hirdetés
2018. november. 19., hétfő - Erzsébet.
hirdetés

 

Robotsebészet: továbbfejlesztik a ROSA-t

Tavasszal először végeztek agyműtétet itthon a Rosa nevű robot segítségével. Magyar hozzáadott érték is van az eszközben, írja a GyártásTrend.

hirdetés

A robot továbbfejlesztését a Magyar Tudományos Akadémia Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetéből (KOKI) indult Femtonics Kutató és Fejlesztő Kft., míg a sikeres műtétet dr. Erőss Loránd idegsebész főorvos, az Országos Klinikai Idegtudományi Intézet Funkcionális Idegsebészeti Osztályának vezetője és csapata végezte. Azóta számos beavatkozás történtz a robottal. A tapasztalatokról először dr. Erőss Lorándot kérdeztük.

GyártásTrend: Hogyan került Magyarországra a Rosa?

Erőss Loránd: A Rosát eredetileg egy francia csoport fejlesztette ki, évek óta használják a Grenoble-i Idegsebészeti Klinikán, ahol az első mélyagyi stimulációs műtétet végezték Alim-Louis Benabid professzor vezetésével. A technikát ő fejlesztette ki és alkalmazta először Parkinson-kóros és más mozgászavarban szenvedő betegeknél, s elsőként ő kezdett robotokat használni e beavatkozásoknál. A robotból Belgiumban és Svájcban 1-1, Angliában és Szaúd-Arábiában 2-2 darab található. Az Országos Idegtudományi Intézetben az epilepsziasebészeti program továbbfejlesztése keretében tudtuk ezt az eszközt beszerezni, a Nemzeti Agykutatási Programban végzett munkánkra épülő Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) pályázata révén, amely a Femtonics Kft.-vel való közös pályázat volt. Amennyiben ezt nem nyerjük el, akkor értelemszerűen nem került volna Magyarországra a Rosa.

Forrás: agykutatas.hu
Forrás: agykutatas.hu

GyT.: Milyen technológiákat integráltak a Rosába?

E. L.: A Rosa egy automatizált stereotraxiás célzó berendezés, és agyműtétek esetén mélyagyi stimulációs elektródák, míg epilepszia kivizsgálása során diagnosztikus elektródák beültetésére alkalmas. Emellett mozgászavarok, Parkinson-kór, disztónia műtésére használjuk, de alkalmas endoszkópos műtétek, agybiopsziák elvégzésére is, illetve gerincsebészeti műtétek során a fixáló csavarok behelyezésekor is a Rosával lehet elvégezni a célzást. Magyarországon az első robotos asszisztenciával zajló műtét egy sokelektródás epilepsziasebészeti kivizsgálás volt. A második műtét volt a sajtóban leírt eset, amelynél egy Parkinson-kóros betegen segítettünk. Az ő állapota is nagyon sokat javult már a műtét közben is.

GyT.: Mi volt a Rosa előnye a hagyományos megoldással szemben?

E. L.: Be tudott kapcsolódni a fenti műtéttípusokba, javítva a pontosságot, a gyorsaságot – ezért is választottuk klinikai kutatási célra. Az első betegnek bonyolult fejlődési rendellenessége volt, nem lehetett megmondani az EEG-je alapján, hogy valójában honnan indulnak a rohamok, az MR-vizsgálat sem volt eléggé irányadó. Ilyenkor elektródákat ültetünk be a feltételezett epilepsziás rohamot indító területekre – amik még gyanúba kerültek a korábbi vizsgálatok során –, amelyekkel akár hetekig monitorizálni tudjuk a beteget. Ennél a betegnél is ez történt. Ilyenkor az a nehézsége a műtétnek, hogy nagyon sok elektródát kell beültetni, és ezáltal elhúzódik a beavatkozás. A Rosa a sok elektróda beültetése esetén 8 óráról akár 2 órára le tudja rövidíteni a műtét hosszát, és ez nagy előny a kórháznak, a betegnek és az orvosoknak egyaránt. A két, fent említett műtét között néhány nap telt el, s azóta túl vagyunk már egy tucatnyi Rosával végzett műtéten, minden héten használjuk az eszközt.

Forrás: agykutatas.hu
Forrás: agykutatas.hu

GyT.: E műtéti eljáráshoz hol tudták elsajátítani a különleges ismereteket, és mennyire volt bonyolult a robot kezelése?

Minden sebészeti innovációnak megvan a maga protokollja. 2004 óta szinte minden évben valamilyen új módszert alkalmazok, beleszámítva a robottechnikát is. Ennek megfelelően készültünk fel.
A protokoll a következő: először ki kell választani azt a betegcsoportot, azt a betegséget, amelyben az újítást nagyon fontosnak látjuk. Ezután meg kell szerezni hozzá a megfelelő finanszírozást, és biztosítani kell a finanszírozót, hogy az újítás alkalmazása nem egy egyszeri alkalom lesz, hanem az eszköz tartósan segíti majd a betegellátást vagy a kutatást. Az eszköz kiválasztása utána a megfelelő tréninget elvégezzük, majd az első műtétre meghívjuk a legtapasztaltabb centrum sebészét, akivel együtt végezzük a beavatkozást.

