hirdetés
2022. december. 10., szombat - Judit.
hirdetés

Tovább tizedelte a Covid az alapellátást

Nyitott kérdések a praxisközösségek előtt

Miközben a Covid-pandémia nyomán sok teherrel és a kényszerűség szülte változással kellett szembenézniük a háziorvosoknak, szerződni kezdtek a praxisközösségek is. Mindezek együttesen számos módosulást hoztak az alapellátásban.

Kettős frontvonalba kerültek a háziorvosok a Covid-járvány megjelenésével, ami 60 százalékuknál okozott a megküzdési képességet meghaladó krónikus stresszt – derült ki annak a felmérésnek az eredményeiből, amelyet Eőry Ajándék háziorvos, a Semmelweis Egyetem (SE) Családorvosi Tanszék Integratív Medicina Tanszéki Csoportjának vezetője ismertetett az Oktató Családorvosok XXIII. Továbbképző Konferenciájának csütörtöki kerekasztala mellett.

A felmérésben részt vevő 228 háziorvos számára a rendelés formájának megváltozása jelentette a legnagyobb kihívást, különösen azoknak, akik korábban nem használták a telemedicinális rendszereket. Tovább növelte a traumát, hogy megszakadtak a betegutak, nem tudták szakorvoshoz küldeni a pácienseket. Mindeközben hosszú, nehezen értelmezhető eljárásrendek jelentek meg, ráadásul a szabályok akár járásonként is eltérőek voltak. Miközben a frontvonalban kellett állniuk, sem megfelelő mennyiségű információt, sem jogosultságot nem kaptak ahhoz a háziorvosok, hogy kompetensen láthassák el a feladataikat – mutatták a válaszok.

Heti három-négy napon 30 percet fordítottak rekreációra a háziorvosok, jellemzően természetjárással, mozgással, olvasással töltve ezt az időt – folytatta a felmérés ismertetését Eőry Ajándék. Kiderült az is, hogy a 33-88 éves korú válaszadók között a fiatalok és az orvosnők körében volt megfigyelhető nagyobb arányban a stresszhatár túllépése.

Minden 3-4. orvos klinikai értelemben depressziós és szorong, 15 százalékuknak vannak öngyilkossági gondolatai – hívta fel a figyelmet a drámai adatokra Pilling János, az SE Magatartástudományi Intézetének oktatási igazgatóhelyettese. – Minden második gyógyító alvászavarokról, kétharmaduk pszichoszomatikus tünetekről számol be. Mindezen napi fél órás rekreáció nem segít – szögezte le a pszichiáter. Ugyanakkor elmondta azt is, szinte senki nem használta ki azokat a segítő vonalakat, internetes felületeket, amelyeket a pandémia kezdetétől azért biztosítottak az orvosok számára az SE-n, hogy támogatást nyújtsanak a megnövekedett mentális terheléssel való megküzdésben.

A szakember szerint ennek oka az lehetett, hogy a folyamatos terhelés mellett mindenki kevésbé foglalkozik saját mentális egészségével.

Követhetetlen változások, eltérő ajánlások

Gyorsan változó, követhetetlen eljárásrendek nehezítették a háziorvosok munkáját a járvány kezdetén. Erre mutatott rá az a felmérés, amit ugyancsak az első hullámot követően töltött ki 800 alapellátó – mondta Vajer Péter háziorvos, a konferencia szervezője. Ám az irányelvek szinte napi változása, illetve ezek hiánya nemcsak a praxisokban, de a 2020 decemberében, az egészségügyiek immunizálásával kezdődő oltási programban is sok nehézséget okozott. Ezt már Kulcsár Andrea infektológus mondta, aki a Dél-pesti Centrumkórház oltópontjának vezetőjeként a nemzetközi szakirodalmat követve igyekezett segítséget nyújtani a többi oltóponttól a DPC-be beérkező szakmai kérdésekre.

Őskáosz lett volna, ha nem lettek volna katonák a kórházakban, mert eleinte szinte mindenkinek mindegy volt, milyen oltóanyagot kap, csak hozzájusson – emlékezett vissza a tavalyi év tavaszára a főorvos, amikor naponta 1000-1500 vakcinát adtak be az oltópontokon. Bár nagy szükségük lett volna iránymutatásra, szakmai helyett szakmapolitikai eljárásrendek mentén kellett dolgozniuk, ennek nyomán a háziorvosok és az oltópontok eltérően ítélték meg az oltásokat. Hiányzott a szervezettség a képzés és a továbbképzés, ezek segítségével az orvosokon és szakdolgozókon kívül.

