Görcsgátló háló a neuronok körül
Gliakutatók megoldották az idegtudomány 125 éves rejtélyét, és közben felfedeztek egy módszert, ami alkalmas lehet a szerzett epilepsziák kezelésére, közli az OTSZ Online.
Az olasz neurobiológus, Camillo Golgi már 1893-ban felfedezte, hogy az idegsejteket háló (perineuronális háló) veszi körül, azonban ennek szerepét csak most sikerült kideríteni. Míg Golgi arra tippelt, hogy a perineuronális háló lassítja az idegsejtek közötti ingerületátvitelt, az amerikai Harald Sontheimer és munkatársai Nature Communications-ben megjelent kutatásai szerint a háló működése ezzel épp ellentétes: elősegíti a neuronok kommunikációját. Mint a gliakutatók tanulmányukban kifejtik: azok a neuronok, amelyeket háló borít be, kétszer olyan gyorsan képesek tüzelni, mint a csupasz idegsejtek (ennek konkrét mechanizmusa egyelőre nem ismert; de feltételezések szerint a hálóval borított neuronoknak vagy a membrán-ellenállásuk kiesebb, vagy az elektromos töltést raktározó képességük nagyobb, mint a csupasz idegsejteké).
A Virginia Tech Carilion Research Institute gliabiológiai központjának kutatói szerint ha az idegsejtek körüli háló elpusztul, a következmény epilepsziás rohamok kialakulása lesz. A felfedezésnek a jövőben számos szerzett epilepszia-forma, így a tumorok, fertőzések és traumák következtében kialakuló rohamok kezelésében is szerepe lehet.
A kutatók kimutatták, hogy a perineuronális háló enzimatikus degradációja önmagában – a neuronok pusztulása nélkül is – elegendő ahhoz, hogy epilepsziás rohamok jöjjenek létre: perineuronális háló nélkül a gátló neuronok tüzelése lelassul, és gátló hatásuk elégtelenné válik. A továbbiakban a kutatók megvizsgálják, hogy szerepet játszik-e a perineuronális háló sérülése a szerzett epilepszia egyéb, fejsérülés vagy infekció miatt létrejövő formáiban.
