hirdetés
2020. január. 27., hétfő - Angelika.
hirdetés

Az Állami Számvevőszék véleménye a jövő évi számokról

Nagyító alatt a költségvetés

Az Állami Számvevőszék szakértői jelentésében azt javasolja Réthelyi Miklósnak, hogy határozza meg az egészségügyi ellátórendszer koncepcióját és alakítsa ki az egészségügyi finanszírozás stabil, kiszámítható, objektív rendszerét.

hirdetés

Az Állami Számvevőszék – törvényi kötelezettségének megfelelően – elkészítette a Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetési törvényjavaslatáról szóló véleményét. Az alábbiakban a társadalombiztosításról, az E-Alapról és a Nyugdíjbiztosítási Alapról szóló megállapításokból olvashat részleteket.

A társadalombiztosítás pénzügyi alapjait a 2011-ben is két alap, a Nyugdíjbiztosítási Alap (Ny. Alap), és az Egészségbiztosítási Alap (E. Alap) alkotja.

A Nyugdíjbiztosítási Alap

Az Alapnál több mint 44 milliárd (44 612,6 M ) forintos pozitív irányú változás történt a bevételi és a kiadási előirányzatokat illetően. Az eltérést indokolja, hogy a megváltozott makro paraméterek alapján a 2011. január 1-jei nyugdíjemelés tervezett mértéke 3,4 százalékról 3,8 százalékra növekedett, valamint figyelembe vették egy esetleges nyugdíjba vonulásra vonatkozó szabály változását. A kiadási oldal növekedése – a null-szaldós tervezési követelmény miatt – a bevételi oldalt is növelte, ugyanakkor az egyenleg kockázata függ a magán- nyugdíjpénztári tagok állami rendszerbe történő visszalépésének megvalósulásától is – figyelmeztet az Állami Számvevőszék.

„Az Ny. Alap 2010. évre várhatóan közel 700 milliárd (6937,7 M) forintos deficittel zár. Az egyenleg megvalósulásának kockázata alacsony. Teljesülési kockázat csak a bevételi oldalon merül fel. Az Ny. Alap 2010. évi bevételeinek várható értékét (2 915 886,0 M Ft) az ellenőrzés – a meglévő kockázat figyelembe vételével – megalapozottnak ítélte. A bevételi oldal kockázata az APEH-tól érkező járulékbevételek (az év utolsó hónapjaiban kiáramló keresettömeg várttól eltérő) alakulásában rejlik. További kockázatot jelenthetnek a magánnyugdíj pénztári befizetések átalakításával összefüggő tervezett jogszabályváltozások. A 2010. évi várható nyugdíjkiadások háttérszámításai megalapozottak.”

Az Egészségbiztosítási Alap

„Az E-Alap várható hiánya a 2010. évben meghaladja a 92 milliárd forintot (92 167,9 M), amely 38,8 százalékkal (25 759,6 M Ft-tal) meghaladja a költségvetésben tervezettet. Az E-Alap tervezett hiánya 2011-ben 98 milliárd (98 156,3 M) forint, ami lényegében megegyezik az idei várható deficittel. A 2010. évhez viszonyítva a 2011. évben sem a bevételi sem a kiadási oldalon nincs olyan hatályos jogszabályi változás, amely miatt a 2011. évre tervezett hiány jelentősen eltérhet a 2010. évitől. Az Egészségbiztosítási Alap bevételi főösszege 1,2 százalékkal, kiadási főösszege 1,5 százalékkal növekszik a 2010. évi várható teljesítéshez képest.”

Az E-Alap 2009. óta tartósan és jelentős mértékben nincs egyensúlyban – figyelmeztet az ÁSZ. „A bevételek nem fedezik a kiadásokat, a kormányzati szándék alapján azonban látható, hogy rövidtávon nem várható az egészségügyi járulék mértékének emelése, így a bevételi oldalon a központi költségvetés biztosíthatja – a törvényi szabályozásnak megfelelően – az E-Alap egyensúlyát.”

Tervezett bevételek

A legjelentősebb bevételi tétel ennek megfelelően a központi költségvetésből átadott pénz, amelynek összege több mint 630 milliárd forint (636 970,0 M). Ez 2010-hez képest 4,1 százalékkal több, mert az idei évtől 9300 Ft/fő összegre emelt hozzájárulás jövőre teljesül először 12 hónapon át. Az egészségbiztosítási tevékenységgel kapcsolatos a legjelentősebb bevételt 43,5 milliárd forinttal a „Gyógyszergyártók és forgalmazók befizetései” teszik ki. Az E-Alap 2011. évre tervezett bevételi főösszegét (1 370 068,7 M Ft), az ÁSZ teljesíthetőnek ítéli.

Tervezett hiány - kockázatok

A beszámoló szerint az E-Alap tervezett hiánya az egyeztetéseken képviselt álláspontok függvényében 90,0-109,0 milliárd forint között változott. „A deficit pontos összege nem volt meghatározható (98,0 Mrd Ft-ban valószínűsíthetjük) a jegyzőkönyv lezárásakor, mert az egyeztetés még zajlott. A tervezett hiány 2011-ben majdnem azonos a 2010. évre várható deficittel. A bevételi és kiadási oldal 2011-ben kismértékben növekszik (2-3 százalék) a 2010. évi várható teljesítéshez képest.”

