Készüljünk fel előre az utazással járó stresszhelyzetekre

Előfordulhat, hogy az utazások nemcsak az élményekről, hanem a váratlan bosszúságokról is szólnak. Késik a repülő, órákat kell várni egy zsúfolt reptéren, vagy határátkelőn, esetleg megáll a metró vagy a lift és nem indul tovább. Ezek a hétköznapi, mégis váratlan szituációk gyakran próbára teszik a türelmünket. Purebl György, a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének igazgatója szerint a feszültség ilyenkor természetes, de van rá mód, hogy felvértezzük magunkat ellene.

Akár heves szívdobogással, mellkasi szorítással, izzadással, szédüléssel is járhat egy hirtelen kialakuló, nem várt stresszhelyzet. Az emberek olyankor gyakran válnak idegessé amikor borul a megszokott programjuk, vagy úgy érzik, akadályoztatva vannak valamiben, főként, ha a szabad mozgásuknak szab gátat egy váratlan helyzet. Tipikusan ilyenek a hosszú várakozással járó szituációk, ahol nincs lehetőség a gyors továbblépésre, minimális a mozgástér, ezért a feszültség egyre növekszik. Ezekre az esetekre érdemes előre felkészülni, hiszen nem az a kérdés, hogy történnek-e ilyenek, hanem az, hogy mikor, és ezeket hogyan tudjuk nyugodtan kezelni.

A stresszkezelésnek többféle eszköze is létezik – mondja Purebl György. Az igazgató hozzáteszi: vannak észrevétlenül is alkalmazható technikák, melyek segítségével oldható a feszültég, és ezáltal a fókusz is máshová kerül. A legismertebb módszer a mindfulness, azaz a tudatos jelenlét gyakorlása, amelyben az adott pillanatra koncentrálunk. Csukjuk be a szemünket, lélegezzünk mélyeket, fogadjuk el a pillanatnyi helyzetünket, hiszen a liftből, a repülőgépből, vagy metróból, ami nem indul el, úgysem tudunk kiszállni, így a legegyszerűbb, ha megpróbálunk türelmesek lenni. Ilyenkor érdemes újraértékelni a szituációt, amelybe kerültünk. Ha már úgyis várakoznunk kell, használjuk ki az időt, bonyolítsunk le egy telefonhívást, válaszoljunk az e-mailekre, olvassuk tovább a könyvünket, vagy oldjunk meg egy régen halogatott feladatot, amit ott helyben is meg tudunk csinálni.

A klausztrofóbiával küzdők helyzete összetettebb. Itt már nemcsak frusztrációról, hanem irracionális félelemről, pánikreakciókról is szó lehet. Az ilyen esetekben terápiás segítségre van szükség, melyek során a fóbiák kezelésekor a beteg fokozatosan szembesül a félelmetes helyzetekkel – akár virtuális valóság segítségével is – emeli ki a szakember.

A relaxáció is hatékony segítség lehet.

Egyszerű technikákat is érdemes kipróbálni, például a légzésszabályozást másodpercmutatós óra vagy telefon segítségével: belégzés során lassan elszámolunk háromig, majd kilégzés során is háromig, majd egy másodperc szünet – mindezt meghatározott ütemre, másodpercenként – javasolja Purebl György. Ezzel szabályozni tudjuk a légzésünket, és ezen keresztül idegrendszerünk aktiváltsági szintjét, magunkra figyelünk, az érzéseinkre, gondolatainkra és néhány perc alatt érezhetően csökken a feszültség, nyugtató a hatás – teszi hozzá. Ezeken kívül hallgassunk relaxációs hanganyagokat, zenéket, meditációs podcasteket. Emellett a test ellazítása is hatékony módszer lehet, amit ülve is végezhetünk. Feszítsük meg majd lazítsuk el a talpat, combokat, karokat. Az izomfeszültség tudatos elengedése ugyanis fizikai megkönnyebbülést eredményez. A Semmelweis Egyetem Klinikai Pszichológiai Tanszékének szakemberei mindenki számára elérhető  Mindfulness, a Magatartástudományi Intézet pedig rövid relaxációs hanganyagokkal nyújt gyakorlati segítséget.

A kisgyerekes szülők számára a helyzet különösen nagy kihívást jelenthet. Ilyenkor nem csak önmagunkat, hanem gyermekünket is le kell nyugtatni, azonban tudatos felkészüléssel ez a helyzet is könnyebb lehet. Ha tudjuk, hogy esetleg várakozni kell, készüljünk játékokkal, közös feladatokkal, és próbáljunk meg minőségi időt tölteni a gyermekünkkel. Ez nemcsak eltereli a figyelmet a várakozásról, de örömteli élményt is adhat – javasolja a szakember.

Purebl György szerint a legfontosabb az, hogy legyen technikánk ezekre a helyzetekre. Ismerjük fel időben a korai jeleket – például a testi feszültséget, vagy a negatív gondolatokat – és ne akkor kezdjük a nyugtató technikák megismerését, amikor már túl késő.