Hazai HIV-adatok: status quo

Mintegy 30 potenciális HIV elleni oltóanyag vizsgálata folyik világszerte, ezek egyikével kezdődött meg február elején az eddigi legszélesebb körű vizsgálat Afrikában. Hazánkban – az Országos Epidemiológiai Központ február közepén kiadott adatai szerint – még mindig kedvező a járványügyi helyzet. A háziorvosnál jelentkező esetlegesen HIV-fertőzött páciensek felismerését egyszerű jelek segítik.

   A világ első nagyszabású, humán HIV-oltás kísérlete kezdődött meg február 8-án Dél-Afrika öt városában, a Desmond Tutu HIV-központ irányításával. A négy és fél éves követési idejű, 3. fázisú vizsgálat során háromezer nőt és férfit oltanak be a vírus ellen kifejlesztett legújabb oltóanyaggal, a Merck által gyártott MRKAd5 jelű trivalens vakcinával. A 18–35 éves önkéntes résztvevők felét oltják új vakcinával, a többiek placebót kapnak. Az oltóanyag a 2. fázisú vizsgálat során biztonságosnak bizonyult, és a résztvevők több mint felénél celluláris immunválaszt váltott ki.
    A hagyományos védőoltások a HIV esetében biztosan nem alkalmazhatók, mert a termelődő ellenanyagok a vírust nem képesek semlegesíteni – tudtuk meg dr. Bánhegyi Dénestől, a Szent László Kórház főorvosától. A mai elképzelések szerint a sejtes immunitás kialakítása tűnik elérhetőnek, amikor az oltott szervezetet speciális HIV elleni ölősejtek védik meg a fertőződéstől vagy a betegség kialakulásától. A vakcinát a HIV B variánsa alapján fejlesztették ki, Bánhegyi doktor szerint azért, mert erről gyűlt össze a legtöbb ismeret, hiszen a HIV-1 B törzs a leggyakoribb az Egyesült Államokban, illetve Nyugat- és Közép-Európában (Kelet-Európában az A, illetve A/B hibrid törzsek a leggyakoribbak). Ezért „izgalmas” kérdés, hogy a Dél-Afrikában leggyakrabban előforduló C variáns ellen is védelmet nyújt-e az MRKAd5.
    Az oltás hatékonysága évek alatt derülhet ki, a valódi védőoltásban részesültek és a placebóval – csak az oltás vivőanyagával – oltottak HIV-fertőződését vizsgálva. Arra a kérdésünkre, bizakodó-e a nagyszabású vizsgálat kimenetelét illetően, Bánhegyi főorvos kitérő választ adott: „Jelenleg mintegy 30 potenciális oltóanyag vizsgálata van folyamatban világszerteimages/”
   Magyarországon évente 70-100 HIV-fertőzést diagnosztizálnak. A felső határt átlépő 2005-ös adat után (amikor 106 fertőzöttet regisztráltak) 2006-ban ismét átlagosnak mondható a 81 új fertőzés. December 31-én összesen 1366 HIV-fertőzött szerepelt az Országos Epidemiológiai Központ nyilvántartásában, köztük 219 ismeretlen lakóhelyű vagy anonim szűrésen pozitívnak bizonyult lakos (lásd a térképet). Az AIDS-betegek száma 1986 óta egyenletesen évi 20 és 30 közötti, 2006-ban például 15 férfi és 7 nő esetében érte el a betegség az AIDS stádiumát. Magyarországon 1986 óta 527 AIDS-beteget regisztráltak, közülük 245-en vannak életben.
    A Nemzeti AIDS Bizottság már 2004 októberében jóváhagyta a Nemzeti AIDS Stratégiát, azt a dokumentumot, amely – a 2004-es Európai AIDS Konferencián aláírt Dublini Deklaráció alapelveit, valamint a WHO útmutatását is figyelembe véve – meghatározza a 2004 és 2010 közötti időszakra a hazai AIDS-politika prioritásait. Kiemelt céljai között szerepel többek között a szűrővizsgálatok kiterjesztése és a tanácsadásra jogosult intézményrendszer fejlesztése. Ezzel szemben az utóbbi időben inkább szűkült az AIDS-szűrést végző intézményrendszer – mondja Bánhegyi Dénes –, ma már a megyei laboratóriumok helyett csak a regionális ÁNTSZ laboratóriumok végezhetnek ELISA módszerrel anti-HIV antitest vizsgálatokat. Ezek szenzitivitása és specificitása meghaladja a 98 százalékot. A főorvos szerint hasonlóan érzékenyek és fajlagosak a gyorstesztek is.
    A háziorvosnál jelentkező beteg HIV-fertőzöttségére leginkább a nagy fertőződési kockázattal járó magatartás utalhat, ami részletes anamnézisfelvétellel szinte minden esetben kideríthető. A legrövidebb fizikális vizsgálattal is észlelhető szájpenészt vagy az orális hajas sejtes leukoplákiát (lásd keretes írásunkat) is az immunrendszer zavarára utaló tünetként kell értékelni, csakúgy, mint a több régióra kiterjedő nyirokcsomó-megnagyobbodást.
Az anamnézis ismeretében gyanúra adhat okot az is,ha betegünk több mint egy hónapja fennálló éjszakai izzadásra ,lázra,hasmenésre panaszkodik és/vagy 10 százalékot meghaladó, nem szándékos testsúlycsökkenésről számol be.

 Gyanús tünet
 Az alapvetően ártalmatlan, panaszokat nem okozó orális hajas sejtes leukoplákia (OHL) általában a HIV-pozitívak elsőként jelentkező opportunista fertőzése. A száj nyálkahártyájának fonalas szerkezetű, fehéres, elszarusodó elváltozása első pillantásra hasonlít a szájpenészre, de az OHL-t az Epstein–Barr-vírus okozza, míg a szájpenészt candida-fertőzés. A kettő könnyen megkülönböztethető: a szájpenész nyelven keletkező sárgásfehér rétege fogkefével vagy spatulával lekaparható, míg az OHL hasonló elváltozása nem. Az OHL esetében a nyelv oldalán tipikus, fehéres, szőrszálszerű kinövések keletkeznek, amelyek foltokat alkotnak. Az OHL-re jellemző lerakódás a szájüregben bárhol előfordulhat. Általában 200-as CD4-szám alatt jelentkezik, de gyakran előfordul ennél magasabb sejtszám mellett és nem fertőzött személyeknél is, például dohányosoknál. Ilyenkor nem igényel kezelést, az immunrendszer állapotának javulásával spontán gyógyul.