Új minimumok, bocsánatkérés, az őszinteség kötelessége

Új minimumfeltételek, nyilvános kórházi jelentések

A jövőben nem a szakmai kollégiumok javaslatai alapján határozzák meg az ellátási minimumfeltételeket, az új szabályozás kidolgozása, majd annak ellenőrzése a brit CQC mintájára felálló független intézmény, az Egészségügyi Minőségellenőrzési Hatóság (EMH) feladata lesz – árulta el Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter a MedicalOnline kérdésére válaszolva, amelyet az MKSZ kongresszusán elhangzott miniszteri expozét követően tettünk fel neki. A rendezvényen elhangzó beszédben – amelyet követően a résztvevők kérdéseire is válaszolt a tárcavezető – Hegedűs Zsolt leszögezte, hogy az alapvető minimumszint alatti szolgáltatás nem lesz elfogadható, annak megsértése esetén a hatóság figyelmeztethet, pénzbírságot szabhat ki, végső esetben akár a működési engedélyt is megvonhatja.

Az EMH a szolgáltatásokat öt fő szempont szerint vizsgálja majd, többek között azt, hogy biztonságosak-e, szakmailag eredményesek-e, megfelelően reagálnak-e a betegek szükségleteire, és mennyire jól vezetettek – sorolta a szabályozó hatóság működésének részleteit.

Az EMH intézményekről készült jelentései nyilvánosak lesznek, és a hiányosságok mellett a szolgáltatások erősségeit is megmutatják. Azok lesznek a jó kórházak és kórházvezetők, akik mernek nyilvánosan adatokat bemutatni, mernek nyilatkozni, és mernek hibákat feltárni – mondta.

A bocsánatkérés nem a hiba elismerése

A bocsánatkérés nem jelenti annak jogi elismerését, hogy az ellátó hibázott – hangsúlyozta a miniszter, amikor bejelentette, hogy még az ősszel bevezetik a duty of candour, az őszinteség kötelességének rendszerét. Súlyos, váratlan betegkárosodás esetén a beteget el kell látni, majd személyesen tájékoztatni kell őt vagy hozzátartozóját a hibáról, és „a harmadik a legfontosabb, hogy bocsánatot kell kérni.

Az ilyen eseményeket kötelező lesz jelenteni: 24 órán belül a jelzésnek, 48 órán belül pedig az alapadatoknak kell megérkezniük a hatósághoz, ezt követhetik az okfeltáró vizsgálatok és a korrekciók. A never eventek kórházanként nyilvánosak lesznek és egy évig elérhetők maradnak.

Nem azért, hogy szőnyeg szélére állítsunk valakit, hanem mindannyian tanuljunk azokból ne csak lokálisan, hanem országosan – fogalmazott a tárcavezető.

Etikai Kódex: súlyos ügyben ideiglenes felfüggesztés

Készül az új orvosetikai kódex és az ahhoz kapcsolódó szankciórendszer is – jelentette be a miniszter, aki a brit Good Medical Practice-hez hasonló, a mindennapi gyakorlatban használható szabályozást szeretne, és bevezetné az úgynevezett interim ordert is, ami azt jelenti, hogy különösen súlyos etikai ügyekben már a vizsgálat idejére lehetővé válna az érintett orvos ideiglenes felfüggesztése. A miniszter azt is egyértelművé tette, hogy az etikai vétségek pénzbírsággal történő rendezését nem tartja megfelelő eszköznek.

Jön a well-led, hogy lássuk, jobb lett-e az ellátás

Nem az a döntő, rendben vannak-e az intézményi szabályzatok, hanem hogy a kórházak menedzsmentje időben észreveszi-e a problémákat, és képes-e olyan beavatkozásra, amelynek nyomán jobb lesz az ellátás – vázolta a kórházvezetői felelősségi köröket Hegedűs, aki ezt a brit well-led szemlélethez kötné. A kórházak vezetői nemcsak a saját intézményük, hanem a térség betegútjaiért is felel majd a regionális ellátási modellben.

Meghatározóak lesznek az ellátás minőségének értékelése során a betegvélemények, ezek összegyűjtésére az EgészségAblakba egy olyan beteg-visszajelzési rendszert integrálnak, amely a miniszter tervei szerint az NHS-feedback teljes leképezése lesz.

