hirdetés
2019. október. 24., csütörtök - Salamon.

Szükség van-e a háziorvos által végzett szűrésnek D-vitamin-elégtelenség irányában? 2.

Nem, a szűrés szükségtelen, több értelme van a rutinszerű vitaminpótlásnak.

hirdetés

Több probléma is felmerül a D-vitamin-elégtelenség kimutatását célzó sorozatos D-vitamin-mérésekkel kapcsolatban. Az egyik, hogy nincs standardizált szűrési módszer. Az elfogadott teszt azért méri a 25-hidroxivitamin-D-t, mert annak féléletideje három hét. Hat különböző vizsgálati technika van kereskedelmi forgalomban, azonban ezeknek egyike sem standardizált. A D-vitamin-meghatározás módszertanával és értékelésével kapcsolatos egyik vizsgálatban azt a nem túl szigorú feltételt szabták a részt vevő laboratóriumoknak, hogy leleteik mindössze 80%-a essen a minden laboratóriumra vonatkozó átlagérték 30%-ába (egy olyan átlagértéket adtak meg, melynek kiszámításához a legnagyobb és legkisebb értékek kis hányadát nem vették figyelembe). Azt találták, hogy a laboratóriumok csupán 59%a tudott megfelelni ennek az elvárásnak. A D-vitamin-meghatározás ráadásul költséges is: a biztosítással nem rendelkező betegek számára a kereskedelmi laboratóriumok 50 és 220 dollár közötti összegért végzik el a vizsgálatot.

A másik nehézséget az jelenti, hogy nem ismert a 25(OH)D normálértéke. Az Institute of Medicine (IOM) és az Endokrin Társaság állásfoglalása szerint 20 ng/ml (50 nmol/l) alatt lehet kimondani D-vitamin-hiány fennállását; ez alacsonyabb érték, mint az érvényben lévő irányelvek által megadott számok. Az Endokrin Társaság az elégtelenséget 30 ng/ml (75 nmol/l) alatti értékként definiálja és az ennél magasabb szinteket tekinti kielégítőnek. A témában végzett eddigi legnagyobb vizsgálatban 1917 férfit és nőt követtek nyomon 6,7 éven keresztül a szérum 25(OH)D-szintjeivel összefüggő klinikai kimenetelek (csonttörések) elemzésére. Abban a csoportban, ahol a 25(OH)D-szint 25 ng/ml-nél (62,4 nmol/l) magasabb volt, a csípőtörések korrigált relatív kockázata 0,64-nak adódott azokkal összehasonlítva, akiknél alacsonyabb szinteket mértek. Ez nagyjából egybecseng az IOM és az Endokrin Társaság irányelveivel. Egy németországi tanulmány szerzői azt találták, hogy 30 ng/ml alatti 25(OH)D-szintek mellett a csont mineralizációja kóros. Az európai Menopauza és Andropauza Társaság nemrégiben közzétett útmutatója 30 és 90 ng/ml (75−225 nmol/l) közötti értékként definiálja a 25(OH)D normáltartományát, mivel e szintek mellett a mellékpajzsmirigy hormontermelése és a bélben folyó kalciumfelszívódás stabil. A 25(OH)D-szintek már morbiditási paraméterekkel való összefüggéseit eddig még nem értékelték kellő részletességgel.

A D-vitamin-szűrés másik problémája, hogy nem tisztázottak a terápiás vonatkozások. Elméletileg az orvosnak akkor kellene orális D-vitamin-pótlást alkalmaznia, ha a 25(OH)D koncentrációja alacsony, azonban a D-vitamin különböző formáinak nem lineáris farmakokinetikáját még nem határozták meg pontosan, és a korrelációt számos tényező befolyásolhatja. Ilyen zavaró tényező lehet a kalciumbevitel, valamint a 25(OH)D-szintek, napfényexpozíció és környezetszennyezés szezonális ingadozásai, a testmozgás, az elhízás (a szokványos dózisú D-vitaminnal szembeni rezisztencia), a komorbid állapotok és bizonyos gyógyszeres kezelések. Eddig még nincsenek a kezünkben azt bizonyító vizsgálati adatok, hogy a szérum 25(OH)D-szintjeinek meghatározása előnyösebb lenne a kimenetelek javításában, mint a klinikai vizsgálat önmagában. Bár obszervációs vizsgálatok arra utalnak, hogy összefüggés lehet az alacsony D-vitamin-szintek és a nem csontrendszeri szisztémás betegségek (pl. rosszindulatú daganatok, szívbetegség) között, a korrelációra más lehetséges magyarázatok is kínálkoznak. Felmerül például, hogy egy krónikus betegségben szenvedő beteg kevésbé aktív fizikailag, kevesebbet tartózkodik a napon, nagyobb eséllyel dohányos vagy elhízott. Eddig randomizált, kontrollos vizsgálatokban nem sikerült igazolni, hogy a D-vitamin-pótlás bármelyik klinikai kimenetelt javítaná.

Végül foglalkozni kell a költséghatékonyság kérdésével is. A 25(OH)D-meghatározást ilyen szempontból elemző eddigi egyetlen vizsgálatban arra a következtetésre jutottak, hogy ha a szűrővizsgálatok 10%-nál nagyobb arányban igazolnának olyan mértékben elégtelen szintet, ami már beavatkozást tesz szükségessé, akkor állíthatnánk, hogy a szűrővizsgálat jobb költséghatékonyságú, mint a szűrés nélkül megkezdett általános vitaminpótlás. Az Endokrin Társaság hivatalos ajánlásában az egyéni D-vitamin-szűrés bármilyen formája ellen foglal állást. A szakértők jelentős része klinikai vizsgálati bizonyítékok híján is a rutin szűrővizsgálat nélkül megkezdett rutin D-vitamin-pótlást javasolja. Álláspontjuk szerint e klinikai stratégia jobb, mivel olcsóbb, alkalmazása könnyebb, és jobb hatások érhetők el vele.

Az idevágó bizonyítékok továbbra is korántsem teljesek, ami erősen a szérum 25(OH)D-szint rutin szűrése ellen szól.

(Forrás: Kopes- Kerr C. Should family physicians screen for vitamin D deficiency? Am Fam Physician, 2013;87:542A−541B)

Dr. S.I.
a szerző cikkei

hirdetés

Kapcsolódó fájlok

Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!

A háziorvostan rovat szerkesztői

Háziorvos rovat szerkesztői

Aktuális rovatszerkesztő


 

 

 

Dr. Patócs Attila

egyetemi docens

Semmelweis Egyetem Laboratóriumi Medicina Intézet

Szakmai önléletrajz

Az alant vázolt gondolatmenettel nem szeretném támadni az orvosi ügyeletben dolgozó kollégákat.

Rendkívül rosszul szervezett a mentőellátás Budapesten, hiszen maga a mentésirányító is elismeri a videó végén, hogy nem tud egy órán belül mentőt küldeni Budapest belterületére.