hirdetés
2019. november. 20., szerda - Jolán.
hirdetés

Jogszabályok helyett szervezzünk mozgalmat?

Van még teendő a betegbiztonság terén…

Messze jutottunk ahhoz képest, amikor 1995-ben a Népszabadság hasábjain papírra vetettem, hogy a Magyar Orvostudományi Társaságok és Egyesületek Szövetsége által szervezett Első Magyar Orvosnapok résztvevői kinyilvánították, „az a tény önmagában, hogy a műtét során használt eszközökből valamelyik véletlenül a betegben maradt, nem minősíthető gondatlanságnak, illetve szakmai szabályszegésnek”. Azaz, a beteg felelőssége, ha a hasában marad mondjuk egy törlőkendő – szűrtük le „a tanulságokat” sokan. Messze jutottunk azóta, de nem eléggé. Ez derült ki az idén először megrendezett Betegbiztonsági Világnap alkalmából szervezett szeptember 17-ei konferencián is.

hirdetés

Fiatal újságíróként, a rendszerváltozás környékén számos dologgal találkoztam, amelyek eladdig lényegében tiltólistán voltak. Ilyenek voltak az egypártrendszer lezárását követő években az első alkalommal kinevezett országos tiszti főorvos, dr. Kertai Pál programjának egyes részletei is, amelyek mertek beszélni a korábban elhallgatott kórházi fertőzésekről. A rendszerváltozás környékén olyannyira nem volt ez jellemző, hogy akkori, nagyhírű rovatvezetőm csak hosszas egyeztetést követően, szabadságom idején, az adatokat némiképp kozmetikázva hozta le az erről szóló cikket a Népszabadságban.

Ma már konkrét adatokat, tendenciákat is közzétesznek. A minap például az ENSZ Egészségügyi Szervezete, a WHO közölte a nagyvilággal, hogy adatai szerint a világon évente legalább 138 millió beteget ér károsodás orvosi műhiba miatt, és közülük 2,6 millióan meg is halnak. Diagnosztikai tévedések, hibás gyógyszerfelírások és kezelési előírások, a gyógyszerek célszerűtlen alkalmazása a három fő oka az érintettek nagy számának – jelezte Neelam Dhingra Kumar, a páciensek biztonságát oltalmazó fő koordinátor a szervezetben. A hibák azért következnek be, mert az egészségügyi rendszerek nincsenek megfelelően felkészítve a hibák kivédésére, és az azokból való okulásra.

A Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központjának szeptember 17-ei konferenciáján sorolt adatok szerint ma minden tizedik beteget ér a világon egészségügyi ellátása során valamilyen károsodás; olyan nemkívánatos esemény, amelynek 66 százaléka elkerülhető lenne. Ezek az ellátással összefüggő betegségek, fertőzések olyan sokszor okoznak súlyos szövődményeket, halálozást, hogy bekerültek a 10 leggyakoribb halálok, illetve fogyatékosságot okozó tényező közé. Az alapellátásban ennél is rosszabb a helyzet, ott vagy a járóbeteg-ellátásban 80 százalékra teszik az ellátással összefüggő fertőzések és károsodások megelőzhetőségét.

Mindennek figyelembe vétele az emberi életek megmentésén túl spórolást is jelentene: az adatok szerint kb. a kórházi költségvetések 15 százaléka lenne megelőzéssel másra fordítható.

A Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központ Betegbiztonsági Tanszéki Csoportja hagyományt kíván teremteni a Betegbiztonsági Világnaphoz kapcsolódó konferencia szervezésével.
A Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központ Betegbiztonsági Tanszéki Csoportja hagyományt kíván teremteni a Betegbiztonsági Világnaphoz kapcsolódó konferencia szervezésével.

Az egészségügyi ellátással kapcsolatos fertőzések ma a kórházakban ápolt magyar betegek 4 százalékát érintik, míg az európai átlag 5,5 százalék – jelezte Horváth Ildikó egészségügyért felelős államtitkár üzenetét tolmácsolva a szaktárca osztályvezetője, Papp Renáta, aki szerint a kormány számos lépést tett ebben az ügyben, például a tavaly életbe lépett jogszabályi változásokkal. A nem feltétlenül jogszabályban rögzített ellenőrzésekről szólva Surján Orsolya helyettes országos tiszti főorvos (Nemzeti Népegészségügyi Központ, NNK) a betegbiztonsággal kapcsolatban a központ feladatai között említette pl. a gépi lélegeztetett betegek kórházon belüli szállítását vagy a kórházi közétkeztetés ellenőrzését is. Mint jelezte, egy 2017-es vizsgálatban a diétás étrend tápanyag-összetételének vizsgálatakor az ételek 54 százaléka nem felelt meg az előírásoknak, de a laborvizsgálatok is 37 százalékban kifogásolták ezeket az ételeket (az idei eredmények még nem ismertek).

