hirdetés
2018. november. 19., hétfő - Erzsébet.
hirdetés

NNSR 2017: itt az ideje befejezni a számháborút

A korábbi évek eredményeit is figyelembe véve a 2017-es Nemzeti Nosocomialis Surveillance Rendszer (NNSR) adatai lassú, de folyamatosan romló nosocomiális járványügyi helyzetet mutatnak.

hirdetés

Míg a korábbi években szükség volt némi presszióra a sajtó részéről, hogy közzétegyék a Nemzeti Nosocomialis Surveillance Rendszer (NNSR) eredményeit, idén október 4-én felkerült az illetékes hatóság honlapjára. Mindezt a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) vezetője, Kovács Attila jelentette be egy korábbi konferencián.

A kötelező a kórházi járványjelentő alrendszerébe tavalyi 51 fekvőbeteg ellátó intézmény 106 nosocomiális járványt jelentett, szemben a 2016-ban 54 szolgáltató által detektált 125-tel. Míg egy évvel korábban a jelentett járványok 25 százaléka volt specifikus, 2017-ben ezek aránya 28 százalék volt. A 30 specifikus járvány során 140 megbetegedést regisztráltak, és összesen 17 halálesetet jelentettek az intézmények, míg 2016-ban 25-en hunytak el ugyanebben a csoportban. Harminc százalékkal csökkent 2016-hoz képest a nem specifikus enterális (első sorban virális) járványok jelentése.

Az enterális infekciókból kialakuló járványok bejelentésének  ilyen nagymérvű csökkenése  hátterében inkább az állhat hogy ezeket a járványokat a kórházak nem jelentik be vélekedik dr. Böröcz Karolina epidemiológus. A nem specifikus nosocomiális járványok 75 százaléka enterális járvány volt, ezek legtöbbjét calicivírus okozta, azonban az esetek 22,3 százalékánál nem sikerült azonosítani a kórokozót. Az NNSR jelentés megjegyzi egyébként, hogy az ismeretlen eredetű enterális járványok száma emelkedett az előző évhez képest.

Növekedés volt tapasztalható a nem specifikus légúti járványok tekintetében. Míg 2016-ban hat, tavaly 17 esetben jelentettek erről a kórházak, ezek közül hat esetben influenzavírus okozta a fertőzést. A nem specifikus légúti járványok 251 beteget érintettek, közülük hárman haltak meg. Az influenzajárványok viszonylag magas száma arra utalhat, hogy meglehetősen kiterjedt lehetett a 2017/2018 szezonális influenzajárvány hazánkban illetve arra is, hogy javítandó az átoltottság.

Ami a specifikus járványok kórokozóit illeti, a szakember szerint aggasztó, hogy közöttük évről évre magasabb arányban szerepelnek a Gram-negatív multirezisztens kórokozók. Például a multirezisztens Acinetobacter baumanii (MACI) hét esetben okozott járványt, emiatt 12 beteg meg is halt. Négyen egy Pantoea agglomerans okozta járványban hunytak el, míg a methicillin-rezisztens Staphylococcus aureus (MRSA) okozta járvány során egy ápolt exitált.

Fotó: MedicalOnline Archív
Fotó: MedicalOnline Archív

Az NNSR járványjelentő alrendszere alapján nem értékelhető a járványügyi helyzet, erre az NNSR egyedi fertőzéseket jelentő alrendszerei szolgálnak.

Az multirezisztens kórokozók (MRK)  incidenciája és incidencia sűrűsége évről évre 1-2 százalékkal növekszik, majdnem valamennyi multodrog-rezisztens kórokozó esetében. Az MRK-k által okozott nosocomialis fertőzések incidenciája 2014-ben 19,4, 2015-ben 20,6, 2016-ban 23,4 százalék volt, az incidencia-sűrűség 2014-16 között mintegy 5 százalékkal emelkedett. 2017-ben 89 fekvőbeteg-ellátó jelentett MRK fertőzést, az átlagos fertőzési esetszám 53,6 volt.

Az MRK fertőzések incidenciája 2013 óta folyamatosan növekszik, ez 2017-ben is így volt (VRE), a multidrog-rezisztens Klebsiella spp-t (MKLE) és a MR Escherichia coli-t. Az MRK fertőzések között gyakoriság szerint a harmadik helyen szerepelnek a véráramfertőzések (VÁF), amelyek a legsúlyosabb nosocomiális fertőzések.

A VÁF modulba jelentett fertőzési gyakoriság 2014 óta folyamatosan növekszik, míg 2016-ban az incidencia (10000) kibocsájtott betegekre vetítve 17,3 addig 2017-ben 18,2. Míg az ápolási napokra vonatkozó incidencia sűrűség 2016-ban 21,30 addig 2017-ben 22,1 – közel azonos esetszám mellett.

