Hetekig tarthat a kimerültség COVID után

A COVID-19 fertőzés hosszú távú következményeivel egyre több kutatás foglalkozik, hiszen azok most váltak érzékelhetővé. Már júliusban megjelent a JAMA című szaklapban egy kisebb olasz tanulmány, amely szerint a kórházban kezelt és kigyógyult betegek 87%-ának még két hónap múlva is volt legalább egy tünete. A Center for Disease Control and Prevention (CDC) júliusban a nem kórházban kezelt koronavírusos betegek 35%-áról állapította meg, hogy két-három hét múlva sem állt vissza teljesen az egészségük.

A CDC novemberben tovább frissítette a tudástárát, és kutatásait kiterjesztette hosszú távú hatások megfigyelésére. Az nyilvánvalóvá vált, hogy a koronavírus számos szerv munkájára hatással van a tüdőn kívül is, éppen ezért a fertőzés többféle módon érintheti a szervezetet. Miközben a legtöbb beteg felépülése után vissza tud térni a normál életviteléhez és egészségi állapotához, néhányan hetekkel, sőt hónapokkal később is küzdenek bizonyos nehézségekkel. Ez még azokkal is előfordulhat, akik egyébként enyhe tünetekkel voltak túl a betegség akut szakaszán.

A CDC összegyűjtötte a leggyakrabban jelentett hosszú távú tüneteket:
- kimerültség,
- légszomj,
- köhögés,
- ízületi fájdalom,
- mellkasi fájdalom.

További, ám ritkábban fennmaradó panaszok lehetnek még:

- koncentrációs nehézségek,
- depresszió,
- izomfájdalom,
- fejfájás,
- fel-felszökő láz,
- erős szívdobogás érzés.

Szervi problémák is jelentkezhetnek

– Mára az is kiderült, hogy a koronavírus bizonyos esetekben komolyabb szövődményekkel is járhat, igaz, szerencsére csak ritkábban. Ugyanakkor komolyan kell venni a panaszokat, hiszen előfordulhat, hogy tüdőfunkciós probléma, akut vesebetegség, alvászavarok, komoly hangulatzavarok jelentkeznek, a szív-és érrendszert pedig leginkább a szívizom-gyulladás fenyegeti. Hogy ez milyen arányban fordul elő, azt még nem tudjuk, ezt természetesen folyamatosan elemezni és értékelni kell a kutatóknak – hangsúlyozza dr. Müller Gábor, a KardioKözpont kardiológusa.

– Mindenesetre komolyan kell venni, ha valaki a fertőzés akut szakaszában vagy akár hetekkel, hónapokkal később nem múló kimerültséget, légzési nehézséget, mellkasi fájdalmat tapasztal, vagy ha ödémák jelennek meg a testén. A tudósok úgy vélik, a COVID-19 két módon is hatással lehet a szívre. Közvetlenül szívizom-gyulladást okozhat és fokozhatja a vérrögök kialakulásának esélyét, közvetetten pedig ronthatja a szív-érrendszeri betegségek állapotát. Tehát a szívbetegeknek, illetve azoknak, akiknek nem múlnak a fent említett tünetei, ajánlott részt venniük egy COVID utáni kivizsgáláson. Ez a fajta elővigyázatosság tünetmentesen is hasznos lehet a sportolóknak, illetve bárkinek, aki biztonságosan szeretné folytatni a korábbi aktív életét – zárta a kardiológus.