hirdetés
2022. augusztus. 12., péntek - Klára.
hirdetés

Hosszúak a várólisták a magánegészségügyben is

Soha nem látott mértékben nő a műtéti beavatkozások száma a magánegészségügyi intézményekben – mondta Rékassy Balázs egészségügyi szakközgazdász az Indexnek.

A bővülő keresletet jól ismerte fel néhány stabil háttérrel rendelkező vállalkozás, erről még Leitner György, a Primus Magánegészségügyi Szolgáltatók Egyesületének elnöke beszélt egy tavaly novemberi sajtótájékoztatón. Az ellátási oldalon a járvány új lehetőségeket is teremtett a magánszektornak, hiszen az állami ellátást annyira leterheli a koronavírusos betegek gyógyítása, hogy számos területen – egyes járóbeteg-ellátásokban, például az ortopédián, szemészeten, gyermekgyógyászatban, labor-b vagy képalkotó diagnosztikai vizsgálatokban, elektív műtétekben, illetve poszt-Covid-kivizsgálásokban – egyre nagyobb teret nyernek a privát szolgáltatók.

A megnövekedett kereslet a bevételeken is érzékelhető, beszámolója szerint a magánszektor szereplőinek bevétele 2020-ban meghaladta a 900 milliárd forintot, amely nemcsak a mind nagyobb számban a szolgáltatókat felkereső páciensekből adódik, de drasztikusan megnőtt azoknak a műtéteknek, ellátásoknak az ára, amelyekre a betegeknek hosszú hónapokat kell várnia az állami rendszerben.

Korábban csak 15-20 ezer forintos vizitekre jöttek el az emberek, vagy esetleg az 1-2 százezer forintos, egynapos sebészeti műtétekre, ma már egyrészt a (kontrollvizsgálat) vizitdíj inkább a 20-30 ezer forintos kategória, másrészt soha nem látott mértékben nőnek a műtéti beavatkozások számai a magánegészségügyi intézményekben – erősítette meg az elhangzottakat Rékassy Balázs egészségügyi szakközgazdász az Indexnek.

Példaként említette, hogy míg tavaly másfél millió forintot kértek el egy csípőprotézis-műtétért, addigra idén ez az összeg már 2 millió forint környékén jár, amihez még plusz vizsgálati díjakat is felszámolnak.

Rékassy felhívta a figyelmet arra, hogy ugyan az orvostársadalom nyugodtabban végzi munkáját a fizetésemelést követően, azonban a munkahelyi motiváció csökken. Meglátása szerint az állami egészségügy elveszítette a motivációját, semmi nem készteti az ott dolgozókat, hogy többet dolgozzanak, és maga az intézmény sem érdekelt a várólisták csökkentésében, hiszen finanszírozást kap, nem teljesítményarányos bérezést.

Megemelkedett az orvosoknak a fizetése jelentős mértékben, viszont nincsen sem teljesítményi, sem minőségi elvárás. A kórházigazgató se tudja motiválni az orvosokat, hogy többet műtsön, mint kettőt, és megnézze a szakirodalmat. Hozzátette, ezek az orvosok délutánonként átmennek egy magánklinikára, ahol 500 ezer és 2 millió forint között van egy műtét, ebből 40 százalék körüli összeget kapnak munkadíjként.

Az orvos sokkal jobban jár, a magánklinika is jobban jár. Az, hogy a betegnek ez mennyibe kerül, az gyakorlatilag senkit nem érdekel – véli Rékassy.

A szakközgazdász hangsúlyozta, bizonyos szakterületeken már most is várólista alakult ki. Példaként említette, hogy hónapokat kell várni, míg egy endokrinológus szakorvos új beteget fogad, de a magán nőgyógyászati rendelésekre is nehezen lehet időpontot kapni.

(forrás: Index)
hirdetés
hirdetés

Könyveink