A beteg és a saját biztonságunk érdekében is ki kell tanítani egy asszisztenst, aki a robottechnológiát ismeri, nekem is meg kell tanulnom kezelni a Rosát, továbbá a részt vevő összes csapattagnak tisztában kell lennie azzal, hogy melyik lépésnél mi következik a műtőben. A műtősfiútól kezdve a műtősnőn át az altatóorvosokig mindenki kap egy előzetes információcsomagot, amit átbeszélünk. Az első műtétnél rajtam és az asszisztensemen kívül jelen volt az altatóorvos, az altatóorvos asszisztense, a műtősnő, a műtősfiú, a robot kezelését ellenőrző személy a gyártó részéről, a külföldi kolléga és az őket kísérő személyzet.

GyT.: Milyen képfeldolgozó rendszert használtak annak érdekében, hogy az elektródák helyét bemérjék?

E. L.: A Rosa szoftverével a pontos célzást és a műtétet meg tudjuk tervezni. Ezt egészítettük ki olyan képalkotó technikákkal, amelyeket korábban ezeknél a műtéteknél a külföldi kollégák nem használtak. Az új módszerrel olyan pályákat is láttatni tudtunk, amelyekre eddig nem volt példa – ez nagyban pontosította a célzást.
Ez a Diffúziós Tenzor képalkotás (DTI) és MR-technika, amelyet egy PhD-hallgatóm dolgozott ki, lehetővé teszi az idegpályák kirajzolását, így nemcsak a klasszikus képalkotó szekvenciákkal láttatott agymagvak és agykéreg, hanem a mély fehérállományi pályák is láttathatók. Amennyiben ezeket a pályákat ki tudjuk mutatni, akkor sokkal hatékonyabban tudjuk megtervezni a terápiát. A Rosa, ahogy azt már korábban említettem, egy francia fejlesztésű idegsebészeti eszköz, ezt mi a Nemzeti Agykutatási Program során továbbfejlesztettük képalkotó és sebészi célzó módszerekkel, így ebben a tekintetben a mi tudásunk némi hozzáadott értéket képvisel. Ezzel felkeltettük a Femtonics fejlesztőcég érdeklődését, és arra tettünk javaslatot, hogy fejlessze tovább a Rosa által jelenleg használt szoftvert.

A teljes cikk

Forrás: agykutatas.hu
Forrás: agykutatas.hu

Új utakon az agysebészet

A projekt másik fontos szereplője a már említett Femtonics Kft., amelynek csapata orvosokból, gépész-, optikai tervező-, villamos- és szoftverfejlesztő mérnökökből, biológusokból, lézerfizikusokból, gazdasági és kereskedelmi szakemberekből áll. Céljuk, hogy ne csak a kutatást forradalmasítsák találmányaikkal, termékeikkel, hanem új alapokra helyezzék a mikroszkópos agysebészeti diagnosztikát és a daganatos megbetegedések noninvazív vizsgálatát is.

Dr. Rózsa Balázs orvos és fizikus, agykutató, az MTA KOKI csoportvezetője, a Femtonics Kft. egyik alapítója, tudományos igazgatója elmondta: kidolgoztak egy olyan új képalkotó módszert, amelynek a segítségével az emberi agy működését sejtszinten lehet követni. A Rosa robottal kapcsolatos projektben dr. Erőss Loránd idegsebésszel a módszer humándiagnosztikába történő gyakorlati bevezetésén dolgoznak jelenleg is. Fejlesztéseiknek köszönhetően a ROSA célzása pontosabb lett. A Rosa precíz készülék, a megbízhatósága, a célratartási pontossága a legjobb, illetve kiemelkedő a többi eszközhöz képest. Kelet-Európában ez az első ilyen komplex gép.

A háromévesre tervezett fejlesztési projekt egy éve indult, a fejlesztés első szakaszában szerezték be a robotot. A következő szakaszban a Femtonics Kft. fejlesztői hozzák létre azt a diagnosztikai eszközt, amely a robothoz csatlakoztatva képes lehet – műtét közben – szövettani szintű vizsgálat elvégzésére. A magyar találmány olyan minőségű és felbontású részletgazdag képet ad az emberi agyszövetről, amely alapján néhány másodperc után hasznos információt és diagnózist állíthat fel az orvos, eldöntheti, hogy tumoros-e vagy sem a szövet, és hogy pontosan milyen típusú daganatról van szó. A megoldás egy patológus kétheti munkáját válthatja ki a közeljövőben, percekre rövidítve a diagnózis felállításának idejét.

A projekt keretében további tervük a diagnosztikai eljárás mellett a sejtszintű terápiás eljárás kidolgozása. A sejtterápiás eljárást elképzelésük szerint ugyanazzal az eszközzel végeznék, amellyel a szövettani szintű diagnosztikát, amennyiben a kutatások visszaigazolják az alkalmazhatóságot. Ez új távlatokat nyithat az Alzheimer-kór, az epilepszia és egyes tumoros elváltozások sejtszintű kezelése számára.

(forrás: GyártásTrend)
hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés
hirdetés

Könyveink