Eredményezhet jobb egészségügyi ellátást a digitális forradalom?

A most még izoláltan működő informatikai rendszerek összekapcsolódásával hatékonyabbá válhat a betegellátás – mondta a Magyar Egészségügyi Menedzsmenttársaság (MEMT) konferenciáján elhangzott előadásában Szondi Zita, az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) vezető helyettese, aki öt, már működő, illetve bevezetés előtt álló digitális rendszert ismertetett, amelyek az egészségügyi szolgáltatásokat támogatják:

• Járóbeteg Irányítási Rendszer (JIR)
• Ápolástámogató Rendszer (ÁTR)
• Védőnői Országos Informatikai Rendszer (VOIR)
• PharmaMagic egységes gyógyszertári informatikai rendszer (bevezetés előtt)
• eLázlap fejlesztés és implementáció (pilot)

Az ellátórendszer digitális kapuja a JIR, ami jobb hozzáférést biztosító, minőségi szolgáltatás – fogalmazott a főigazgató-helyettes, jelezve, elvárás, hogy a szolgáltatók az előjegyzéssel működtetett rendeléseik szabad időpontjait minél nagyobb számban tegyék közzé, hogy a betegek maguk szervezhessék az ellátásukat.

A JIR-ben jelenleg 64 kórház 6129 szakrendelése szerepel, 14 millió publikált időponttal, az előjegyzések száma megközelíti az ötmilliót, ám a szakrendelők áprilisig az időpontok 26 százalékát tették elérhetővé az elvárt 60 százalékkal szemben. Foglalni az EgészségAblakban, call-centerben és az intézményekben egyaránt lehet.

Folyamatban van az ÁTR országos kiterjesztése, elvárás, hogy valamennyi – eddig jellemzően manuálisan vezetett – ápolási dokumentáció ezen a rendszeren keresztül keletkezzen, amelybe eddig 26 millió ápolási tevékenységet rögzítettek. Az ÁTR-hez szorosan kapcsolódik majd az eLázlap, amelyet jelenleg négy intézmény bizonyos osztályain pilot jelleggel használnak. A hagyományos lázlap tartalmát adaptáló rendszerben vannak még fejlesztendő területek – jelezte Szondi Zita.

Tavaly novemberben indult, és idén áprilisban zárult a VOIR bevezetése, így mára valamennyi védőnő egységes informatikai rendszerben rögzíti a gondozás során keletkezett adatokat, a platform a kollégák tevékenységének követésére is alkalmas lesz.

Egységes gyógyszerrendelési és raktározási rendszert biztosít majd a kórházaknak a PharMagic, amelynek bevezetése június 30-áig történik majd meg.

A napi gyakorlatban használt digitális eszközök jelentősen hozzájárulnak az ellátásszervezéshez, javítják a betegek hozzáférését az ellátásokhoz, és segítik őket a betegutakon való kiigazodásban – vélte Szondi Zita.

Változó adatgyűjtési stratégiák, adatvezérelt döntéstámogatás

Hosszú elemzések helyett kompakt, naprakész adatokat, a jövőt számszerűsíthető hibahatárral modellező statisztikákat várnak tőlünk, ami az adatgyűjtési stratégiánk átalakítását kívánja – vázolta a statisztikai kutatások átalakulásának irányát Janák Katalin, a Központi Statisztikai Hivatal Közösségi szolgáltatások statisztikai főosztályának vezetője. Az új egészségügyi adatgyűjtési stratégia négy adatkör három fejlesztési modulba integrálására alapul, az smart adatbázis kialakításában döntő szerepe van az egészségügyi ágazati adatvagyon EESZT-ből történő implementálásának, ám ez jelenti majd a legnagyobb kihívást is – jelezte a főosztályvezető, aki előadásában felhívta a figyelmet arra is, 2025 őszén kezdődik európai lakossági egészségfelmérés következő szakasza.

Még csak sporadikus adatokkal tudunk dolgozni, várjuk, hogy a szükséges jogszabályi változások hozzánk is elérjenek – mondta előadásában Miklós Dezső, a Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet igazgatóhelyettese arra a törvénymódosítási javaslatra célozva, amely lehetővé teszi, hogy a nemzetstratégiai jelentőségű orvostudományi kutatásokban részt vevő kutatók felhasználhatják az EESZT-ben tárolt adatokat. A matematikus és munkatársai dolgoznak azon a mesterséges intelligencia alapú megoldáson, amely képes kiolvasni és elemezni a pdf-dokumentumokban szereplő adatokat. Az Egészségbiztonság Nemzeti Laboratórium Adatvezérelt Egészség Dívizió égisez alatt futó munka az EESZT-ben szereplő, de nem jól strukturált és nem tisztított adatok lehető legjobb felhasználhatóságát célozza, ezzel segítve a betegágy melletti döntéshozatalt. Miklós Dezső szerint minden készség rendelkezésre áll ahhoz, hogy a finomfejlesztéseket követően el tudják készíteni azokat a kórtörténeti összefoglalókat, amelyek nyomán az orvosok választ kaphatnak a kérdéseikre a beteg ellátása során.

Jön az EHDS, nehéz időszak előtt állunk

Nagy munka lesz az elektronikus adatrendszerek tesztelése – prognosztizálta Kontor Csaba, az Európai Bizottság egészségügyért és az állatjólétért felelős biztosi kabinet szakdiplomatája, aki az európai egészségügyi adattér (European Health Data Space Regulation, EHDS) bevezetésének nehézségeiről is beszélt. Március 5-e óta hatályos, 28 végrehajtási utasítást is tartalmazó EU-rendelet célja, hogy közös keretrendszert hozzon létre az elektronikus egészségügyi adatok felhasználására és cseréjére a tagállamok között. A keretrendszert 2026-ra kell felállítani, a másodlagos adatfelhasználásnak, a tagállamok közötti adatcserének és az adatok kutathatóvá tételének 2029-re kell megvalósulnia. 2035-ben a 3. országok adatait is be kell csatornázni a rendszerbe.

Az adatmegosztás csak viszonosság i alapon működhet, a kiberbiztonsági szempontok szigorú betartásával. A szakdiplomata hozzátette, az adatbirtokosok költségalapú díjat kérhetnek a kutatóktól az adatokért, a kutatónak pedig számot kell adniuk arról, hogyan használták azokat.

A szakdiplomata végül megjegyezte azt is, idén várható az orvostechnikai eszközök tanúsításáról szóló uniós MDR rendelet felülvizsgálata annak érdekében, hogy az – elsősorban hazai kis- és középvállalkozásokon alapuló – orvtechnikai ágazatot ne lehetetlenítsék el, továbbá jelezte, hogy a dohánytermék szabályozás felülvizsgálata is szükséges.

Digitális központ kellene

A hazai adatvezérelt rendszerek fejlesztése során alkalmazkodni kell a nemzetközi rendszerekhez is, mert valódi érték csak az adatok összekapcsolásával keletkezhet – összegezte Láng Róbert, a Nemzetgazdasági Minisztérium egészségiparért és egészségturizmusért felelős miniszteri biztosa. Az EHDS bevezetése kapcsán arról is beszélt, hogy a másodlagos adathasználatot nemcsak uniós, hanem a hazai jogszabályok is meghatározzák, a fejlesztéseket ennek tükrében kell végrehajtani. Nemcsak az egészségügyi, hanem számos más nemzeti program és stratégia foglalkozik az adatvezérelt rendszerek fejlesztésével, jó lenne létrehozni egy olyan központi szervezetet, amely képes ezeket összehangolni és egy kézben tartani – jegyezte meg.