„A legutóbbi egyeztetés eredményeként kialakított stagnáló gyógyszerkiadási előirányzat betarthatóságát az ellenőrzés kockázatosnak tartja, de ezen kívül a 2010. évhez viszonyítva sem a bevételekben sem a kiadásokban nem történik olyan változás, amely jelentős eltérést vetítene előre a 2010. évi bázison megtervezett előirányzatok teljesítését illetően. A hiány várhatóan 2011-ben – a gyógyszerkassza tarthatóságának függvényében – az előre jelzettnek megfelelően alakul.”

"Az egészségbiztosítási munkáltatói és biztosítotti járulékbevételek és az egészségügyi szolgáltatási járulék 2010. évi várható teljesítését az ellenőrzés kockázatosnak tartja, mivel ezen járulék befizetések – az adóegyszerűsítés miatt – összevontan, egy adónemen szerepelnek, az APEH rendszerében és a teljesítések előirányzat szintű bontása csak közvetett úton áll elő. (Az alapkezelő is az együttes összeget tervezi, és ezt követően bontja meg azokat). A pénzforgalmi felosztás a járulék befizetésekhez tartozó mindenkori bevallott kötelezettségek arányában kerül szétbontásra az Alapnál, amely év közben nem a reális folyamatokat tükrözi."

Kiadások

A gyógyító-megelőző ellátás, a gyógyszertámogatás, a gyógyászati segédeszközök támogatása, gyógyfürdő és egyéb gyógyászati ellátás számait reálisnak és megalapozottnak ítélte a Számvevőszék.

A gyógyító-megelőző ellátások kiadására a költségvetési törvényjavaslatban 770 milliárd forint (770 120,0 M) kiadás szerepel, amely 36 milliárddal több az NGM keretszámánál. E mellett a kiadás mellett az egészségügyi feladatellátásban a finanszírozásból eredően a megelőző két évhez viszonyítva kevesebb feszültségpontra számíthatunk – véli az ÁSZ. A költségvetési törvényjavaslat szerint három hónapról két hónapra rövidül a teljesítmények elszámolása azoknál az ellátásoknál (fogászati ellátás, otthoni szakápolás, otthoni hospice, laboratóriumi ellátás), ahol a 2010-ben nem történt meg a váltás. „A módosítás miatt a fent említett jogcímeken a 2011. évben +1 havi kiadást kellett biztosítani.”

Bírálat – gondok lehetnek

Nem látható még az ellátó intézményrendszer rendszerszintű újragondolására vonatkozó koncepció és részletei.” – írja a jelentés. „A gyógyszertámogatás kiadásaira fordítható előirányzat a költségvetési törvényjavaslat szerint több mint 340 milliárd forint (343 544,2 M). Az eredetileg tervezett 358 544,2 M Ft előirányzat biztosítaná, hogy az idei várható teljesítés szintjén maradjon a kiadás. A megelőző években a gyógyszertámogatások összege mérsékelt növekedésnek indult, ezért a szintentartáshoz is megszorító intézkedésre van szükség. Az idei teljesítéshez viszonyítva érvényesítendő csökkentés igen komoly, érezhető beavatkozást igényel. Amennyiben a tervezett előirányzatot túllépik, életbe lép a gyártók jogszabályban rögzített sávos befizetési kötelezettsége.”

„Az alapkezelő működési költsége (19 575,2 M Ft)az Alap kiadási főösszegének 1,3%-a, amely alacsonyabb a 2010. évi előirányzatnál (20 951,6 M Ft). Az alapkezelő szöveges indoklásában felhívta a figyelmet arra, hogy a működtetési-üzemeltetési, valamint az informatikai fejlesztési kiadások csökkentése, valamint az 5%-os létszámcsökkentés együttesen feladatellátási zavarokat okozhat az egészségbiztosítási ágazatban, és veszélyezteti az ellenőrzés vonatkozásában eddig elért eredményeket. Az informatikai fejlesztések fedezetének megvonása (657,5 M Ft) az államháztartás egyik legnagyobb informatikai rendszerét, illetve adatbázisát kezelő OEP-nél súlyos következményekkel járhat. Az informatikai rendszerek fejlesztésére rendelkezésre álló források alacsony voltát mind az ÁSZ, mind a könyvvizsgálat évek óta kifogásolja. A 2011. évi költségvetési törvényjavaslatban az E-Alap költségvetésében – a Tájékoztató útmutatásának megfelelően – a kormányhivatalokba történő integrálódás költségeit nem vették figyelembe.”

Az Állami Számvevőszék javaslata a nemzeti erőforrás miniszternek

Határozza meg az egészségügyi ellátó rendszer koncepcióját, ezzel összefüggésben vizsgálja felül az egészségügyi intézményrendszert és alakítsa ki a hatékony forrásfelhasználás érdekében az egészségügyi finanszírozás stabil, kiszámítható és objektív rendszerét.

Az Állami Számvevőszék teljes, 229 oldalas jelentését itt olvashatja!

(forrás: MedicalOnline)
hirdetés

Kapcsolódó fájlok

Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés
hirdetés

Könyveink