hirdetés
2019. november. 13., szerda - Szilvia.
hirdetés

Fertőző személyiségvonások

A New Scientist egy cikke arról ír, hogy jó, illetve rossz kedvünk, memóriánk állapota, tanulási képességünk, depressziónk és más mentális betegségeink, sőt személyiségvonásaink bakteriális fertőzés eredményeképp is alakulhatnak.

hirdetés

Linda Geddes cikkében az immun- és az idegrendszer közötti kapcsolatokat elemzi, és bemutatja, hogy korábbi elképzelésünkkel ellentétben sok antitest, jelátvivő molekula, sőt immunsejt is átjut a vér-agy-gáton.

A viselkedéssel kapcsolatos betegségek egy része gyermekkori streptococcus-fertőzéshez kötődhet – mondja a cikkben szereplő Madeline Cunningham, aki ezzel kapcsolatos eredményeiről többek között az Autoimmunity című szaklapban számolt be. Ilyen betegségek a Tourette-szindróma, némelyik obszesszív-kompulzív kórkép (PANDA, pediatric autoimmune neuropsychiatric disorder), és bizonyosan ilyen a Syndenham-chorea, ami tikekkel (hirtelen, ismétlődően jelentkező mozgások, hangkiadások) és az érzelmek kontrolljának zavarával jár. Ebben az esetben az vezet a tünetekhez, hogy a streptococcus ellen képződő antitestek a baktériumon kívül az agy motoros régiójának receptoraihoz is kötődnek és dopaminkiáramlást váltanak ki.

Mások, így Betty Diamond a lupus hangulati és kognitív tüneteit kötik az antitestek agyba jutásához, sőt Madeline Cunningham azt is felveti, hogy az egészségesek viselkedését és hangulati életét is befolyásolja az a rengeteg antitest, ami szervezetünkben kering bármiféle klinikai betegségkép nélkül.

A boldogság ragadós

Eredetileg rákos betegek immunrendszerét akarták aktivizálni a módszerrel, amikor kiderült: a túlélési időre nincs hatással, de az életminőségre nagyon is: Mycobacterium vaccae-t injektálva a szervezetbe, radikálisan javul a hangulat, mivel a baktérium által kiváltott immunválasz szerotonin-felszabadulást eredményez a prefrontális kortexben (Graham Rook, Neuroscience). Rook szerint az egyik ok, amiért a nyugati országokban olyan gyakori a depresszió, az az, hogy az itt felnövők gyerekkorukban nem találkoznak elég Mycobacterium vaccae-szerű baktériummal. Azaz a higiénia-hipotézis, amit eredetileg a növekvő számú asztmás és allergiás megbetegedés magyarázatára hoztak létre, a pszichiátriai betegségekre is alkalmazható lenne (Trends in Immunology).

Depresszió és empátia

Legújabban kiderült, hogy az ehhez túl nagynak tartott citokinek is átjutnak a vér-agy-gáton, márpedig a gyulladáskor és stressz kapcsán felszabaduló citokinek depressziót okoznak (Brain Behavior and Immunity, vol23, p149). Azonban az egyik citokin-fajta, az IL-6 nemcsak negatív hangulati hatásokat eredményez: felturbózza az empátiáért felelős agyrégiók működését is (Neuroimage, vol47, p881).

Dr. Kazai Anita
a szerző cikkei

(forrás: MedicalOnline)
hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés
hirdetés

Könyveink