„Rengeteg hazugsággal élünk, de előbb-utóbb elérkezik az igazság pillanata, és mindezzel szembe kell nézni”
A nagy reményektől a valóságig 3/1.
Nem volt könnyű év 2015 (sem) az egészségügyben. Összeállításunkban a teljesség igénye nélkül szemelgettünk az esztendő legfontosabbnak ítélt eseményeiből.
Vezetőváltások adtak keretet a 2015. esztendőnek: míg a Népszabadság már januárban arról cikkezett, hogy megkezdődött a kórházi főigazgatók cseréjének legújabb hulláma, decemberben a háttérintézmények élén kezdődtek jelentős váltások. Év elején úgy tűnt, hogy óriási konfliktusokat okoz majd a fővárosi kórházak körében a kapacitások tervezett újraosztása, amivel az ágazat irányításáért felelős akkori szakállamtitkár, Zombor Gábor is tisztában volt. Legalábbis ez derült ki egy januárban tartott háttérbeszélgetésen, amelyen még az volt a verdikt, hogy február végéig kell megállapodásra jutniuk a megyei egyeztető fórumokon az egészségügyi szolgáltatóknak arról, hogy az adott térségben, ki, milyen feladat ellátására vállalkozik. Az új kormányzati struktúrában a tervek szerint az Országos Egészségbiztosítási Pénztár lett volna a karmester, az OEP azonban végül is „nem váltotta valóra ellátás-szervezési ambícióit”, és nem vezették be azt a metódust sem, amelynek alapján újraszabták volna az intézmények finanszírozását. Bár az OEP cáfolta, hogy emiatt mondott le év közben Gajdácsi József főigazgató-helyettes, az év végi „hajrában” az új államtitkár megvált a finanszírozó főigazgatójától is.
Az év elejének híre, hogy a Róbert Károly Magánkórház megvásárolta a Telki Kórház Kft. Budakeszi úti rendelőintézetét. Némi meglepetést keltett, hogy javult, s Kelet-Európában hetedikként végzett az Európai Egészségügyi Fogyasztói Index tavalyi toplistáján a magyar egészségügy, ennél azonban nagyobb vihart kavart, hogy újra indult a vita az orvosegyetemek önállósításáról, miután önálló orvosegyetemek újraalakítása mellett foglalt állást Hódmezővásárhelyen a Tarjáni olvasókörben tartott lakossági fórumon Lázár János kancellária-miniszter. A vitát később azzal tetézte az államtitkár, hogy szerinte szólnak érvek az önálló orvosegyetemek mellett, Zombor szerint azonban, ha ilyen döntés születik, egyetlen nagy intézményre lenne szükség…
Január vége felé jelezte az Emberi Erőforrások Minisztériumának Egészségügyért Felelős Államtitkársága, hogy újra lehet rezidens ösztöndíjakra pályázni, ám az is kiderült, hogy áprilisra nagygyűlést szervez a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK), ahová az ágazat vezetőit majd több ezren várják, s ami meghatározó eseménysorozatot váltott ki a nyár során szegénykórházzal, fekete ruhás nővér- és más tiltakozásokkal.
Kiderült, hogy a miniszterelnöknek szembe kell néznie azzal a ténnyel, hogy valójában nem épültek meg azok a mentőállomások, amelyek elkészültét tényként jelentette be még 2014-ben. A NOL mellett a HVG is hozott hasonló hírt: bár Orbán Viktor tavaly azt közölte, hogy megállították az orvoselvándorlást, a külföldre távozók száma valójában nem csökkent.
Január végén újraosztották a háziorvosok december végén jogszabályba foglalt extra-támogatását, miután kiderült, az egészségbiztosító elszámolta magát, így februárban visszamenőleg kapták meg az alapellátók azt a bruttó 130 ezer forintos fix díjat, amely 6369 területi ellátási kötelezettséggel rendelkező háziorvosi és házi gyermekorvosi praxis számára jelent segítséget a rezsiköltségek kifizetésében. Kis szépséghibája a történteknek, hogy az orvoskamarának kifogásolnia kellett: a körzetekben dolgozó csaknem 3000 fogorvos kimaradt az alapellátásban dolgozóknak juttatott többletből.
Februárban részben új finanszírozási szabályokra ébredtek az egészségügyi szolgáltatók, a hó közepétől pedig a terhesgondozás némely előírása módosult. A pécsi, a debreceni, a szegedi és a budapesti Semmelweis Egyetem rektora közös közleményben hárította el az orvosképző karok „kimetszésének” gondolatát, nyilatkozni azonban nem óhajtottak a témában. Nem keltett nagy figyelmet, hogy Magyar rákellenes chartát írt alá öt, a daganatos betegeket képviselő szervezet a rákellenes világnapon, annak érdekében, hogy egyesítsék erejüket a hatékonyabb érdekérvényesítésért. Arra annál inkább felfigyelt az ország, hogy új budapesti kórház építését javasolta a Fidesz-KDNP – a kérdésben döntést csak 2016 elejére ígérnek.