Betegbiztonsági szakértők nagy reményeket fűznek a Magyar Kórházszövetség betegbiztonsággal kapcsolatos véleményéhez, tevékenységéhez. Mint a konferencián megtudhattuk: Ficzere Andrea, a Kórházszövetség elnöke szerint főleg a fővárosi kórházak többségében borzalmasak az állapotok, rosszak a betegutak, korszerűtlenek az eszközök, a hiányzó klimatizálás miatt nagyobb a fertőzések veszélye. A betegbiztonságot rontja a HR-krízis és a meglévő egészségügyi dolgozók kiégése is. Az elnök szerint az ellátást központokba kell(ene) szervezni, egyes helyeken az aktív ellátásokat átalakítani, a finanszírozást megváltoztatni. Mint jelezte, a valóságban nem egyszer használnak egyszerhasználatos eszközöket, de változtatni kellene a közbeszerzési diktátumokon is. Az elhivatott kórházi vezető mozgástere ma kicsi, jelezte Ficzere Andrea, aki szerint stratégia-alkotásra van szükség, a realitásokból való kiindulásra, valamint arra, többek között, hogy megtalálják a hangnemet a kollégák és a betegek között is.

Az ideális helyzetet leginkább talán Merkely Béla professzor, a 250 éves Semmelweis Egyetem rektora vázolta fel a konferencia köszöntőjében. Mint kifejtette: szimbolikus, hogy a konferencia az egészségbiztosító, a legfőbb finanszírozó szákházában tartatik. Szerinte a betegutakat optimalizálni, a HR-krízist kezelni kell. Nagy volumenű centrumokat kell kialakítani a betegek ellátásának biztosítása érdekében, de egyebek között ezt szolgálja az SE-n pl. a curriculum átalakítása is, amelyben a klinikai tárgyak is hangsúlyosabb szerepet kapnak. Mint jelezte, az orvostudomány ma olyan gyorsan fejlődik, hogy a tudás kétévente megduplázódik, hatévente nyolcszorosa lesz a korábban tudnivaló anyag, azaz el kell juttatni a guideline-okat a jövő szakembereihez, s gondoskodni kell arról, hogy az irányelvekből helyi szinten (betartott) protokollok is legyenek.  

Az egészségügyben számos olyan nem várt esemény következhet be, amely veszélyeztetheti a betegek biztonságát és ronthatja az ellátás minőségét – egy amerikai kutatók által korábban készített „veszélyességi skálán” az egészségügyi ellátás megelőzi a hegymászást, az autóvezetést, a légszennyezést, a repülést, de még az atomerőművek működését is. Az Egészségügyi Világszervezet 2005-ben dolgozta ki nemzetközi ajánlását, amelyben rögzítette, milyen szempontokat célszerű figyelembe venni az egészségügyi ágazatban tapasztalt „nemkívánatos” események jelentési rendszereinek kialakításakor. 

Amikor elindították Magyarországon a NEVES (Nem Várt Események) projektet, dr. Belicza Éva minőségügyi szakértő, a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központjának programvezetője attól tartott, hogy a hazai kórházak nem szívesen beszélnek majd arról, mi minden vezethet ellátási hibához az egészségügyben. A szakértők egy részének véleménye szerint ugyanis „a sajtó évek óta visszhangos az ellátási hibáktól” – nem véletlen, hogy műhiba vagy ellátási hiba helyett hangsúlyosan nemkívánatos eseményekről beszélnek a szakemberek. A hibák egy része mulasztás, más része rossz tervezés következménye, a szakirodalom szerint azonban a nemkívánatos események adódhatnak olyan gondok-problémák miatt is, amelyek az ellátás következtében alakulnak ki, de nem minden esetben megelőzhetők. Ha viszont feltárják a hibák okait, körülményeit, az esetek elemzéséből olyan általános tanulságok is levonhatók, amelyek segítenek megelőzni a nem várt események további előfordulását. 

Az előfordult esetek rögzítését és értékelését lehetővé tévő NEVES program elindítására a Menedzserképző Központot még 2006-ban kérte fel a szaktárca és a WHO. Magyarországon a program kezdeti szakaszában 12 megkeresett intézmény közül hét vállalta az adatszolgáltatást. Ma gyakorlatilag az összes intézményt elérik különféle programjaikkal, de hiába voltak uniós forrásból is támogatott, a hibák feltárásárát követően az őszinte okkeresést, megbeszélést és kiküszöbölését szorgalmazó programok, a projektek lényegében megrekedtek. Bár Belicza Éva sokáig számított rá, hogy majd az intézmények akkreditációjának feltételéül szabják a nemkívánt események megelőzését és kezelését szolgáló programokat, azok végül nem kerültek be a rendeletekbe. Így bár a NEVES már kamaszkorba lépett, még mindig ott tartunk, hogy az egyetemi kar dékánja, az exállamtitkár Szócska Miklós vigasztalja a szakértőket: ha nem megy a jogszabályalkotás, majd csinálunk mozgalmat!

Köbli Anikó
a szerző cikkei

(forrás: MedicalOnline)
hirdetés

cimkék

Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés
hirdetés

Könyveink