Forrás: MT
Forrás: MT

VÉDŐ-beszéd oltás ellen ágálóknak

A páciensek többsége az orvosra bízta a vakcinaválasztást, ám sokak saját elképzeléssel érkeztek az oltópontra vagy a háziorvoshoz – mondta Kulcsár Andrea, ugyanakkor Vajer Péter egy felmérést citálva azt, hogy a közvetlenül az orvostól való tájékozódás súlya hátrébb sorolódott a pandémia során, és különösen a vakcinaválasztásban. Eőry Ajándék szerint az oltóanyagokkal kapcsolatos preferenciák a hit szintjére tevődtek át a páciensek körében, ugyanakkor a megfelelő szakmai irányelvek hiányában sok esetben a magas progresszivitási szintű, speciális ellátást nyújtó intézményekből is a háziorvoshoz küldték a pácienseket, hogy ő döntsön arról, melyik készítménnyel immunizálható a daganatos vagy egyéb krónikus betegeket.

A védőoltásokkal kapcsolatos ellenvetéseket a VÉDŐ kommunikáció (a visszacsatolás, énközlés, didaktikus érvelés, összegzés szavak kezdőbetűiből) eszközével érdemes kezelni – tanácsolta Pilling János, aki szerint fontos a megfelelő kommunikáció akkor is, amikor a vakcinák mellékhatásaitól való félelem tartja távol a pácienst az oltástól. Megjegyezte azt is, az elmúlt két évben nagy szükség lett volna egy központi tájékoztató oldalra, ahol hiteles szakmai információkat érhetne el a lakosság.

Tovább apasztotta a praxisok számát a Covid

Tíz-tizenöt százalékkal több esetben fordultak háziorvoshoz a betegek a koronavírus-járvány alatt, ugyanakkor a betöltetlen praxisok számában ugrásszerű növekedést tapasztaltak 2020-ban az előző évekhez viszonyítva, amiben a Covid okozta túlterhelésnek is szerepe lehetett – vélekedett Vajer Péter, a konferencia másik kerekasztal beszélgetése során, amelyben a praxisközösségek helyzetéről és jövőjéről beszélgettek a szakértők.

A tartósan betöltetlen körzetek helyzetét javíthatná, ha praxisközösségekhez csatlakozhatnának – vélekedett Szabó János, az Egészségügyi Szakmai Kollégium Háziorvostan Tagozatának elnöke, ám végül a vonatkozó rendelet erre nem adott lehetőséget. – Egyelőre nem tudni még azt sem, melyek azok a dedikált feladatok, amelyeket praxisközösségi szinten kell elvégezni, és melyek maradnak meg az egyes praxisok feladatai között – folytatta az elnök, amihez Vajer Péter azt fűzte hozzá, a már ismertté vált feladatlistán lényegében olyan teendők szerepelnek, amelyek bármely háziorvostól elvárhatóak.

Prevenciós rendelés: finanszírozás híján lazák a keretek

Május elejére készül el a prevenciós rendelés irányelv, amelyhez a népegészségügyi tagozat is készít kiegészítő irányelvet, így ez a tevékenységi terület is megtölthető majd szakmai tartalommal – ígérte Szabó János. Nehézséget okoz, hogy a szakmai irányelvbe csak evidenciák kerülhetnek, ám egyelőre a gyakorlatban kipróbált és bizonyított hatékonyságú eljárások még nem alakultak ki. „De legalább lesz egy mankónk, ami a működést egészében még nem fogja segíteni, de keretet ad neki” – fogalmazott a tagozatvezető. Mindehhez Békássy Szabolcs országos kollegiális vezető háziorvos azt fűzte hozzá, hogy egyelőre laza keretek között hagynák a prevenciós rendelés feladatait, egészen addig, míg a tevékenység teljesítmény alapú finanszírozása meg nem valósul.

Nem látjuk a pénzforrást, márpedig szintet ugrani csak eszköztámogatással lehet, ami gyors eredményeket hozna, és a betegelégedettséget is növelné – vette át a szót Torzsa Péter, az SE Családorvosi Tanszékének vezetője. Vajer Péter pedig arra figyelmeztetet, hogy a praxisközösségi munka a praxisnővérektől is többletmunkát kíván, amire ugyancsak biztosítani kell a finanszírozást.

