Jön: az Agykutatás Hete

A fővárosi rendezvénynek a Millenáris Park ad otthont, ahol agykutatók, orvosok, ellátásszervezők találkoznak az érdeklődőkkel. Ezzel párhuzamosan három vidéki nagyvárosban, Szegeden, Debrecenben és Pécsett is tartanak egynapos rendezvényeket.

 

„Ez tulajdonképpen az agyi tudatosság hete: legyünk tudatában annak, hogy mi is az a szerkezet a fejünkben, amellyel gondolkodunk. Az agy a legfontosabb szervünk, amely valamennyi más szervünket irányítja. Az emberiség legnagyobb kihívása, hogy képes-e megismerni önmagát a megismerő szerkezetet” – fogalmazott az akadémikus, hozzátéve: bár az agykutatás a legszélesebb társadalmi rétegeket érdekli, az emberek nem tesznek fel olyan kérdéseket, mint amilyenekről az Agykutatás Hete rendezvényein szó lesz. Fel sem merül bennük, hogy a különböző funkciókban milyen szerepeket játszhat az agy.

 

„A másik okot, amely miatt nagyon fontosnak tartjuk a figyelemfelkeltést, a betegségek jelentik. Két olyan agyi betegségcsoport is létezik, amelynek egyre nő a társadalmi és gazdasági jelentősége. Az egyikbe az Alzheimer-kór, a Parkison-kór és a különböző időskori elbutulások tartoznak, a másikba a depresszió és a szorongás. Az előbbiek gyakorisága hihetetlen gyorsasággal nő az öregedő társadalmakban, ami óriási terhet ró az egészségügyi ellátásra, a társadalomra és az érintett családokra – magyarázta Freund Tamás. – A második betegségcsoport rohamos terjedésének oka a globalizálódó világunkban bekövetkezett információrobbanás, ami miatt olyan adaptációs nyomásnak van kitéve az emberi agy, amelyhez nehezen tud alkalmazkodni. A biológiai alkalmazkodás nyilván több ezer évet vesz igénybe, addig viszont óriási a jelentősége, hogy az emberek milyen megbirkózási stratégiákat képesek találni, vagy hogyan próbálnak kibújni az adaptációs vagy szelekciós nyomás alól. Egyre gyakoribb menekülési útvonal, de nyilvánvaló zsákutca a alkoholizmus, a drogok világába való menekülés.”

 

Több magyarázata is van annak, miért jelent az információrobbanás ilyen jelentős adaptációs nyomást az agyra, és hogy ez miért növeli a neuropszichiátriai betegségek előfordulását. „Az ember képtelen megbirkózni a rázúduló információval és az egyre bővülő szociális hálózattal: az interneten keresztül és mobiltelefonon sokkal több emberrel tudjuk tartani a kapcsolatot, mint korábban bármikor. Ez az információdömping, megfejelve még a médiával, követhetetlenné válik, lelki elsivárosodáshoz, a kreativitás csökkenéséhez is vezet, az ennek nyomán fellépő sikertelenség-érzés, frusztráltság pedig magyarázza a szorongás, a depresszió, a pánikbetegség rohamos terjedését. Szomatikus (testi) következményeikkel együtt ezek válnak a következő néhány évtizedben a gazdasági szempontból legsúlyosabb betegségekké az Egészségügyi Világszervezet előrejelzése szerint" – emelte ki Freund Tamás.

 

Egy 2004-es európai felmérés adatait ismertetve, amelyet az akkori 25 uniós tagállam, valamint Norvégia, Svájc es Izland lakossága körében végeztek, elmondta, hogy a vizsgált 466 milliós populációból 127 millió ember, a lakosság 27 százaléka szenvedett a központi idegrendszert érintő betegségekben. Éves kezelési összköltségük 386 milliárd euró volt. Magyarországon 3,5 millió az érintettek száma, kezelésük költsége évi 5 milliárd eurót (1334 milliárd forintot) tesz ki. Közlése szerint az országban 1,35 millióan szenvednek szorongásos zavarokban, 1 millióan migrénben, addikcióban 250 ezren, demenciában százezren, epilepsziában 61 ezren, skizofréniában pedig 53 ezren.

 

„Ezen a héten megpróbáljuk megismertetni az érdeklődőket az agykutatás jelenlegi állásával, a legfontosabb feladatokkal. Éreztetni akarjuk a társadalommal, hogy igen komoly erőfeszítések történnek annak érdekében, hogy ezen a súlyosbodó helyzeten változtatni lehessen. Emellett természetesen az agykutatás szépségeit, rejtelmeit is szeretnénk a közönség elé tárni” – összegezte Freund Tamás.