogy szürkezónás döntések és a szakmai érveket lesöprő politikai érdekek határozzák meg az egészségügyi ágazat sorsát. Aztán hosszú néma csend, ágazatvezetés nélküli konferenciák. Az új államtitkár kinevezéséig az egyetlen izgalmas esemény az volt, hogy hosszú szünet után újra összeült a Nemzeti Egészségügyi Kerekasztal, s ezen – története során először – a kormányoldal is képviseltette magát.

A Fidesz Hirt Ferenc helyére visszaküldte Zombor Gábort az Országgyűlés Népjóléti Bizottságába, városában, Kecskeméten pedig újra Fidesz-vezetővé választották az exállamtitkárt. Utódjául hosszas castingolás után Ónodi-Szűcs Zoltánt választották, akinek kinevezése is visszamenőleges hatállyal történt.

S bár az új államtitkár eleinte számos helyütt megszólalt, jó ideje lényegében csak annyit tudni, hogy a következő fél-egy évben öt feladatra koncentrálnak majd. Az alapellátás átalakítására, a fővárosi ellátás újraszervezésére, benne az új budapesti kórház megtervezésével. A harmadik feladat annak kidolgozása lesz, hogyan lehet leválasztani a betegellátásról az E-Alapot terhelő, valójában szociális ellátást nyújtó „ágyakat", míg a negyedik a szakvizsga- és kompetenciarendszer újragondolása lesz. Az államtitkár e mellet egy kancellária-modell kialakításáról is beszél, melynek lényege, hogy újra kell szervezni az intézmények irányítási struktúráját, mert különben a kórházak továbbra is egymással vetélkednek majd a jó betegekért, a dolgozókért. Ónodi biztos benne, hogy nem az ÁEEK-ből kell irányítani, meg kell találni azt a 4-8 kórházat magába foglaló ellátási területet, ahol össze tudnak dolgozni. Minderről a Weborvos tudósítása szerint Ónodi-Szűcs Zoltán nem sokkal azt megelőzően, az orvosi kamara elnökségi ülésén beszélt, hogy a köztestület elnökét újraválasztották.

Kiderült még, hogy a fekete pólósok vezéralakja kilép a Független Egészségügyi Szakszervezetből, és új érdekképviseleti szervezetet alapít, hogy 2016-ban is juthat mintegy ötmilliárd forint a várólista-csökkentés további ösztönzésére. A Magyar Kórházszövetség közzé tette azoknak a kórházaknak a listáját, amelyekben van még szabad kapacitás az év végéig további várólista-rövidítő műtétek elvégzésére. Egy budapesti konferencián jelentették be, hogy a fővárosi XV. kerületben, az egykori orosz kórház területén tervezik megnyitni Kelet-Közép-Európa kínaiorvoslás-központját, míg egy másikon az derült ki, hogy a kórházfenntartó más fontos feladatai mellett arról értekezett a nagyérdeművel, hogy „miként tudja szolgálni a bor az egészségesebb életmódot”.

Az év végén a korábbi ígéreteknek megfelelően lemondott a rezidensek vezére; Dénes Tamás helyét dr. Sipka Balázs vette át. Megtudtuk még, hogy az OEP csaknem tízmillió forintos megbízást adott a Kutatópont Kft.-nek, hogy mérje fel, mennyire elégedettek a háziorvosok a közfinanszírozással, valamint szóba került, hogy az államtitkárság szerint is indokolt lehet a cannabis használata a gyógyászatban.

A drogok használatát indokolhatja egyebek között az OECD egyik tanulmánya is, mely szerint a fejlett országokban az egészségügyi kiadások növekedése 2050-re fenntarthatatlanná válhat reformok nélkül. Csak hát ezt a szót olyannyira elcsépeltük már a rendszerváltozás óta, hogy helyenként inkább visszasírjuk egyik-másik korábbi elképzelést: legutóbb egy a Vasárnapi Hírek által megrendelt kutatásból derült ki, hogy mára többségben vannak azok Magyarországon, akik hajlandóak lennének vizitdíjat fizetni azért, hogy javuljon az állami egészségügy színvonala.

E helyett inkább jönnek hát az újabb személycserék, a méltatlan emberi és anyagi viszonyok miatti tömeges felállások, de jön a hányattatott sorsú Sportkórház szétszabása is – ha másért nem, hát azért, hogy Budapest nagyobb eséllyel pályázhasson az olimpia megrendezéséért.

Év végére már nem is jutott más, mint annak megállapítása a Policy Agenda (PA) elemzésében, hogy az egészségügy továbbra sem látszik „politikai bukásfaktornak". Mint írják, az egészségügyi dolgozók jelentősebb demonstrációkban és médiajelenlétben is megmutatták már nemtetszésüket 2015-ben, ez mégsem volt elég. Azt magunk tesszük hozzá, hogy mint azt a szociológusok jóvoltából régóta tudjuk, a magyarok többsége a nem létező pirézeket sem fogadná be szívesen, így aztán a kormány menekültpolitikája miatti népszerűség-növekedés elterelte a figyelmet. Ha nem mondanak fel csoportosan a Szent Imre Kórházban az aneszteziológusok – és mint utóbb kiderült, a radiológusok is –, akkor teljesen le is kerültek volna a napirendről az ágazat gondjai – vallja a PA. Az elemzés szerint addig nincs is igazi lépéskényszerben egyetlen kormányzat sem, amíg az egészségügyben érintettek érdekei ennyire különbözőek; míg az egészségügyben dolgozó és a beteg abban érdekelt, hogy az is jó, ha minden egészségügyi szolgáltatást megkap a lakóhelyéhez közel, még ha rosszabb körülmények között is; és ha a csökkenő állami pénzeket a betegek magánfinanszírozásban, a hálapénz rendszerében hajlandóak ellensúlyozni.

Az összeállítást készítette: Köbli Anikó