Az optimális valóban az lenne, ha a praxisközösségek működéséhez szükséges finanszírozás rendszerszintűvé válna, ám egyelőre pályázati formában, a helyreállítási alapból biztosítják majd a többletköltségekre a forrást – mondta az országos kollegiális vezető. Jancsó Zoltán háziorvos, a Debreceni Egyetem adjunktusa szerint azonban ez szakmapolitikai döntés, amiért érdemes a szakmának közösen lobbiznia. Nincs szakember, aki két-három évre szegődik el a praxisközösségbe, a stabil működéshez életpályamodellt, tartós munkahelyet kell biztosítani a szakdolgozóknak is – hívta fel a figyelmet Szabó János, és azt is felvetette, egyelőre tisztázatlan, hogy ki lesz ezeknek a szakembereknek a munkáltatója.

Ügyelet, utánpótlás, választás

A betöltetlen praxisok pótlására, humánerőforrás-krízis enyhítésére, vagy az ügyeleti ellátás stabilizálására hozták létre a praxisközösségi rendszert? – vetődött fel a kérdés, melynek kapcsán a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő adataira hivatkozva Vajer Péter azt fejtegette, a háziorvosok fele immár 65 év feletti, utánpótlás továbbra sincs, az üres praxisok pedig már nemcsak a hátrányos helyzetű, vagy az aprófalvas régiók problémája: Pest megye és Budapest is érintett. Mindössze tíz hónap alatt, 2021. október végére az üres praxisok számának növekedése meghaladta az előző évi teljes növekedést – sorolta. Mindeközben évről évre csökken a háziorvostan szakvizsgát szerzők száma, ezzel arányosan pedig a praxisok terhelése növekedett.

Védőnői és szakdolgozói területen is hasonló a kép – csatlakozott Szabó János, aki szerint fel kell térképezni, kik azok az egyéb szereplők, akiket az alapellátásba be kell vonni. Orvosi feladatokat kell delegálni a szakdolgozói szintre, ehhez képzést, új licence-eket kell nekik biztosítani.

Pozitív változásokat tapasztalt viszont Torzsa Péter, aki szerint a hallgatók számára fontos tényezővé vált a szakmaválasztásban, hogy a háziorvosi fizetések már nem maradnak el a kórházi bérektől. Növelné viszont a hatodévesek egy hetes praxisgyakorlati idejét, és negyedévtől ösztöndíjat is biztosítana a háziorvosi pályát választó medikusoknak.

Számos betöltetlen körzet hátterében a nem optimális üzemméret áll, ezt felül kell vizsgálni, ám a korfa okozta problémákra ez sem ad választ – vette át a szót Békássy Szabolcs, aki lehetőséget lát viszont az ellátásszervezésben, amiben a járási alapellátási központoknak nagy szerepe lehetne, erősítve az együttműködést és a terhek elosztását a számos, az alapellátásban szerepet vállaló szolgáltató között.

Jelenleg ügyeleti ellátási kötelezettség nem terheli a szoros együttműködést vállaló praxisközösségeket – szögezte le Békássy Szabolcs, ugyanakkor megjegyezte, hogy jelenleg önkormányzati érdekek, és nem méretgazdaságossági szempontok mentén szerveződik az ügyeleti ellátás. Jancsó Zoltán szerint a Hajdú-Bihar megyében zajló ügyeleti pilot rámutat arra, hogy túl lehet lépni a most domináló érdekeken, mentőtisztek, sürgősségi kiemelt kompetenciájú ápolók bevonásával pedig kevesebb orvossal is el lehet látni egy-egy megye ügyeleti rendszerét.

A területi kollegiális vezetők választására a járási szintű alapellátási struktúra kialakítása után lát lehetőséget Békássy Szabolcs, szerinte ugyanis feladatkörük így alakítható harmonikusan a megújuló rendszerben. (A területi kollegiális vezetők választását többször elhalasztották, legutóbb 2020. január 1-jéig kellett volna kinevezni a kollégáktól mandátumot szerzett vezetőket. Bár az Országos Kórházi Főigazgatóság elődje, az Állami Egészségügyi Ellátó Központ tavalyelőtt közzétette a területek felosztását, a választások kiírásáról sem akkor, sem azóta semmilyen információt nem közöltek.)

Tarcza Orsolya
a szerző cikkei

(forrás: MedicalOnline)
hirdetés
hirdetés

Könyveink