Még nem döntöttem – hangsúlyozta a miniszter, amikor arról beszélt, hogy Tótth Árpád országos kórház-főigazgató valamennyi főigazgatói és gazdasági vezetői megbízás ütemezett újrapályáztatását javasolta neki. Hegedűs Zsolt hangsúlyozta azt is, vezetői javaslat sem jelent automatikus leváltást, a jelenlegi vezetők is újra pályázhatnának. A vezetőkkel szembeni elvárásokról, kritériumokról az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) már megkezdte az egyeztetést a Magyar Orvosi Kamarával és az MKSZ-szel.

A toxikusok sorsa megpecsételődik

Az alkalmasságnál a klinikai teljesítmény, a hozzáférés és a betegbiztonság mellett azt is vizsgálnák, képes-e valaki dönteni, delegálni, konfliktust kezelni, változást végig vinni és világosan kommunikálni.

Az eredmény önmagában nem elég – tette hozzá az ágazatvezető, és jelezte, A pályázóknak 12 hónapos programtervet kell benyújtaniuk, amely számon kérhető. – A vezetők esetében a nepotizmus, a korrupció és a „mutyi” látszata sem lesz elfogadható! – szögezte le.

A toxikus vezetői attitűd betegbiztonsági kockázat – fogalmazott a miniszter, aki azt mondta, ha megalázásról, fenyegetésről, információ-visszatartásról vagy megtorlásról számolnak be a kollégák a vezetőjükkel kapcsolatban, azt megfigyelhető magatartásként fogják azonosítani. Korrigálható esetekben képzés, coaching, mentorálás jöhet szóba, súlyos problémák vagy ismétlődés esetén viszont következménye lesz az ilyen típusú vezetői magatartásnak. Mint a szakpolitikus fogalmazott, a vezetői normák betartása alől a szakmai tekintély sem adhat majd felmentést.

Alapellátás és új szakdolgozói bértábla

Sziklaszilárd sarokkőnek nevezte az alapellátást Hegedűs Zsolt, de nem új rendszert építene, hanem a jelenlegit modernizálná. A korábban már bejelentett 164 Integrált Egészségügyi és Szociális Centrum (IESZC) felállításának a miniszter közlése szerint 2027. január 1-jén látnak neki.

 A háziorvosok közvetlenül konzultálhatnának más diszciplínák szakorvosaival, a közvetlen szakorvosi konzultációt 48 órán belül elérhetővé tennék számukra. A sürgősségi betegellátó osztályok (SBO) és a háziorvosi ügyeletek közös működési modelljét pedig – amely jelenleg mintegy 10-12 helyen fut az országban – kiterjesztenék, hogy az alacsonyabb sürgősségi kategóriájú betegeket a háziorvosok lássák el, mérsékelve ezzel az SBO-k leterheltségét.

A szakdolgozói bérrendezésnél a sávos rendszert cellás bértábla váltaná fel, hat fizetési osztállyal és 15 fizetési fokozattal, hároméves előmeneteli lépésekkel. A besorolásban a végzettség, a szolgálati idő és a tapasztalat is megjelenne, és mintegy 10 százalékos vezetői mozgástérrel számolnak a hiányszakmáknál, a szűk ellátási keresztmetszeteknél, illetve lehetőség lesz a kiemelkedően teljesítő szakdolgozók elismerésére is.

Az elején egy kicsit megnyomtuk a ceruzát – mondta a miniszter, aki ezzel a pályára lépést, és a megtartást ösztönöznék. Az alapbéremelés a mozgóbérekre is hatna, a rendezés pedig az alapellátási szakdolgozókra, az otthoni szakápolásban, hospice-ban, betegszállításban és más közfinanszírozott területeken dolgozókra is kiterjedne.

Sürgősségi dashboardon követnék végig a betegutat

A már nyilvánosságra hozott kórházi fertőzési adatok köre ősszel a multirezisztens kórokozókra és a véráramfertőzésekre vonatkozó statisztikákkal bővül. Hegedűs az OMSZ jelenlegi, 26-27 perces kiérkezési idejével kapcsolatban úgy fogalmazott: „katasztrofális, emberéletek múlnak azon, hogy ez nem 15 perc”.

