hirdetés
2024. július. 03., szerda - Kornél, Soma.
hirdetés

 

Konszenzusig jutott a genetikai törvény?

Kutatásszabadság és genetikai adatvédelem

Több éves társadalmi és szakmai vitát követően várhatóan konszenzussal fogadhatja el az Országgyűlés a humángenetikai adatok védelméről, valamint a humángenetikai vizsgálatok és kutatások szabályairól szóló törvényjavaslatot, amelynek általános vitáját  április 7-én kezdte meg a Parlament.

Genetika, genomika, DNS-chipek - néhány fogalom, amelyekkel ma már együtt kell élnünk. Nem véletlen, hogy az egykori Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium már 2004-ben szakmai-társadalmi vitára bocsátotta az akkori miniszterelnök felkérésére létrejött Humán Genetikai Bizottságnak a személyes genetikai adatok védelméről, a teszt- és szűrővizsgálatokról, valamint a biobankokról szóló előzetes szakmai koncepcióját. Akkor úgy tervezték, hogy 2005. januárjától válik a hazai jogrend részévé a humángenetikai szabályozás, végül azonban nem került a Parlament elé a jogszabály. Pedig szakemberek már akkor úgy fogalmaztak: hovatovább nem vízió, hogy genetikai tesztek segítségével beleláthassunk abba, milyen krónikus, netán ma még gyógyíthatatlan betegségekre, milyen életkilátásokra számíthat valaki. Az elsősorban Sándor Judit, Falus András és Kosztolányi György professzorok nevéhez köthető vitában számos alkalommal elhangzott: addig nincs baj, amíg ezeket az adatokat csak az érintett ismeri, netán családja többi tagjának segít elkerülni az esetleg továbbörökíthető betegségeket. Ha  azonban  biztosítótársaságok, leendő munkáltatók kezébe kerülnének efféle dokumentumok, könnyen előfordulhatna, hogy a nagyobb kockázat miatt  esetleg drágább biztosítást kötnének az érintettel, netán egyes cégvezetők döntenének úgy, mégsem óhajtják foglalkoztatni a várhatóan cukorbeteggé váló, esetleg daganatos betegségre hajlamos személyt.

Az elmúlt időszakban számos ponton változott a tervezet (a törvényjavaslatot lásd jobb oldali linkünkre kattintva). Nagy vita volt abban például, hogy miként kezeljék a genetikai mintákat és az adatokat. Ma már - az érintett érdekében - inkább kódolják, mintsem anonimizálják a genetikai mintákat, utóbbi esetben ugyanis az azzal kapcsolatos jogok későbbi visszavonásának sincs értelmük. Kérdés lehet még, kit és milyen mértékben tájékoztassanak az orvosi gyakorlatban a genetikai tesztek eredményeiről. Mint felmerült, esetleg meggondolandó, nem kellene-e az azóta jogszabályban rendezett, bejelentett élettársi kapcsolatot is figyelembe venni a szabályozásban.

Az elmúlt években  a genetikai adatok, illetve az ezek forrását jelentő emberi DNS-minták, szövet- és sejtminták gyűjtése egyre fontosabb szerepet kap az orvosbiológiai kutatásokban és az egyének, családok egészségmegőrzésében - áll a javaslat indoklásában. Az egyénekre jellemző génállomány azonban személyhez fűződő adatok halmaza, ráadásul olyan módon, hogy a személyes adatok a vérrokonokra is tartalmaznak információkat. Vagyis egyszerre kell biztosítani a kutatók kutatási szabadságát és az egyének önrendelkezési jogát egy olyan területen, amelynek szabályozása nemzetközi szinten is nagyon újkeletű. Az sem véletlen, hogy sem az öt évvel ezelőtt előre jelzett tervezet, sem a mostani javaslat nem foglalkozik a még vitatott kérdésekkel, így péládul a klónozással vagy az őssejtterápiával. A hétfőn parlament elé kerülő humángenetikai törvényjavaslat célja, hogy meghatározza a humángenetikai vizsgálatra és humángenetikai kutatásra vonatkozó szabályokat, a genetikai adatok kezelésének feltételeit és céljait, valamint a biobankokra vonatkozó szabályokat. Azokat a kérdéseket tehát, amelyekben már kialakult a konszenzus. Ezekben azonban nem halaszthatjuk tovább a szabályozást, mint ugyanis az Országgyűlés Egészségügyi Bizottságában elhangzott, nem vagy kevésbé juthatunk uniós forrásokhoz, ha ezeket a kérdéseket nem rendezzük. 

 A törvény a tervek szerint július elsején lép hatályba. A már meglévő sejt- és más biobankoknak jövő októberig kell megfelelniük a törvényben foglalt feltételeknek.

