Miért éppen egereken vizsgálják a tudósok az emberi betegségeket?
Nehéz elképzelni, hogy egy ilyen, az emberre kicsit sem hasonlító állat hogyan segíthet ennyit az emberi szervezetre szabott gyógymódok kifejlesztésében – írja a Telex.
Pedig kutatók nem hiába használják ideális kísérleti állatként az egereket szinte minden biológiai területen. Az egereken végzett kutatások lehetővé teszik, hogy a tudósok élő szervezetben vizsgálják a betegségek működését – ráadásul egy olyan élőlényben, ami sok szempontból jól modellezi az emberi szervezetet. Ez az alapja az új gyógyszerek, terápiák és beavatkozások fejlesztésének és tesztelésének.
A legkorábbi feljegyzések állatkísérletekről 2400 évvel ezelőttről származnak: az ókori görögök egereken dokumentáltak különféle sebészeti eljárásokat és a gyógyszereket. Kevés állatot vizsgáltak olyan részletesen, mint az egereket. A modern orvostudományban aztán a kutatók hamar felismerték, hogy az egerek – bármilyen meglepő is ez – biológiai és genetikai szempontból elég sokban hasonlítanak az emberekhez, ezért alkalmasak arra, hogy különféle betegségeket vizsgáljanak rajtuk keresztül.
Idővel a tudósok egérmodelleket kezdtek létrehozni, amiket célzottan tenyésztettek ki, hogy bizonyos, a kutatásokhoz hasznos tulajdonságokat hordozzanak. Az állat fehérjekódoló génjei egyébként 95 százalékban megegyeznek az emberével, a kutatók így azonosítani tudják azokat a tüneteket és DNS-változásokat, amik orvosilag is jelentősek lehetnek. Az egerekkel ma már emberi genetikai betegségeket is képesek szimulálni.
A genetikai hasonlóságok mellett az egerek szervi rendszerei is hasonlóak a miénkhez. Egy 2016-os kutatás szerint a szervrendszereik mind alakban, mind felépítésben és működésben is hasonlítanak az emberéhez. Nekik is van szívük, tüdejük, agyuk és veséjük, illetve emésztő-, keringési-, szaporító- és idegrendszerük is hasonlóan működik. Az egér kifejlődése pedig átvezethető az emberi fejlődésre is.
Az egérmodellek nagy előnye még, hogy az állatok kicsik, rövid életűek, jól tűrik a laboratóriumi körülményeket és gyorsan szaporodnak. Egy-egy alom sok utódot jelent, a vemhességi idejük pedig mindössze három hét, így mindig elegendő számú egér áll rendelkezésre a kutatásokhoz, ami különösen fontos az öregedésvizsgálatban, vagy az új, gyorsan terjedő betegségek elleni vakcinák fejlesztésekor. Ráadásul ezek az állatok kevés helyet is igényelnek más állatmodellekhez képest. Mindez és a rugalmas, igénytelen táplálkozásuk is hozzájárulnak ahhoz, hogy ideális alanyai legyenek a kutatásnak.
(...).
Bár az egerek és a patkányok nagyon hasonló állatoknak tűnhetnek, és utóbbiakat is gyakran használják orvostudományi kutatásokban, fontos különbségek vannak közöttük abból a szempontból, hogy melyik kutatásokhoz melyik az alkalmasabb. Az állatok viselkedése eltérő mind kognitív, mind szociális szempontból, másként reagálnak a stresszre, az emberi érintésre, és bizonyos gyógyszerekre és vegyületekre. A patkányok alapvetően intelligensebbek az egereknél, emiatt jobban használhatók például az olyan komplex állapotok vizsgálatánál, mint a függőség, vagy a viselkedésalapú betegségek.
Fontos azt is hangsúlyozni, hogy az egeres (és a patkányos) kutatásoknak vannak korlátaik: az egérmodellek nem mindig tükrözik pontosan az emberi betegségek összetettségét, ezért az eredményeket további klinikai vizsgálatokban is ellenőrizni kell. Az állatkísérlet még az egerek esetében is mindig csak az első lépés, és emberes kísérletekre is szükség van, mielőtt bármit széles körben emberi szervezeten alkalmaznának – írja a Telex.