A sürgősségi ellátásban mindeközben egy olyan dashboard kialakítását tervezik, amely végigköveti a betegutat. A felületen látható lenne, mikor érkezett a beteg az SBO-ra, mikor történt meg a triázs és az első vizsgálat, mikor készült el a diagnosztika, illetve mikor vették fel, bocsátották el vagy adták tovább. A miniszter szerint ezekből az adatokból válik majd láthatóvá, hol működik jól a sürgősségi ellátás, és hol van szükség beavatkozásra, illetve segítségre.

A vágyott 500 milliárd, várólista-eliminálás, konszolidáció

A 2027-re ígért évi plusz 500 milliárd forint nagy összegnek tűnhet, de „nagyon gyorsan el lehet költeni” – fogalmazott a miniszter, és beszámolt arról, hogy a pluszforrás legnagyobb egyedi tétele a szakdolgozói béremelés lenne, emellett az alapellátás, a mentés és a digitalizáció is többlethez jutna.

A várólista-program a tervek szerint október 1-jén indul. A többletteljesítményhez magasabb, minőségi feltételekhez kötött tarifa társulna, a többletbevétel 80 százalékát pedig az ellátó team kapná. A program elsődleges célterülete a csípő- és különösen a térdprotézis-műtétek várólistája. A cél, hogy 2027 végére a betegek 90 százalékánál 180 nap alá kerüljön a várakozási idő – írta le a várólista-eliminálási program terveit Hegedűs Zsolt.

A kórházi adósságot nem lehet tovább évről évre kizárólag konszolidációval kezelni, mert ha a finanszírozási díjtételek nem követik a valós költségeket, az adósság újratermelődik – mondta még el az 500 milliárd forintos egészségügyi többletforrás kapcsán. Ezért a járóbeteg-szakellátás teljesítményegységének, az aktív fekvőbeteg-ellátás HBCS-alapdíjának és a krónikus ellátás alapdíjának emelésével is számolnak, valamint növelnék a labor- és egyes speciális ellátások finanszírozását.

Statikus tarifa helyett irányítási eszköz

Mindez nem egyszerű pénzosztás – hangsúlyozta a miniszter, aki azt ígérte, hogy a finanszírozásban egyre inkább a tényleges ellátási költségek fedezetének biztosítására törekszenek.

A NEAK-ot a jelenlegi „kifizetőhely” szerepből aktív biztosítóvá alakítanák, vagyis a finanszírozási döntéseknél együtt mérnék a hozzáférést, a költséget, a minőséget és a betegereményeket, és ezek alapján akár a díjtételekhez, a szerződési feltételekhez és az ellenőrzési prioritásokhoz is hozzányúlhatnának.

A finanszírozás nem statikus tarifa lesz, hanem folyamatos irányítási eszköz – fogalmazott, és jelezte azt is, hogy ennek részeként összekötik a NEAK adatállományát az EESZT klinikai adataival is, ami az állami és magánellátás közötti betegutak, valamint az indokolatlan vizsgálatok jobb ellenőrizhetőségét is lehetővé teszi.

Nyolc ponton nyúlnának az egészségügyi szolgálati jogviszonyhoz

Az Eszjtv. módosítása egyelőre tervezet, amelynek még át kell mennie a kormányzati és szakmai egyeztetéseken – jelezte Hegedűs Zsolt, felsorolva a beavatkozási pontokat:

• ugyanazon fenntartó más intézményébe történő kirendelés legfeljebb 60 kilométeres távolságra vagy egyórás közúti utazással elérhető munkahelyre történhetne, legalább 30 munkanappal korábbi írásbeli tájékoztatással;
• megszüntetnék a fenntartó által kezdeményezhető, határozatlan időre szóló áthelyezés külön szabályát;
• törölnék azt a merev szabályt, amely automatikusan kizárhatja, hogy az orvos az állami rendszerben kezelje azt a beteget, akit ugyanazzal a betegséggel korábban a magánellátásban látott el, ehelyett célzott, ellenőrizhető szabályozás tiltaná az állami várólistáról magánellátásba terelést és a várólista megkerülését;
• szűk, ellátási érdeken alapuló, dokumentált felmentési lehetőséget teremtenének az összeférhetetlenségi tilalom alól, kizárólag miniszteri engedéllyel;
• kivezetnék a munkáltatói minősítéshez kapcsolódó jelenlegi lehetőséget, amely akár 40 százalékos illetményemelést vagy 20 százalékos illetménycsökkentést is lehetővé tesz, az ösztönzési rendszert auditálható szakmai kritériumokra építenék;
• a szakmai kamarák választott tisztségviselőiként eltöltött időt egészségügyi szolgálati időként ismernék el;
• helyreállítanák az érdekképviselet gyakorlati feltételeit: a dolgozó rendelkezése alapján ismét levonható és továbbítható lenne a szakszervezeti tagdíj, megnyílna a kollektív szerződés lehetősége, és megszűnne a sztrájkjog Eszjtv-ben szereplő külön tilalma, az elégséges szolgáltatás szabályait az ellátásbiztonság érdekében külön rendeznék;
• pontosítanák a külföldön szerzett képesítéssel rendelkezők besorolásának és bérezésének szabályait.

A tárcavezető szerint a módosításokkal azt szeretnék elérni, hogy „kiszámítható szabályok, tisztességes egyeztetés, kölcsönös felelősség és nagyobb szakmai bizalom” alakuljon ki az állam és az egészségügyben dolgozók között.

Kérdések zápora a miniszterre

Az egy órás miniszteri expozét követően Hegedűs Zsolt újabb egy órában a kongresszus közönségének kérdéseire válaszolt. A várólisták kapcsán azt mondta, az egynapos ellátások arányát növelnék, és finanszírozási ösztönzőkkel gyorsítanák a rehabilitációt is. A többletteljesítményből a rehabilitációban részt vevő szakemberek – például a fizioterapeuták – is részesülhetnének. Támogatják az egynapos sebészeti beavatkozások körének bővítését, miközben a szakmai utánpótlást a hiányszakmák igényeihez igazítva, hosszabb távú kapacitástervezéssel rendeznék.

A felesleges kontrollok kiszűrésével, a beteg által kezdeményezhető kontrollidőpontok bevezetésével és a finanszírozás finomhangolásával érnék el a várakozási idő mérséklését a járóbeteg-szakellátásban, az önálló járóbeteg-intézmények gazdasági társasággá való visszaalakítását ugyanakkor egyelőre nem vizsgálták.

A prevenció hangsúlyosan szerepel a kormányzati stratégiában, és erre a jelenleginél többet kívánnak költeni – mondta a miniszter, konkrét indulási időpontokat és finanszírozási tervekről azonban még nem tudott beszámolni.

Van pénzügyminiszteri ígéret a kórházi adósság rendezésére – közölte a szakpolitikus, de annak pontos vagy hozzávetőleges összegét és időpontját még nem tudta megmondani, annyit árult el, hogy erről a 2027-es költségvetés ismeretében várható konkrétum.

Kérdésre sem közölt pontos ütemezést vagy dátumot szakdolgozói bértábla bevezetésére vonatkozóan, az orvosi ügyeleti díjak felülvizsgálatát viszont megígérte.

Az SBO-k növekvő terhelésére az alapellátás és a sürgősségi ellátás közös munkacsoportja keres megoldást, többek között az OMSZ betegirányításának és a sürgősségi kategorizálásnak az auditálásával – hangzott el egy miniszteri válaszban.

Lépésről lépésre haladunk előre együtt – fogalmazott a miniszter, arra kérve a résztvevőket, hogy ne azt várják, hogy az Egészségügyi Minisztérium küldje ki az utasításokat.

Szeretném, ha ti is proaktívak lennétek, hogyha jönnétek, elmondanátok a javaslataitokat! – zárta Hegedűs Zsolt, hozzátéve, hogy egy egészen másfajta szervezet, egy másfajta irány, másfajta szemlélet kialakítását tűzte ki célul, bízva abban, hogy „fog ez működni”.