Igazán szerencse, hogy ma már nem küldik máglyára a tudóst, ha munkássága nem felel meg a politika vagy a vallás követelményeinek. Az állását azért még most is elveszítheti, legalábbis Nagy-Britanniában.
„Ha van egyetlen dolog, amit a politikusok megtehetnek, sőt meg is kellene tenniük annak érdekében, hogy csökkenjen az illegális drogok által okozott kár, az az, hogy jól átgondolják a tudományos bizonyítékokat és ésszerű drogpolitikát alakítanak ki. Némely politikus szerint azonban ennél egyszerűbb figyelmen kívül hagyni a tényeket, és inkább a közgondolkodásban élő káros előítéleteket erősítik” – írja David Nutt, a Londoni Imperial College neuro-pszichofarmakológusa a New Scientist egyik decemberi számában. Nutt professzor a brit kormány drogügyi tanácsadó testületének (ACMD) elnöke volt október végéig, amikor is a belügyminiszter eltávolította hivatalából, mert a farmakológus egy előadáson kijelentette: a kannabisz kevésbé ártalmas, mint az alkohol vagy a dohány.
Az AMCD két éve tanulmányt jelentetett meg, amelyben a legális és illegális drogok veszélyességét vizsgálta meg három szempont alapján: fizikai ártalmak, függőségi potenciál és társadalmi károk. Az elemzés az alkoholt a veszélyességi lista ötödik, a dohányt a kilencedik helyére tette – sokkal pusztítóbb hatásúnak mutatta tehát, mint a legnépszerűbb illegális szert, a kannabiszt, amely a lista 11. helyére került, vagy mint a törvény által legkártékonyabb drogok közé sorolt LSD-t (14.) és ecstasyt (18.).
A brit sajtóban és a tudományos körökben Nutt professzor menesztése óta gyűrűzik a vita arról, hogy kötelessége-e a politikának figyelembe venni a tudományos bizonyítékokat, és elmozdíthatja-e a független tudományos tanácsadót, ha annak megállapításai nem egyeznek a politikusok szerint legtöbb szavazatot hozó irányvonallal. A kormány tudományos főtanácsadója, John Beddington azt nyilatkozta a BBC-nek, hogy David Nutt és az ACMD közlései a tudományos igazságot képviselik, de nem óhajtott állást foglalni abban a kérdésben, vajon joga volt-e a belügyminiszternek elbocsátani a neki nem tetsző tényeket hangoztató orvost. Az ACMD két tagja munkájuk ellehetetlenülésére hivatkozva kilépett a testületből, s a többiek is súlyos aggályaiknak adtak hangot. A tudományért felelős miniszter, Paul Drayson szerint a tudományos közösség felháborodása nem alaptalan, azonban hozzáteszi: a kormánynak is jogában áll figyelmen kívül hagyni a tudósok tanácsait.
Az ügynek pozitív következményei is lehetnek, mivel Lord Drayson most azt fontolgatja, hogy a jövőben a közvélemény elé tárják az összes tudományos javaslatot, függetlenül attól, hogy a kormány követni szándékozik-e azokat vagy sem, és szorgalmazza egy független sajtóiroda létrehozását, amely megosztja a lakossággal a tanácsadó testületek álláspontját. John Beddington pedig úgy véli, a kormánynak is meg kellene indokolnia, ha nem vesz figyelembe egy tudományosan megalapozott tanácsot – nyilvánosan, ahogy az a legrégebbi demokráciához illik.
K. A., Medical Tribune
Egy éve történt...
Az Ecstasy és a lovaglás
Ismét összetűzésbe került a tudomány és a politika Angliában: Jackie Smith belügyminiszternél ezúttal az verte ki a biztosítékot, hogy David Nutt, a kormány drogügyi tanácsadó szervének (ACMD) egyik tudósa egy cikkében le merte írni, hogy az Ecstasy nem veszélyesebb, mint a lovaglás. Smith szerint Nutt professzor ezzel “trivializálta” a drog veszélyességét (bármit is jelentsen ez) és rossz üzenetet küldött a fiataloknak. Az ominózus kijelentés 48 órával azelőtt hangzott el, hogy az ACMD nyilvánosságra hozta azon javaslatát, miszerint az Ecstasy-t a kevésbé veszélyesebb drogok C osztályába kell áthelyezni. A kormány azonban nem támogatja a szakértők véleményét, szerintük ugyanis az Ecstasy legalább annyira veszélyes, mint a heroin – hogy ezt mire alapozzák, azt nem hajlandóak elárulni.
Miután a miniszter indulatosan leteremtette a professzort telefonon keresztül, Dr. Nutt nyilvánosan is bocsánatot kért a sajtóban – mint mondta, nem állt szándékában elbagatellizálni a droghasználat veszélyeit. Nutt valójában csak arra mutatott rá, hogy annak statisztikai kockázata, hogy valaki megbetegedjen, meghaljon vagy egyéb módon károsodjon Ecstasy használat következtében, nem nagyobb, mint ha az illető felül egy lóra. Ez nem jelenti azt, hogy az Ecstasy ártalmatlan lenne - inkább azt, hogy az emberek hajlamosak túlbecsülni a kockázatait, míg alábecsülni a hétköznapi tevékenységek veszélyességét. A Wikipedia-n például található egy lista a lovasbalesetekben elhalálozott hírességekről - ez meggyőzheti a kétkedőket arról, hogy a lovaglás nem is olyan ártatlan dolog. Ráadásul ahogy a lovaglásnál sem mindegy, hogy az ember milyen lóra ül fel, milyen elővigyázatos és milyen terepen lovagol, az Ecstasy kockázatait is jelentősen befolyásolják a körülmények. A politikusok reakciójából is látszik, hogy valójában nem érdeklik őket a droghasználat valódi kockázatai, és dühösen reagálnak kényelmes előítéleteik megkérdőjelezésére. Bár a belügyminiszter bevallotta, hogy fiatalkorában maga is fogyasztott füvet, miniszterként szigorította a mai fűfogyasztókkal szembeni szankciókat.
E kötet a hazai pszichoanalitikus-pszichoterápiás szcéna egy olyan kiemelkedő szereplőjével invitálja közös elmélkedésre az olvasót, akinek nem csak...