Újabb milliárdokkal nőtt a kórházak adóssága augusztusban
Egyetlen hónap alatt 7,7 milliárd forinttal növekedett a hazai kórházak adóssága, amivel augusztus végére a beszállítóknak felhalmozott teljes tartozásállomány elérte a 66,7 milliárd forintot, írja az Economx.
A friss adatok szerint a központi költségvetési intézmények 42,5 milliárd forintos, míg az egyetemi klinikai központok 24,2 milliárd forintos kifizetetlen számlaállományt görgetnek maguk előtt. Az egyetemi klinikák közül a Szegedi Tudományegyetem emelkedik ki a maga 7,9 milliárdos elmaradásával, amelyet a debreceni, a pécsi és a Semmelweis intézmény követ. A kórházak sorában a Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézet halmozta fel a legnagyobb adósságot.
Rásky László, az Orvostechnikai Szövetség (OSZ) főtitkára az Economx-nek elmondta, hogy a megjelent pluszforrások ellenére a helyzet folyamatosan romlik a szektorban. rámutatott, hogy bár a havi növekmény elmarad a tavaly augusztusi értéktől, az összeg semmiképp sem nevezhető kevésnek. A szakember kiemelte: míg 2023-ban a lejárt adósság havi átlagos emelkedése 4–5,5 milliárd forint volt, 2024-re ez az ütem már elérte a 8–10 milliárd forintot. Ez a strukturális tendencia azt mutatja, hogy az idei évre biztosított 80 milliárd forintos pluszforrás sem tudta érdemben javítani az egészségügyi rendszer működését.
Az adósságállomány növekedésében jelentős szerepet játszik az inflációs hatás, amely a dologi kiadásokat terheli, emellett megjelent egyfajta rejtett bérnövekedés is. Rásky László kifejtette, hogy az intézményvezetők a szakorvosok megtartását és átcsábítását gyakran csak a dologi kiadásokra szánt keret terhére tudják megoldani. Ez a gyakorlat közvetve azt jelenti, hogy a beszállítók finanszírozzák a rendszer működését.
Bár Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter jelzése szerint az adósságrendezésre és a kórházkonszolidációra az év végén kerülhet sor, a szektor szereplői bíznak abban, hogy a kifizetések nem csúsznak át a következő évre. Az Országos Kórházi Főigazgatóság a jövőben a tisztán áralapú beszerzések helyett a minőséget is mérlegelő, ár-érték arányú megközelítést tervezi alkalmazni, amit az orvostechnikai szektor kifejezetten indokoltnak tart.