A Clostridium difficile okozta fertőzések (CDI) moduljának 2017-s eredményei szerint a CDI incidenciája (mind az ápolási napok mind a kibocsájtott betegekre vonatkozóan) növekedett. Az NNSR-be 2016-ban 4966, egészségügyi ellátással összefüggő CDI-t jelentettek, a 2017-es jelentésben pedig 6079 beteg összesen 6335 CDI-esete szerepel, ezek közül 5404 egészségügyi ellátással összefüggő új eset volt. A 3-4 % os növekedés jelentősnek mondható.

A kötelező modulokba jelentett sporadikus fertőzések rizikótényezői 2017-ben is hasonlóak az előző évekéhez, így az eszközhasználat, vagy a CDI esetében a megelőző antibiotikum-terápia.

A 2017-s NNSR jelentés adatai alapján megállapítható, hogy a kórházi járványügyi helyzet kedvezőtlenebb az előző évinél, a 2013 óta lassan folyamatosan romló kórházi járványügyi helyzet tárul elénk – összegzi a MedicalOnline-nak Böröcz Karolina. A folyamatosan romló járványügyi helyzet hátterében számos tényező állhat, így például az elégtelen laborkapacitás (ki nem mutatott kórokozók járványok esetén), az antibiotikumok nem megfelelő alkalmazása (országos antibiotikum stewarship hiánya), a nővér-, IC-nővér, epidemiológus, infektológus és patológus hiány, és nem utolsó sorban a források szűkössége. A progresszív, október 1-jével életbe lépett új IC rendelet kórházi fertőzéseket csökkentő hatása hosszabb távon, csak a strukturális és financiális problémák felszámolását követően várhatóak.

Az intézmények – ahogyan ez immár évről évre elmondható – ismét kevesebb járványt jelentettek, mint egy évvel korábban. Bár a jelentési fegyelem viszonylag jó, ám közel sem fedi le a teljes ellátói spektrumot. Míg például 2012-ben 79 kórház jelentett az NNSR-be, tavaly – ahogyan 2016-ban is – 92 szolgáltató küldött adatokat, igaz, közel 170 intézményben látnak el betegeket. A jelentés bár kötelező, elmulasztásának egyelőre nincs következménye.

A XXI. század egyre növekvő problémáját, a kórházi fertőzéseket, köztük az MRK-k által okozott, egészségügyi ellátással összefüggő infekciókat múlt századi attitűddel igyekszik megfékezni a kormányzat. Ezt már dr. Hegedűs Zsolt ortopédsebész, a Rezidensek és Szakorvosok Szakszervezetének alelnöke mondja, emlékeztetve, hogy az évek óta folyamatosan romló statisztikai mutatók és a közvélemény nyomására miniszteri rendelet is született az NI-k visszaszorítására, ám annak gyakorlati kivitelezhetősége a sebész szerint sok szempontból kérdéses.

Ugyan pozitívumként értékelhető, hogy Semmelweis születésének 200. évfordulóján immár jogszabály írja elő, hogy minden betegellátási ponton elérhetővé kell tenni az alkoholos kézfertőtlenítőket, ahogyan azt is, hogy a kórházak a jövőben várhatóan külön keret kapnak az IC tevékenységük finanszírozására, viszont a számháborút abba kellene hagyni. Az NNSR jelentések egyértelműen folyamatos romlást mutatnak, ami nem csoda, hiszen mindezidáig a gyakorlatban nem történt átfogó, komplex intézkedés a kórházi fertőzések visszaszorítására.

Mindaddig nem várható áttörés a kérdésben, amíg a kormányzat nem képes őszintén szembenézni a problémával, felvállalva a transzparenciát. Engedni kellene önállóan dolgozni a szakértőket, akiknek közérthetően és rendszeresen be kellene számolniuk eredményeikről a parlamentnek, a lakosságnak és az egészségügyi dolgozóknak – vélekedik Hegedűs Zsolt, aki szerint a romló trendek kormányzati felügyelet vagy miniszteri biztos után kiáltanak, akinek pénzt, paripát, fegyvert kellene biztosítani ahhoz, hogy tényleges áttörés és szemléletváltozás történjen a legfontosabb betegbiztonsági kérdésben.

A ReSzaSz alelnökével szemben egyébként Kásler Miklós emberi erőforrás miniszter az IC-rendelettől már néhány héten belül javulást remél.

Tarcza Orsolya
a szerző cikkei

(forrás: MedicalOnline)
hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés
hirdetés