hirdetés
2021. december. 07., kedd - Ambrus.
hirdetés

Káslernél kezdeményez egyeztetéseket az orvosi kamara

Bár az új jogállási törvény hibáit némileg korrigálták a kormányrendeletek, ám még számos problémát kell rendezni, írja az orvosi kamara a miniszternek.

A Magyar Orvosi Kamara (MOK) elnöksége levélben foglalta össze a jogviszonytörvénnyel kapcsolatos fő problémákat, egyben javaslatot tett azok megoldására, melyekről tárgyalást kezdeményez az emberi erőforrások miniszterével, és munkacsoportok felállítását kéri tőle.

Ügyelet

Az ügyelet finanszírozása ma egyszerre áttekinthetetlen, a kollegák számára érthetetlen, helyi értelmezésekre okot adó, valamint igazságtalan és nem motiváló, azaz nem garantálja az ügyelet ellátás folyamatos biztosíthatóságát – írják. A rendszer bonyolultsága és átláthatatlansága miatt a rendes munkaidő terhére elrendelt órák elszámolása, illetve az ügyelet utáni pihenőidő elszámolása nem egységes a különböző intézményekben, és általános felháborodást kelt a 70 százalékos óradíj. Megemlítik azt is, hogy jelentős elszívó hatása van az alapellátási ügyeleteknek, egyes helyeken szinte piaci óradíjakkal, változó terheléssel. Hasonló elszívó hatása lesz a magánkórházakban teljesíthető, nem megterhelő, de jól fizetett ügyeleteknek.

Szerintük egyszerűbb, átlátható, intézményi szinten egységesen alkalmazott, a kollegák számára tervezhető bevételt teremtő ügyeleti díjazásra van szükség. Az ügyeletben töltött idő egyetlen szakaszának a díjazása sem lehet kevesebb, mint az alapbérből számolt óradíj.

Egységesíteni kell a rendes munkaidő terhére teljesített órák elszámolását és az ügyelet utáni kötelezően kiadandó pihenőidő elszámolásának kérdését. Az ügyelet után kötelezően kiadandó pihenőidő nem csökkentheti a jövedelmet.

Az ügyelet díjazásának alapdíját nem csak a szolgálati időhöz kell kötni, hanem a feladathoz, az ügyeletben betöltött pozícióhoz is. Az így, kategóriaként kialakított díj nem lehet kevesebb, mint a bértábla alapján számolt óradíj 100 százaléka.

Javasolják azt is, hogy az alapdíjat szorzókkal korrigálják, figyelembe véve a munkavégzés időpontját,az ügyelet jellegét, a progresszivitási szintet, és a szakma/szakterület közötti különbségeket.

Szükség van az OKFŐ által engedélyezett munkáltatói döntés lehetőségére, a hiányszakmák kezelésére – hívják fel a figyelmet, és kifejtik, hogy a fentiek alapján kell egy egyszerű mátrix rendszert létrehozni, amely alapján könnyen átlátható és kalkulálható a tényleges ügyeleti díj az EU direktívákkal harmóniában.

Ha a készenlétes ügyeletest behívták, az az ügyelet teljes értékű ügyeletként számítódjon el.

Ügyeletben és műszakban hasonló terhelés mellett ne legyen lényeges elérhető összjövedelem különbség, illetve az intézményvezetést szakmai és ne pénzügyi szempontok vezessék az ellátásszervezésben.

Úgy vélik, alapvetés, hogy az ügyeleti díjak rendezése önmagában a források belső átrendezésével nem oldható meg: ehhez célzott külső forrásnövelésre van szükség. Ennek nagyságrendje ugyanakkor az eddigi többletforráshoz képest elenyésző, a gyógyító-megelőző ellátások kasszának fél  százaláka körüli, de ez a kerekítési hiba nagyságrendjében mozgó összeg érdemben javítaná a mintegy 500 milliárd többletforrás felhasználásának hatékonyságát, társadalmi hatását.

Összeférhetetlenség

Nem jelent meg az a törvényben ígért kormányrendelet, ami a betegeknek a köz- és magánellátásban való kezelését szabályozza. Így most a hatályos törvényszöveg az egyetlen érvényes szabály, amely időkorlát nélküli generális tiltást ad, ami bizonyos betegeket kizár a közellátásból.