Érdemben már csak a betegeken és a munkaerőn lehet spórolni – jelezte a MedicalOnline-nak adott interjúban dr. Velkey György, a Kórházszövetség elnöke, aki szerint hiba lenne az egészségügyi régiók és a progresszivitási szintek felszámolása az új kórházi struktúra kialakításakor. Ez ügyben azonban nemigen történt előrelépés, amelyben jelentős szerepe volt annak is, hogy a Szakmai Kollégium Menedzsment és Egészség-gazdaságtan Tagozata és Tanácsa alkalmatlannak minősítette az OEP szakmai műhelyeiben készített útmutatót a kórházi kapacitások átrendezésének támogatására. Bár formailag megszülettek az egyezségek a kórházi kapacitás-újraosztásról a megyei egyeztető fórumokban, a következményeket maguk az érintettek sem látják – derült ki egy konferencián. A kormány jóváhagyta viszont az ágazati stratégiát felvázoló Egészséges Magyarország 2014-2020 című munkaanyagot, az államtitkár egyik nyilatkozatából pedig megtudhattuk, hogy „a szolgáltatók sokszor direkt nyújtják a várólistát, hogy így gyakoroljanak nyomást az államtitkárságra”. Az államtitkár utalt arra is, hogy április 1-jén megtörténik a kórházak adósságának konszolidációja, a kintlévőségeket átveszi a GYEMSZI utódja, az Állami Egészségügyi Ellátó Központ.
Az egészségügyi ágazatban a pályázatokon elnyert összesen 86,8 milliárdból tavaly év végéig 28,5 milliárdot nem sikerült még elkölteni – írta februárban a Világgazdaság, amelynek online kiadásából azt is megtudtuk: a 7200-at is meghaladta az egészségügyi intézmények és az orvosi vállalkozások közötti közreműködői szerződések száma 2013-ban.
Március elseje jelentős mérföldkő, ekkor alakult át számos egészségügyi háttérintézmény. A gyógyító helyek átalakítását illetően azonban még a Kereszténydemokrata Néppárt alelnökének is akadtak kritikai megjegyzései, amellett, hogy sajtótájékoztatóján javasolta a chips-adó kiterjesztését. Azt a rezidensek szövetsége ismertette, hogy elméletileg már nem lenne garantálható a betegbiztonság, és a rendszer a gyakorlatban csak azért működik, mert az orvosok és szakdolgozók "a hátukon viszik" az ellátást. Zombor viszont a hó közepén közölte: jó ütemben halad az egészségügyi átszervezés, április 1-jétől új munkarendben kezdhetik el a munkát a kórházak…
Márciusi hír, hogy meghalt Molnár Lajos volt egészségügyi miniszter, hogy „Jó Kórház” néven betegjogi képviselői tájékoztató és bejelentő mobil applikációt indított az OBDK, és az is, hogy az adományozások átláthatóbbá tételére bevezetett Semmelweis garancia védjegy elnyerésére is pályázni kezdhetnek a civil szervezetek.
Áprilisban a régiek mellett téma volt, hogy 70 településen kapták vissza a mentők a szállítást, miután bedőlt a magán-betegszállítás az ország nyugati csücskében. Kiderült, hogy a főpolgármester a Lipótmező és a Szent János Kórház tengelyében jelölné ki az új kórház helyét, miként napvilágra kerültek a Zombor Gábor esetleges menesztéséről szóló hírek is. Zombor akkor még úgy nyilatkozott: „nem lemondós alkat”, de arról sem tud, hogy bárki lemondásra szólította volna fel,
Áprilisban az is kiderült, hogy az utóbbi időben kevésbé intenzív a kapcsolata az államtitkársággal az Egészségügyi Szakmai Kollégiumnak, ám prof. dr. Fülesdi Béla elnök remélte, hogy a későbbiekben bekapcsolódhatnak az egészségügy átalakításának folyamatába. A hó közepén az Egészségügyért Felelős Államtitkárság közleményben tudatta, hogy megkezdik a kórházi adósságkonszolidációhoz szükséges kormányhatározat megfogalmazását, arról pedig a TV2 Tények riportja tudósított, hogy közel egymillió magyar kórházi beteg adatai kerültek ki az internetre egy adatkezelő cég gondatlanságából. Nyolc pontos állásfoglalást fogadott el országos küldöttközgyűlésén a MESZK a hálapénz kapcsán, és hosszú évek óta először fordul elő, hogy az Európai Betegjogi Napon egyetlen hazai szervezet sem emlékezett meg igazán a hazai betegjogok érvényesüléséről, csupán egy általános tájékoztató füzetet tett közzé az OBDK.
Bár a Jobbik főleg a kormány egészségpolitikáján talált fogást a tapolcai választáson, Zombor Gábor állította, a kormányfő „megkezdett útja” folytatására bíztatta. Közben rohamosan terjedt a Fekete hétvége nevű kezdeményezés: ápolók sora öltött fekete ruhát, hogy demonstrálja, tarthatatlan körülmények között, szánalmas fizetésért dolgozik.
Orvosi tevékenységgel és gyógyszerkutatással kapcsolatos projektek is fennakadtak azon az ellenőrzésen, ami miatt az Európai Bizottság felfüggesztette 150 milliárdnyi támogatás kifizetését – derült ki tavasszal. Azt is ekkor tudtuk meg, hogy az orvosok több mint háromnegyede vállalta juttatásai nyilvánosságát, amelyre a Transzparencia Kódex bevezetése ad lehetőséget és kötelezettséget.
A betegeknek előbb, ám az egészséges laikusok számára legkésőbb a Magyar Kórházszövetség áprilisi kongresszusán kiderült, hogy baj van a sürgősségi ellátással; puhítanák a minimumfeltételeket a Megyei Egészségügyi Egyeztető Bizottságokban a menedzsmentek. Ott vált világossá az is, hogy soha nem látott ágazati összefogás jöhet: a debreceni konferencián többen indítványozták, hogy valamennyi szakmai kamara és egyesület csatlakozzon a szakdolgozók május 12-re szervezett demonstrációjához, az Egészségmenethez. Zombor viszont bejelentette: nemcsak idén, hanem jövőre is többletforrásokkal számolhat az egészségügy.
(folytatjuk)
Az összeállítást készítette: Köbli Anikó
