hirdetés
2020. augusztus. 14., péntek - Marcell.
hirdetés

Az Egészség Világnapja

Egészséges életmóddal 14 évvel tovább élhetnénk

A rendszeres fizikai aktivitás, a megfelelő mennyiségű zöldség- és gyümölcsfogyasztás, valamint a dohányzás kerülése átlagosan 14 évvel növelheti a várható élettartamot. Magyarországon 19 percenként hal meg egy ember a dohányzás következtében - sorolta az adatokat Szócska Miklós, az Egészség Világnapja alkalmából rendezett rendhagyó sajtótájékoztatón a Normafánál.

hirdetés

Az államtitkár hozzátette, évente 28 ezer ember hal meg a dohányzással összefüggésbe hozható betegségekben, azaz kétszer annyi, mint az alkoholizmus, a kábítószer-fogyasztás, baleset, erőszakos halál, öngyilkosság és az AIDS miatt összességében.

"Ezzel a normafai sétával arra próbáljuk felhívni a figyelmet, hogy a természetjárást még a gazdasági válság sem veheti el az emberektől" - magyarázta Szócska Miklós.

Az Egészségügyért Felelős Államtitkárság első embere kifejtette: bár a politikusokhoz hasonlóan az átlagemberek sem tehetik meg, hogy hétköznap kimenjenek a természetbe, a mozgáshiányt úgy is pótolni lehet, hogy aki teheti, lift helyett lépcsőzzön vagy akár egy megállóval előbb szálljon le a buszról munkába menet.

A magyarországi népegészségügyi helyzet tarthatatlan állapotáról árulkodnak azok a statisztikai adatok is, amelyek szerint Magyarországon a felnőtt lakosság csaknem kétharmada túlsúlyos vagy elhízott. Az uniós tagállamok között a nők elhízását tekintve az első helyen áll az ország.

A magas vérnyomás ma 2,5 millió embert érint hazánkban, a szív- és érrendszeri betegségek okozta halálozás több mint egyharmaddal, a daganatos betegségek aránya 30 százalékkal lenne csökkenthető - hangzott el a csütörtöki sétán.

Szócska Miklós az emberek személyes felelősségére is felhívta a figyelmet. A méhnyakrák - a tüdőrák és az emlőrák után - a harmadik leggyakoribb daganatos betegség Magyarországon, évente 1000-1200 esetre derül fény, és átlagosan 400 nő hal ebben a betegségben.

"A szűrővizsgálatokhoz való egyszerűbb hozzáférést is tervezzük" - mondta az államtitkár, majd hozzátette: tisztában vannak a rendszer akadályaival, és szeretnék, ha nem fordulhatna elő olyan eset, hogy például az évente ajánlott rákszűrésről azért utasítják el az egészségére jobban ügyelő beteget, mert a korábbi szűrővizsgálat óta nem telt el pontosan a 365 nap.

Az ombudsman átfogó jelentést készít az egészségügyről

Az emberi lét méltóságának egyik legfontosabb kérdésében, az egészség fenntarthatóságában egyetértésre van szükség – ez az Egészségügyi Világnap üzenete Szabó Máté ombudsman szerint. Hozzátette, a betegjogok érvényesíthetősége, az egészségügyi ellátórendszer működésének körülményei és feltételrendszere hosszútávon meghatározhatja az ország népessége és a következő generációk testi és lelki állapotát.

"Az ENSZ Gyermekjogi Egyezménye előírja a gyermeknek a lehető legjobb egészségi állapothoz, orvosi ellátáshoz, gyógyító-neveléshez való jogát. Az egyezményben részes államoknak, így Magyarországnak is erőfeszítéseket kell tenniük annak biztosítására, hogy ezektől a jogoktól és a velük járó szolgáltatásoktól egyetlen gyermek se legyen megfosztva." - áll Szabó Máté közleményében.

Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa 2011-ben egész éves átfogó projektben elemzi az egészséghez való jog érvényesülésének és az egészségügyi ellátórendszer működésének kérdéseit. A "Beteg jogaink – Egészséges méltóság" című vizsgálatsorozat egyúttal összegzi az ombudsmani gyakorlat másfél évtizedét, de a biztos kiemelt figyelmet fordít arra is, hogy a betegjogok területén a jelenlegi alapjogvédelmi szint megfelel-e az Alkotmányban fogalt, valamint a nemzetközi emberi jogi követelményeknek.

A Méltó időskor című, az idősek alapvető jogaival foglalkozó projekt keretében Szabó Máté már érintette a fenti témakört: 2010-ben arra hívta fel a figyelmet, hogy az ellátás hiányosságai sértik az idősotthonokban gondozottak emberi élethez és méltósághoz, valamint a lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez való jogát.

Az ombudsman a gyermekek testi-lelki egészséghez való jogának vizsgálatát választotta a teljes mandátuma alatt tartó gyermekjogi projektje idei témájául, amelynek keretében a többi között a gyermekbántalmazásról szóló, 2009-ben bemutatott átfogó vizsgálat utóvizsgálatát is elvégzi. Ennek részeként Szabó Máté foglalkozik a gyermekek szexuális kizsákmányolása és a gyermekprostitúció jelenségével is. Olyan klasszikus problémák is alapjogi szempontú értelmezést kapnak, mint az iskolaorvosi, a védőnői és az iskolapszichológusi hálózat működése, a gyermekpszichiátriai ellátás speciális helyzete, a gyermekek alkohol- és drogfogyasztásának, dohányzásának problémája, az iskolai étkeztetés, az iskolán kívüli testnevelés-gyógytestnevelés elérhetősége.

63 éve, 1948. április 7-én hozta létre az ENSZ az Egészségügyi Világszervezet (WHO) intézményét, amely kutatásokkal, prognózisokkal, az egészségi állapotok világméretű jelenségeinek leírásával segíti a tagállamok egészségügyi tevékenységét. Az Európai Unió 2008. június 13-án Brüsszelben, Együtt a Lelki Egészségért és Jól-létért címmel megrendezett konferenciáján a tagállamok kinyilvánították: elismerik azt, hogy a lelki egészség az emberi jogok egyike, amely képessé teszi a polgárokat, hogy jól-létben, egészségben minőségi életet éljenek. Az egész életre szóló lelki egészség megalapozása a korai életévekben történik és elősegíti a tanulást, a munkavégzést és a részvételt a társadalom életében.
(forrás: MedicalOnline, MTI)
hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés
hirdetés

Könyveink