Nem történt meg a másodállások engedélyezése. Bár az OKFŐ utasítása szerint a tevékenység folytatható az elbírálásig, de új tevékenység így nem végezhető, így sem a szolgáltató, sem az orvos nem tudja tervezni a beosztását.

A MOK azt javasolja, hogy a magánellátás utáni kezelésre vonatkozó tilalmat szűkítsék a megelőző 3 hónapra, és határozzák meg a felmentés lehetőségét a ritka betegségek esetén.

A másodállások kapcsán úgy vélik, az OKFŐ-nek rövid határidőt kell vállalnia az engedélyek elbírálására, ellenkező esetben a 2021. március előtt keletkezett másodállások folytatását és a személyes közreműködés lehetőségét 2022. június 01-ig kell törvényben engedélyezni.

Szabadság

Az új törvény a nem szabályozott kérdéseket a Munka Törvénykönyvéhez utalja. Így a jelenlegi szabályozás a Kjt.-hez képest több ponton hátrányosan érinti az orvosok szabadságát.Ezért a MOK azt kéri, hogy a szabadságok tekintetében állítsák vissza a 2021. előtt szabályokat.

Jubileumi jutalmak

Miután a Kjt. besorolás és az Eszjtv. szerinti besorolás egyes esetekben (akár a kedvezőbb szabályok, akár munkáltatói adminisztratív okok miatt) eltérhet, előfordul olyan eset, hogy a dolgozó nem kapja meg a jubileumi jutalmat, mert az új besorolással átugorja ennek időpontját. A MOK véleménye szerint amennyiben a besorolás miatt valaki átugorja a jubileumi jutalom időpontját, visszamenőleg meg kell kapnia azt.

Lejáró működési engedélyek érvényességének meghosszabbítása

A Covid pandémia miatt ismételten elrendelt, második éve tartó, elhúzódó veszélyhelyzet nem tette lehetővé a továbbképzési kötelezettségek időarányos teljesítését. A veszélyhelyzet általános szabályai miatti 90 napos türelmi idő, a kötelező szintentartó tanfolyamok online elérhetősége, a szabadon választható online tanfolyamokon szerezhető pontok számának felemelése érdemi segítség ennek a problémának a kezelésben, de az elhúzódó veszélyhelyzet, a kollégák kimerülése, valamit az egészségügy újraindítása miatt várható többletfeladatok sokaknál nem teszik reálissá a továbbképzési pontok hivatalos határidőig történő teljesítését – jelzik a levélben.

Mindemellett problémát okoznak az olyan szabályok is, mint a választható tanfolyamok által szerezhető pontok 100 pontban való éves maximálása, hiszen így maximális erőfeszítés, és a második félévtől újra elérhető képzések esetén sem lehet behozni az elmaradást az év végéig.

Ezért a kamara kéri, hogy a Covid időszakra előírt pontszerzési kötelezettséget vizsgálják felül, és a teljesítési határidőt hosszabbítsák meg 2022. december 31-ig. Indítványozzák az évenkénti 100 pontos elméleti pontok limitjének a feloldását 2022. december 31-ig.

Alapellátás

Továbbra sem tartják elfogadhatónak, hogy a praxisközösségben a fogorvos arány 5:1-ben van meghatározva. Ez minden szakmai indok nélkül fogorvosok tömegét zárja el a minőségibb ellátás és magasabb jövedelem elől – fogalmaznak a levélben.

A praxisközösséggel kapcsolatos rövidtávú kérdések kezelése mellett számos, egymondatos javaslattal nem leírható problémát kell megoldani, mint például a szakorvosi feladatok integrálhatósága az alapellátásba, ennek az elszámolási finanszírozási, eredmény-mérési feltételei, az “emelt szintű praxis” kérdése, az orvosok-szakorvosok által létrehozott csoportpraxis kérdése, amely a fogászatban is lehetséges.

A felvetett problémák tisztására és megoldása érdekében a kamara arra kéri Kásler Miklóst, az emberi erőforrások miniszterét, hogy az egyes problémakörök megoldásában illetékes háttérintézmények és szakmai szervezetek, valamint a Magyar Orvosi Kamara bevonásával állítson fel munkacsoportokat, amelyek közösen kidolgozzák a szükséges intézkedések részleteit.

A Magyar Orvosi Kamara elnökségének levele teljes terjedelmében a mok.hu-n olvasható.

hirdetés

Könyveink