Köbli Anikó

"Az Európa Tanácsnak az emberi lény emberi jogainak és méltóságának a biológia és az orvostudomány alkalmazására tekintettel történő védelméről szóló, 1997. április 4-én kelt Oviedói Egyezményéhez, valamint annak az emberi lény klónozásának tilalmáról szóló Kiegészítő Jegyzőkönyvéhez hazánk a 2002. évi VI. törvénnyel csatlakozott. Magyarország ezzel vállalta, hogy folyamatosan figyelemmel kíséri a bioetika, az orvosbiológiai kutatások szabályozási körét, illetve a tárgykörben jogszabályokat alkot."

cimkék

Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés

Könyveink

  • learn more Betegbiztonság

    Miért fontos a betegbiztonság? Az orvosi tevékenység természetéből adódik, hogy annak során hibák, nem kívánt események fordulhatnak elő. Az orvostudomány...

  • learn more Élettörténetek a pszichoterápiában

    A pszichoanalízisről  egy kliens megjegyzése alapján a kezdetektől tudjuk, hogy beszélgető kúra. Mégis, fél évszázadon keresztül...

  • learn more Akadémikus portrék - Hollán Zsuzsa - orvos-hematológus

    „… tény, hogy három, Magyarországon az ötvenes években elmaradott, alapvetõen fontos szakmát...

  • learn more Transzfúzió

    A könyv a hazai palettáról évek óta hiányzó munkát pótol. A vérátömlesztés a mindennapi klinikai/kórházi munka során napjainkban is gyakori (olykor...

  • learn more Zsebdoktor utazóknak - Patika Magazin könyvek

    A könyv részletesen tárgyalja az utazás közben előforduló megbetegedéseket, azok kezelési módját, az utazás előtt...

  • learn more ˝Lulu˝ - Bálint Lajos élete és munkássága

    Bálint Lajos, a művészvilágban Lulu, később Lulu bácsi, a huszadik századi magyar színházkultúra egyik formálója,...

  • learn more Diabeteses neuropathia

    A diabeteses neuropathiáról szóló, jelenleg rendelkezésre álló könyvek nagy része terjedelmes és nincs olyan zsebkönyv, mely a diabeteses...

  • learn more Pszichiátriai Lexikon

    Részlet Janka Zoltán Prof. előszavából  “A szerkesztő és szakavatott munkatársai a magyar pszichiátriai fogalomtár nagyméretű birodalmát...

  • learn more Szemészet

    Napjainkban új kihívások várnak a szemésztársadalomra. A népesség elöregedésével nő az időskorban előforduló szembetegségek száma. A 80 éven felüli lakosság...

  • learn more Infekciókontroll a bentlakásos szociális intézményekben

    Az „Infekciókontroll a bentlakásos szociális intézményekben” című könyv egy olyan hiánypótló mű,...

  • learn more MENSCHENWÜRDIGES STERBEN – RECHTSLAGE ZUR STERBEHILFE IN EUROPA

    A tartalomból: Kálmán Györgyi: Einführung Mihály Filó: Kampf um die Objektivität. Die...

  • learn more Misce fiat...

    Dr. Szabó Sándor, a Magyar Gyógyszerészi Kamara örökös, tiszteletbeli elnöke a 70. születésnapjára állította össze a kamara elmúlt 20 évének történetét...

  • learn more 150 EKG kérdés (javított kiadás)

    Bár a gyakorlat és a tapasztalat semmivel sem helyettesíthető, ez a könyv egy lépéssel közelebb áll a klinikai valósághoz, mint azok a...

  • learn more Professzionalizmus a pszichiátriában

    Amit gyakran a betegre nézve „gyógyító körülménynek” neveznek a medicinában, az valójában az orvos professzionalizmusának...

  • learn more Mit (t)egyek, hogy lefogyjak? - Patika Magazin könyvek

    A könyv segítségével nem lehet néhány hét alatt hatalmas túlsúlytól megszabadulni, azt sem ígéri, hogy...

  • learn more Képes szimmetria

    A Széchenyi-díjjal kitüntetett, kémiával foglalkozó, nemzetközileg elismert akadémikus szerzőpáros könyve pontosan és ugyanakkor közérthetően,...

  • learn more Az egészség, az egészségügy négy éve 2010-2013

    Milyen helyzetben van az egészségügy? Mennyire egészséges a magyar lakosság? Vagy menyire beteg? Mi történt az...

  • learn more Álláskeresők könyve

    Hányan keresnek ma állást Magyarországon? Hányan készülnek feladni, és ami rosszabb, hányan adták, adják fel? Hiánypótló könyv magyar szerzőtől az...

  • learn more A hasnyálmirigy daganatai

    A hasnyálmirigy daganatai az elmúlt négy évtizedben gyakoribbá váltak, és a hasnyálmirigyrák ma már a vastagbél- és a gyomorrák után az...

  • learn more A szociális agy kultúrtörténete

    E kultúrtörténeti kötet a kezdetektől egészen máig feltárja az emberi agy fejlődését, bemutatva azt is, hogyan alakított ki...