A túlóra, a műszakpótlék és az ügyeleti díjak meghatározásában még vannak kérdőjelek
Kedvező döntés, hogy senki sem kereshet kevesebbet az egészségügyi szolgálati jogviszonyban, mint 2020. december 31. előtt – mondta a VG-nek adott interjúban Balogh Zoltán, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara elnöke.
Megkapták az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvénnyel (eszjtv) kapcsolatos újabb részletszabályokat az Országos Kórházi Főigazgatóságtól?
A Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara mint szakmai köztestület nem kapta meg a részletszabályozást, de az elnökség a hozzá érkezett információk alapján részletesen tájékozódott az új rendelkezésekről. Az új munkaviszonnyal kapcsolatos kérdések egy részére van útmutatás, más kérdésekben pedig még folyamatban van a rendelkezések megalkotása. A szakdolgozók viszont egyértelmű tájékoztatást várnak a jövedelmük alakulásáról. Az alapilletmény a jelenlegi rendszerben több összetevőből áll, annak figyelembevételével, hogy az egészségügyi ellátás mely területén, milyen kockázati tényezők mellett történik az ellátás. Az e tényezőket szabályozó részletek megismerése után tudják eldönteni, hogy milyen jövő, életpályamodell vár rájuk.
Mit gondol, sokan nem fogják aláírni az új szerződéseiket?
Az egészségügyi dolgozók jellemzően nem gyakran váltogatják sem az intézményt, sem a szakmájukat. Alapvetően nem akarnak mozdulni, a tömeges váltás hátterében legfeljebb majd az állhat, ha a munkavállalás feltételei megváltoznak, vagy elesnek a megszerzett jogaiktól. Gondolok itt a pótlékok vagy az ügyeleti díjak számítására, ami miatt kevesebb lehet a jövedelmük. A kamara novemberi felmérésében több ezren jelezték, hogy a járványhelyzet lecsengése után, a határok újranyitásával külföldi munkavállaláson gondolkodnak. Február 28-ig majd kiderül, hányan írták alá a szerződéseket.
Most hány szakdolgozó hiányzik az egészségügyi ellátórendszerből?
A kamarai tagok száma 120 ezerre tehető, ebből az eszjtv hatálya alá tartozó kör 60-65 ezer kolléga. A hiányzó szakápolók száma most egy picit másképpen alakul, sokakat a pandémia miatt orvossá és szakdolgozóvá minősítettek. Azokat a kollégákat, aki jelenleg még orvosi vagy egészségtudományi tanulmányaikat végzik, már tavasztól szakdolgozónak és orvosnak kezeli a rendszer, és ők már szolgálatot teljesítenek az egészségügyi ellátásban. Akár 4-6 ezerre is emelkedhetett azoknak a száma, akiket medikusként például a segédápolók közé soroltak be, és a szakdolgozói létszámot erősítették. Az ötöd- és hatodéves orvostanhallgatók pedig az orvosi körhöz lettek allokálva. Így a statisztikai adatok pozitív mérleget is mutathatnak.
A teljes interjút ITT olvashatja
