hirdetés
2024. április. 23., kedd - Béla.

Húsz év pilot után idén elindul a vastagbélszűrés

Tégely, tasak és boríték már van, három pilot és másfél évtized várakozás után év végén tényleg elindul az országos vastagbélrák szűrés.

Nemzetközi összehasonlításban is magas a korai halálozás – ismerte el az Emberi Erőforrások Minisztériumának első embere, hozzátéve: ha azt szeretnénk, hogy többen legyünk, ahhoz nem csak a születések számának emelkedése, hanem az idő előtti halálozások csökkentése is szükséges. Az elmúlt években nálunk is nőtt az egészségben eltöltött életévek száma – 2014-ben 60,8 év –, ezzel közelítve az uniós 61,8 éves átlagot. A magyar adat azonban a nőkre vonatkozik, miközben a férfiak egészségben eltöltött életéveinek száma átlagosan 56 év. Igaz, derült ki Balog Zoltán szavaiból egy kedden megtartott sajtótájékoztatón, ez utóbbi jelentős emelkedés a 2005-ös 52,2 évhez képest. Mivel az eddig működő két, országos népegészségügyi szűrőprogram – 2001-től mammográfia, 2003-tól méhnyakrák – nem fedi le a főbb halálozási okot, ezért harmadikként idén megkezdődik a rendszerszintű vastagbélrák szűrés.

Topon a vastagbélrák

Évente közel 10 ezer embernél diagnosztizálnak vastagbélrákot, s e betegek fele meghal. A cél ez utóbbi adat 10 százalékos csökkentése, vagyis évente közel 500 ember életének megmentése. Ehhez az anyagi hátteret két uniós program – EFOP, VEKOP – biztosítja, összesen 6,57 milliárd forint értékben. Az országos lefedettség megvalósításához jó alapul szolgál az a pilot, amely több megyében zajlott – immár sokadszor – meglehetősen hosszú ideig. De a nemzetközi tapasztalatok is igen kedvezőek, hasonló eljárással Csehországban egyharmaddal sikerült csökkenteni a halálozást hasonló célzott szűrésekkel.

Ha népegészségügyi fronton nem sikerül áttörést elérni, akkor az ellátórendszer képtelen lesz kezelni a társadalom elöregedéséből származó kihívást – fejtette ki az egészségügyért felelős államtitkár. A 65 év felettiek száma ugyanis 1989-hez képest 2020-ra másfélszeresére nő, miközben az 50 év felettiek használják fel az e-alapban rendelkezésre álló források döntő részét. S bár Ónodi-Szűcs Zoltán tartózkodott a részletek közlésétől, meglebegtette, hogy a jövő évi költségvetésben jelentős prevenciós források várhatók, hiszen a megelőzés az egyetlen lehetőség, amivel csökkenthető az e-alapra nehezedő demográfiai nyomás.

Hazánk azon uniós országok közé tartozik, ahol e betegség incidenciája rendkívül magas. A szakmai állásfoglalások szerint ott tekinthető magasnak a vastagbélrák előfordulása, ahol 100 ezer lakosra több mint 40 eset jut, miközben Magyarországon ez a szám több mint 90 – sorolta az országos tisztifőorvos. S a magas esetszám – 2014-ben közel 11 ezer – igen magas halálozással társul. A 2017 végén induló országos vastagbélrák szűrés módszere hasonlít a számos európai országban – Skandináviától Franciaországon és Nagy-Britannián keresztül a szomszédos Ausztriáig – alkalmazott eljáráshoz, amelynek technikai részleteit Szentes Tamás ismertette.

Háziorvosok a frontvonalban

A szűrőprogram végrehajtásának frontvonalában a háziorvosok állnak, a praxisok 52 százaléka jelezte részvételi szándékát. Kötelezővé egyébként az alapellátók számára az uniós finanszírozás miatt nem lehet tenni, ezt a lépést azonban a kormány 2019 után, átvéve a finanszírozást szeretné megtenni. A szűrőprogram az 50-70 év közötti lakosokra terjed ki kétévente, széklet-vér vizsgálatot jelent. Az otthoni mintavételhez szükséges egységcsomagot – amely két lapos tartályt, egy részletes tájékoztatót, a tartályok szállítás közbeni csomagolását biztosító kisebb borítékot valamint egy felcímzett borítékot tartalmaz – a háziorvos adja át. Két mintát kell begyűjteni oly módon, hogy a tartály kupakjának részét képező, egy fogpiszkálóhoz hasonló hosszabb részt néhányszor bele kell szúrni a székletbe. Ezt két egymás követő napon kell megismételni. A tartályokat lehet hűtve is tárolni, de ez nem feltétlenül szükséges, majd az otthoni mintavétel végeztével a kisebb borítékot a nagyobba helyezve kell elküldeni. Feladni – tartalmára való tekintettel – csak postahivatalban lehet, postaköltség nincs. Akinek háziorvosa jelenleg nem vesz részt a programban, az ország hét városában – Budapest, Eger, Debrecen, Győr, Szeged, Székesfehérvár, Pécs – kialakított szűrőközpontban jelentkezhet.

A minták Budapestre érkeznek az ÁNTSZ központi laboratóriumába, ahol nagyteljesítményű automatában, igen érzékeny reagensekkel történik a vizsgálat, amelynek eredményéről a praxis kap értesítést. Pozitív minta esetén a háziorvos kolonoszkópiára küldi a beteget. A tisztiorvosi szolgálat egyébként felmérte az országban rendelkezésre álló kolonoszkópos berendezéseket, valamint a vizsgálatot végző orvosok, asszisztensek számát. Mivel olyan berendezésekre van szükség, amelyekkel a mintavétel mellett polipot is el lehet távolítani, a vizsgálatok elvégzésére ilyen berendezésekkel rendelkező központokat jelölnek ki. A programban részt vevő praxisok külön finanszírozást kapnak, a MedicalOnline információja szerint tégelyenként 1000 forintot.

Merész vállalás

Mivel Magyarországon az 50-70 év közöttiek száma 1,8 millió, a most induló program jelentős kihívást jelent az ágazat számára. Annál is inkább, mivel a gasztroenterológus szakorvosok jelentős része magánpraxisban is dolgozik, mint ahogy a hosszú várakozási idő miatt a klienseik is magánszolgáltatóknál veszik igénybe a preventív vizsgálatot. Az országos szűrőprogramban kiszűrtek pedig nyilván nem tehetők majd várólistára. Az uniós finanszírozásért cserébe vállalt célkitűzés – három év alatt 10 százalékkal csökkenteni a vastagbélrák halálozást – meglehetősen merésznek tűnik. Az eredmény eléréséhez valószínűleg sokkal több időre lesz szükség. A szervezők most 70 százalékos részvétellel kalkulálnak, s a rendelkezésre álló hazai és nemzetközi statisztikák alapján 7 százalékra becsülik a várhatóan kiszűrtek számát.

Horváth Judit
a szerző cikkei

(forrás: MedicalOnline)
hirdetés

Könyveink