hirdetés
2024. március. 29., péntek - Auguszta.
hirdetés

 

Gének is befolyásolják a dohányzástól való függést

A dohányzás elkezdését és a függővé válást jelentős mértékben befolyásolhatják a gének is – jelezte három tanulmány, melyeket a Nature Genetics című szakfolyóirat online kiadásában vasárnap tettek közzé.

A tanulmányok 140 ezer dohányzó és nem dohányzó ember genomjának vizsgálatán alapulnak.
A kutatók a 11-es kromoszómán találtak egy olyan génváltozatot, amely szoros összefüggést mutatott a dohányzás elkezdésével, és egy másikat a 9-es kromoszómán, amely a dohányzásról való leszokással volt kapcsolatban. A 8-as és a 19-es kromoszómán található bizonyos génváltozattal élő emberek pedig nagyobb eséllyel szívtak több cigarettát – naponta átlagosan fél szállal -, mint azok, akik nem hordozták ezeket a génmódosulatokat, valamint 10 százalékkal nagyobb volt náluk a tüdőrák kockázata is.
A mostani megállapítások kibővítik a nikotinfüggőséggel már korábban kapcsolatba hozott gének körét. Együttesen olyan diagnosztikai eszköz kifejlesztését tehetik lehetővé, amellyel egykor megállapíthatják majd, hogy kinél van emelt kockázata a dohányzástól való függőség kialakulásának.
A dohányzás mindenki egészségére ártalmas, ám egyesek számára az átlagosnál rosszabb – hangsúlyozta Kari Stefansson, a deCODE elnevezésű izlandi genetikai adatbányász vállalat igazgatója, az egyik tanulmányban ismertetett kutatás vezetője. Mint hozzátette, még nem ismerik az anyagcsere-útvonalakat, amelyek segítségével ezek a gének hozzájárulnak a kockázathoz.
A tüdőrák és a dohányzás közötti kapcsolat több mint fél évszázada ismert, ám a tudósok még ma is keresik a választ az emberek között tapasztalható nagy különbségekre abban, hogy mennyire könnyen szoknak rá a cigarettára, mennyit dohányoznak, milyen nehézséget jelent számukra a leszokás, illetve milyen mértékben esendőek e kórral szemben.

A tanulmányok 140 ezer dohányzó és nemdohányzó ember genomjának vizsgálatán alapulnak.

A kutatók a 11-es kromoszómán találtak egy olyan génváltozatot, amely szoros összefüggést mutatott a dohányzás elkezdésével, és egy másikat a 9-es kromoszómán, amely a dohányzásról való leszokással volt kapcsolatban. A 8-as és a 19-es kromoszómán található bizonyos génváltozattal élő emberek pedig nagyobb eséllyel szívtak több cigarettát – naponta átlagosan fél szállal –, mint azok, akik nem hordozták ezeket a génmódosulatokat, valamint 10 százalékkal nagyobb volt náluk a tüdőrák kockázata is.

A mostani megállapítások kibővítik a nikotinfüggőséggel már korábban kapcsolatba hozott gének körét. Együttesen olyan diagnosztikai eszköz kifejlesztését tehetik lehetővé, amellyel egykor megállapíthatják majd, hogy kinél van fokozott kockázata a dohányzástól való függőség kialakulásának.

A dohányzás mindenki egészségére ártalmas, ám egyesek számára az átlagosnál rosszabb – hangsúlyozta Kari Stefansson, a deCODE elnevezésű izlandi genetikai adatbányász vállalat igazgatója, az egyik tanulmányban ismertetett kutatás vezetője. Mint hozzátette, még nem ismerik az anyagcsere-útvonalakat, amelyek segítségével ezek a gének hozzájárulnak a kockázathoz.

A tüdőrák és a dohányzás közötti kapcsolat több mint fél évszázada ismert, ám a tudósok még ma is keresik a választ az emberek között tapasztalható nagy különbségekre abban, hogy mennyire könnyen szoknak rá a cigarettára, mennyit dohányoznak, milyen nehézséget jelent számukra a leszokás, illetve milyen mértékben esendőek e kórral szemben.

(forrás: MTI)
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés

Könyveink