hirdetés
2019. december. 07., szombat - Ambrus.
hirdetés

Élethalálharc: dohánylobbi kontra egészségvédelem

Még ez évben módosítani készül az ENSZ Egészségügyi Világszervezete (WHO) a dohányellenőrzési keretegyezményt (FCTC). Ennek értelmében számos, a dohányhoz kevert vegyület felhasználását tiltanák meg.

hirdetés
A dohánytermesztő lobbi világszerte azzal érvel a szigorítás ellen, hogy az említett, több dohányféle termelését ellehetetlenítő szigorítás cseppet sem javítana a többnyire a dohányzással magyarázott rossz egészségügyi statisztikákon. Ezzel szemben világszerte milliók veszítenék el állásukat, plusz fellendülne a csempészet. A dohányszakmai érdekvédők szerint több más európai ország (Olaszország, Csehország, Szlovákia) mellett immár a magyar kormány is ellenzi az FCTC tervezett szigorítását - igaz, erről semmilyen hivatalos közlemény nem hangzott el, ráadásul késik a közös uniós álláspont kialakítása is. Márpedig novemberben, a WHO uruguayi konferenciáján döntés várható az ügyben.
Nem titok, hogy kedvenc (avagy gyűlölt) cigarettánk a dohányon, a papíron és a többnyire cellulóz-acetátból álló szűrőn kívül mást is tartalmaz. Az Egyesült Államok egészségügyi minisztériuma 1994 tavaszán kelt jelentésében egy híján hatszáz olyan adalék anyagot sorol fel, amit a leszüretelt dohány kezelésekor, a fermentálás során felhasználnak, illetve amit a cigarettába kevernek. Az öt nagyobb dohánytermék-előállító megkérdezése alapján készült lista tartalmazza a fél szerveskémia-tankönyvet, s még számos szervetlen kémiai reagenst és segédanyagot is - felsorolásukra esélyünk sincs. És bár túlnyomó részüket tesztelték mint ételalapanyagot vagy adalék anyagot, a cigarettát a józan többség nem eszi, hanem elszívja. Márpedig eddig egyetlen teljes körű, ellenőrzött klinikai vizsgálat sem készült arról, hogy egyes kémiai adalék anyagok (pláne egymással és a dohánnyal való kombinációjuknak) természettől fogva tökéletlen elégetése és pirolízise (hőbomlása) során milyen vegyületek szabadulnak fel és kerülnek az aktív és passzív dohányosok szervezetébe. Az ilyen másodlagos vegyületek számát már magában is vagy négyezerre teszik, ami határozottan elgondolkoztatja az embert. Az már magától értetődik, hogy szén-monoxid, ammónia, hidrogén-cianid és nitrogén-oxidok is találhatók a füstben, melyek nagyobb dózisban mind súlyos mérgek, ezenkívül több tucat, a fentieknél kicsit bonyolultabb összetételű vegyületről azt sejtik, sőt némelyikről részleges klinikai vizsgálatok nyomán állítják, hogy mutagének, azaz rákkeltők lehetnek.

A dohánytermesztő lobbi világszerte azzal érvel a szigorítás ellen, hogy az említett, több dohányféle termelését ellehetetlenítő szigorítás cseppet sem javítana a többnyire a dohányzással magyarázott rossz egészségügyi statisztikákon. Ezzel szemben világszerte milliók veszítenék el állásukat, plusz fellendülne a csempészet. A dohányszakmai érdekvédők szerint több más európai ország (Olaszország, Csehország, Szlovákia) mellett immár a magyar kormány is ellenzi az FCTC tervezett szigorítását – igaz, erről semmilyen hivatalos közlemény nem hangzott el, ráadásul késik a közös uniós álláspont kialakítása is. Márpedig novemberben, a WHO uruguayi konferenciáján döntés várható az ügyben.

Nem titok, hogy kedvenc (avagy gyűlölt) cigarettánk a dohányon, a papíron és a többnyire cellulóz-acetátból álló szűrőn kívül mást is tartalmaz. Az Egyesült Államok egészségügyi minisztériuma 1994 tavaszán kelt jelentésében egy híján hatszáz olyan adalékanyagot sorol fel, amit a leszüretelt dohány kezelésekor, a fermentálás során felhasználnak, illetve amit a cigarettába kevernek.

Az öt nagyobb dohánytermék-előállító megkérdezése alapján készült lista tartalmazza a fél szerveskémia-tankönyvet, s még számos szervetlen kémiai reagenst és segédanyagot is – felsorolásukra esélyünk sincs. És bár túlnyomó részüket tesztelték mint ételalapanyagot vagy adalékanyagot, a cigarettát a józan többség nem eszi, hanem elszívja. Márpedig eddig egyetlen teljes körű, ellenőrzött klinikai vizsgálat sem készült arról, hogy egyes kémiai adalékanyagok (pláne egymással és a dohánnyal való kombinációjuk) természettől fogva tökéletlen elégetése és pirolízise (hőbomlása) során milyen vegyületek szabadulnak fel és kerülnek az aktív és passzív dohányosok szervezetébe. Az ilyen másodlagos vegyületek számát már magában is vagy négyezerre teszik, ami határozottan elgondolkoztatja az embert. Az már magától értetődik, hogy szén-monoxid, ammónia, hidrogén-cianid és nitrogén-oxidok is találhatók a füstben, melyek nagyobb dózisban mind súlyos mérgek, ezenkívül több tucat, a fentieknél kicsit bonyolultabb összetételű vegyületről azt sejtik, sőt némelyikről részleges klinikai vizsgálatok nyomán állítják, hogy mutagének, azaz rákkeltők lehetnek.

Barotányi Zoltán
a szerző cikkei

(forrás: Magyar Narancs)
hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés
hirdetés

Könyveink